Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-06-11 / 24. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

7

REJTVÉNYEK.

KEDVES GYERMEKEK!

Ezen a helyen mindig találni fogtok legalább egy rejtvényt. Gondolkozzatok rajta és fejtsétek meg. A megfejtést (the solution of the riddle) a legközelebbi csütörtökig küldjétek el nekem erre a címre: RÉV. BÉLA CSONTOS, 3036 GLOBE AVE., LORAIN, OHIO. A megfejtők között sorsot huzunk és a nyertes egy jutalom könyvet fog kapni. A megfejtők számát, a nyertes nevét és a megfejtést két hét múlva olvashatjátok.

18. számú feladat.

SO Z D E A RT EM SI DiN FT EM L A EGB A AD R AÁTT

írjátok le az első betűt, azután a harmadikat, azután az ötödiket és igy tovább. Mikor a végére érkeztek, akkor a kimaradt betűket írjátok le egymásután sorba. Négy szóból fog állani az Ur Jézusnak az a mondása, amit hogyha mindenki megtartana, nem kellene senkinek sem annyit szenvedni.

(Beküldte: Király Erzsiké, Detroit, Mich.)

MEGFEJTÉSEK.

A 16-ik számú feladat megfejtése ez volt: Imádkozzatok. Megfejtették 14-en. A nyertes: Soós Róza, Box 315, Pocahontas, Va., akinek a jutalomkönyvet megküldöttük.

A TISZTELETES BÁCSI POSTÁJA.

Tamás Pista, Leechburg, Pa. Én nem írok mindenkinek az újságba, Pista, aki a rejtvényeket beküldi, mert akkor a szerkesztő bácsi azt mondaná, hogy igen hosszú a Gyermek Kert. így is hosszú. Csak annak, aki a levelében ir nekem valamiről, amire válaszolni kell.

Varga Pista, So. Norwalk, Conn. Igen jól emlékszem reád, Pista, testvéreidre és szüléidre is. Örülök, hogy ott South Norwalkön is buzgó reformátusok vagy- irfk, és a Reformátusok Lapját szeretitek. Csak igy tovább is. Nyíri Sanyi, Leechburg, Pa. Te már hétszer küldted be egymásután a megfejtést. Borsos Judith, Morgantown, W. Va. Köszönöm, hogy megirtad a rejtvény megfejtésének a hibáját. Rácz Klára, Elyria, O., Király Arthur, Detroit, Mich., Révész Róza, Phoenix- ville, Pa. A múlt héten ti voltatok újak, akik megfejtést küldtek. Remélem, sokáig fogjuk egymást ismerni.

AZ IFJÚSÁG KÖRÉBŐL.

C. E. Topic for June 12.

GETTING THE MOST OUT OF LEISURE Scripture: John 6:4.

The saddest part of the present depression is not the general lack of money. This might even have its good effects. It might teach us how to be frugal and virtuous; how to curb our desires; how to get along on very little. Those young people, who can learn these lessons will benefit, rather than lose by this depression. But there is great danger in this lack of employment for all the unemployed and the danger is greatest for the

young people. This danger is the unused, or misused time of leisure. There are hundreds of our young people everywhere, who do not know what to do with their leisure time and they are wasting their most precious opportunities. How wonderful it would be, if young people should realize this and used their abundant leisure time wisely. The summer months are here; there will be numerous camps where Christian Y. P. gather for the various conferences.

You say, you have no money? — Not long ago from Hungary came the news that many of those who attended a like conference at Kecskemét walked 50 and 60 miles. They had no money, but that did not stop them. Are our young people capable of doing likewise? They would be repaid a hundredfold by receiving new hope, new enthusiasm, new courage to face both the present and future difficulties. Young People! How do you use your leisure time? Have you learned to utilize it to your own advantage and for the benefit of Christ and his Church? The depression will soon be over but your wasted leisure can never be recalled. Therefore, let us be about our Father’s business.

For discussion:

1. What could unemployed Y. ,P. do for the cause of Christ?

2. For those who can afford a vacation what advantages does a Conference Camp offer?

Rev. Dan Bodor.

A FELSŐBB NEVELÉS.

Az amerikai magyarság jövőjének egyik legnagyobb biztosítéka az, hogy tovább tanuló fiai és leányai mennyiben szerzik meg magyar tudásukat s őrzik meg magyarságukat a felsőbb iskolákban is.

Ma már ezer és ezerszámra vannak magyar fiuk, magyar leányok a legkülönbözőbb felsőbb iskolákban s magyar szempontból éppen az a leg- aggasztóbb, hogy a legkülönbözőbb felsőbb iskolákban vannak. Ott, ahol éveken át sohasem hallanak magyar szót, még kevésbbé foglalkoznak magyar gondolattal, magyar tudással, ahol egyszerűen elvesznek, fölszivódnak az ezernyi más ifjúság között. Bármennyire is folyik magyar vér az ereikben: a magyar ismereteknek, gondolatoknak teljes hiánya lassanként teljesen átgyurja őket annyira, hogy a végén jóformán maguk is elfeledkezzenek magyar származásukról. Pedig ha ismernék saját fajuknak kultur-értékeit, ha tudnák azt, hogy mily sok drága kinccsel gyarapit- hatnák még Amerikának kultúráját is és mily sokat tehetnének úgy most, mint későbben saját fajuk fölemeléséért s méltó megbecsültetéséért: talán komolyan fontolóra vennék azt, hogy tanulmányaikat abban az iskolában folytassák és végezzék, ahol épp oly értékesen nyerhetnek meg minden tudást, mint bárhol másutt s azon felül megismerkedhetnének saját fajuk tudományos, irodalmi és művészi értékeivel is.

A lancasteri Franklin és Marshall College tu-