Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-05-21 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA CSENDES ÓRÁK. írja: Tóth Mihály lelkész. CSAK AMI A KEZÜNKBEN VAN . . . ÉLŐIM A: Édes Atyánk, jó Istenünk! Könyörögve kérünk, vezess bennünket ez órában szent Lelkeddel. Mutasd föl előttünk azt az igazságot, hogy szegénységünkben is gazdagok lehetünk, kicsiny eszközökkel is nagyot alkothatunk, ha a Te országodat keressük. Ámen. BIBLIAOLVASÁS: II. Mózes 4:1—12. Mózes juhokat őrzött Mi (liánban. Isten azt mondotta neki, hogy menjen és szabadítsa ki (Izrael népét az egyiptomi szolgaságból. Nem mert vállalkozni. Visszariadt a nagy feladattól. Mi ezen nem is csodálkozunk. Hiszen nem ismerte a hadakozás mesterségét. Hadserege sem volt. Semmi olyan eszköz nem állott rendelke zésére, amelylyel ezt a nagy feladatot megoldhatta volna. Volt ugyan egy pásztorbotja, amivel a juhokat szokta ide s tova terelgetni, de hát mi ez az egyiptomi király hadi szekereihez és harci eszközeihez hasonlítva? Egyszerű kis pálca, amit valami galagonyabokorból metszett magának s mihelyt ennél szebbet s jobbat talál, azonnal el is dobja. Ám az Ur azt kérdi tőle: "Mi az a kezedben, Mózes?” Mózes ránéz és felel: “Vessző.” Ekkor az Ur megmondotta neki, hogy ezzel a vesz- szővel, ezzel az egyszerű és közönséges bottal fogja megszabadítani Izrael népét. És úgy lett. Használjuk azt, ami a kezünk ügyében van. Csakis igy végezhetjük el, amit Isten reánk bízott, mert hiszen a múltban is csak igy végezték el Istennek minden nagy munkáját. Vizsgáljunk meg csak egy pár bibliai példát, amiből világosan ki fog tűnni, hogy Isten mily csekély s látszólag semmit sem jelentő eszközöket használ fel arra, hogy rajtunk keresztül fenséges dolgokat vigyen véghez. “Mi van a kezedben, Samgár?” Semmi más, mint egy közönséges ösztöke, amelylyel lusta igavonó barmait szokta gyorsabb mozgásra serkenteni. És mégis, Isten ügyének érdekében használva, ennek az egyszerű eszköznek segítségével Samgár leveri Izrael .népének, tehát Isten ügyének ellenségeit, a filiszteusokat. Tegyük fel, hogy Samgár vonakodott volna igénybe venni ezt az eszközt, mert elégtelennek találta a hadakozásra. Mi lett volna akkor? Hát az, hogy Samgárt ma nem ismerné senki és nevét, mint hatalmas győzőnek nevét, nem emlegetné a Biblia. Sok ember fosztja meg önmagát nagy és fenséges diadaloktól csak azért, mert Isten országának építésében nem teszi meg azt, amiit megtehetne, végezvén a munkát olyan eszközökkel, ami éppen rendelkezésére áll. “Mi van a kezedben. Dávid?” Nem egyébb, mint egy közönséges parittya. Talán azért készítette, hogy játszék vele. Legjobb esetben a juhai körül ólálkodó farkasokat riasztgatta ezzel a parittyával. És mégis, az alacsony termetű Dávid ezzel győzte le az Istent káromló óriás Góliátot! Vannak nekünk is ilyen eszközeink. Egyikünk, másikunk talán tud énekelni, vagy valami hangszeren játszani, vagy talán rajzolni, vagy egy történetet ügyesen és élvezetesen tud elmondani, színdarabban játszani, szavalni. Gondol- tunk-é valaha arra, hogy ezeket az eszközöket Isten ügyének szolgálatába állítsuk? Lám, Dávid ezt tette. Volt egy kezdetleges parittyája s Isten ügyéért a seregek Urának nevében használta. És az eredmény? . . . Ezzel nyitotta meg az utat maga előtt a királyi trónra. “Mi van a kezedben, ifjú?” Mi volna más, mint öt árpakenyér és két hal. Ám Jézus ezzel ötezer embert vendégelt meg s még tizenkét kosarat megtöltöttek a maradékkal is. Te is ifjú vagy. Talán nincs egyebed, mint ennek a bibliai ifjúnak. De talán lesz idő, amikor hallani fogod Krisztus szavát: “Add nekem!” Igen, add az Istennek és megkapod a jutalmat: látni fogod, hogy nagy sokaság elégittctik meg vele. “Mi van a kezedben, Dorkás?” Azit mondod, hogy csak a varrótűd? Hát csak használd. Használd Istennek dicsőségére. Sok ruhát készítettél ezzel azok számára, akik szegények és szükölködők voltak. Hadd serkenjenek és buzduljanak fel példádon a mai Dorkások is. Hiszen ma is vannak árvák és özvegyek, szegények és szükölködők, akiket a könyörületes szivek takargatnak be meleg ruhával s nyújtanak nekik menedéket az idők viszontagságai ellen. Mózes, Samgár, Dávid, az ifjú, Dorkás: mind, mind kicsiny dolgokkal vittek nagy munkáit véghez, mert az Isten akarata szerint használták azo kát. A te kezedben is van valami eszköz: használd Isten akarata szerint s nagy dolgoknak lehetsz a részese. UTÓIMA: Atyám! Érzem kicsiny voltomat, erőtlenségemet. De tudom azt is, hogy segedelmeddel ez is dicsőségedre válhatik. Kérlek, használj föl engem eszközül s növeld általam is a te országodat. Ámen ...... MI ATYÁNK . . .
