Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-05-21 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

9

REFORMÁTUS ÖNTUDAT.

Rovatvezető: Balogh E. István lelkész.

KÉRDÉSEK — FELELETEK.

E rovatban szívesen közlünk minden feleletet a föltett kérdésre: mit csinálna a világi, ha ő pap volna? — és mit csinálna a lelkész, ha ő világi ember volna? Egyetlen kérésünk, hogy a feleletek rövidek és tárgyilagosak legyenek. Vagdalkozó, sértegető válaszokat semmiesetre sem közlünk. A fölmerült gondolatokkal pedig külön cikkekben fogunk foglalkozni. — Szerk.

Ha én világi (jó egyháztag) volnék:

— Sohasem hazudnék. Sohasem állítanék olyasmit, amivel idegenek előtt talán a saját egyházamat kisebbítem meg.

— Tiszteletben tartanám mások meggyőződését, és próbálnék előbb a magam udvarában seperni s csak ezután a máséban.

— Nem rágalmaznék, nem gyűlölködnék.

— Ha valami sérelem van a gyülekezetben: azt az elöljárók elé vinném s velők együtt én is igyekeznék alázatos lélekkel megkeresni az igazságot.

— Nagyobb bűnt látnék a pletykázásban, mint pl. a tisztán szórakozásból játszott kártyajátékban is.

— Igaz lélekkel örvendenék annak, ha az iskolahelyiségben gyermekeink, ifjaink és felnőt- teink vallásos, vagy bármilyen más tárgyú, tisztességes színdarabot adnak elő, mert tudnám, hogy ez a lélek művelődésének eszköze. Mint magyar ember, külön is örvendenék a magyar nyelv ápolásának.

— Hitetések és hamis beszédek miatt sohasem hagynám el azt a magyar református egyházamat, ahol ha igaz lélekkel akarom, éppen úgy imádkozhatok és éppen úgy cselekedhetem a jót, mint bárhol is.

— Ha nem vagyok 'tagja valamelyik egyháznak: nem is szólanék bele annak dolgaiba, hogy ott botránykozást okozzak. (Ifj. Dobos András, Pocahontas, Va.)

TANULJANAK A LELKÉSZEK . . .

Olvasta már a Szabadság Május 16-iki számát? Kende Géza cikkét: “Olaj a tűzre” cím alatt? Ha elkerülte volna a figyelmét, ugyan kerítse meg valahol és olvassa el. Olvassák el különösen a lelkészek ... és tanuljanak belőle.

Tanuljanak belőle mindenekelőtt szolidaritást.

Ujlaky Ferencz lelkész erős szavakkal ítélte el azt a hangot, azt a tartalmat, amit első sorban a chicagói “Az írás” és még egy jó nehány lap engedett meg magának a református lelkészekkel szemben. Az összeütközésnek egyik oka

a Lelkészegyesületnek az a cselekedete volt, amelynek létrejövetelében Kende Géza igen tevékeny részt vett.

Mi természetesen azonosítottuk és azonosítjuk magunkat Ujlaky Ferencz lelkészszel és a magunk részéről is visszautasítottuk azt a hangot, amit ő elitéit, kiemelve és hangsúlyozva, hogy teljes mértékben tiszteletben tartjuk és értékeljük a tisztességes sajtót s annak munkásait.

A Szabadság valószinüleg az utóbbi csoportba számítja önmagát. Kende Géza egyénileg is sokkal jobb ízlésű ember, semhogy helyeselhetné azt a modort, amit a Drózdi Győzők lépten-nyo- mon megengednek maguknak. Az adott esetben különösen el kellett ítélnie azt, mert hiszen ő is részese volt annak a ténykedésnek, ami miatt hadakoznunk kellett. Azt kellett volna várnunk, hogy Kende Géza maga áll elő a legsúlyosabb fegyverekkel és ha már egyébért nem is, de a sajtó tisztessége érdekében ő maga mondja ki a legsúlyosabb ítéletet a Drózdy Győzők felett. Ez lett volna a természetes, ez lett volna a logikus, ha . . .

Ha nem ujságiró az, akit mi elitéltünk.

De mert újságíróról van szó: Kende Géza abban a percben félreteszen mindent, kardot ránt és megtámad minket, akikkel pedig éppen ebben az ügyben eddigelé együtt dolgozott.

A támadással érdemileg nem foglalkozunk. Annyira rabbulisztikus, hogy nincs helyünk és időnk nyomon követni.

Hanem a lelkészeket kérjük: olvassák el ezt a cikket s tanuljanak belőle szolidaritást.

És tanuljanak meg még valami mást is, amiről már sokkal részletesebben és érdem szerint lapunk jövő heti számában fogunk írni.

ELNÖKI ÉRTEKEZLET.

A lancasteri Magyar Alap gyűlésével kapcsolatban ugyancsak e hó 2-án tartatott meg az egyházmegyék elnökeinek évi gyűlése, Dr. Schaeffer elnöklete alatt. Jelen voltak itt a Keleti Egyházmegyéből Takaró Géza, a Központiból Dienes Barna, a Tópartiból Urbán Endre lelkészek, mig a Magyar Sión Egyházmegye elnöke, Bakay Árpád, kénytelen volt magát kimenteni. Mint vendégek vettek részt a gyűlésen Dr. Tóth Sándor tanár, Ujlaky Ferencz, Varga Lajos, lelkészek s lapunk szerkesztője.

Az egyházmegyék elnökei egymásután tették szóvá gyülekezeteik helyzetét s igyekeztek a sebekre tapaszt találni, a testben, lélekben erős gyülekezetekben pedig örvendezni. Természetesen legsúlyosabbak az anyagi sebek, amelyeknek enyhítésére sajnos, ez időszerint a Board is