Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-04-02 / 14. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA KÖZEGYHÁZI JÁRULÉKOK. Kedves olvasó: ne forditsd el unottan ez oldalt, amikor meglátod e cifkket. Ne mondd azt, hogy íme: a REFORMÁTUSOK LAPJA egyébről sem tud irni, mint pénzről és pénzről. Óh vajha ne kellene soha ilyesmiről írnunk! Vajha ott tartanánk már, hogy amikor az egy­házi élet anyagi oldaláról van szó, akkor csak büszkélkedve mutathatnánk arra, amit mi csele­kedtünk. Sajnos azonban, mi még ettől igen távol vagyunk. Annyit már megtanultunk Amerikában, hogy ahol csak lehet, igyekezzünk gondot viselni magunkról, — de a másokról való gondviselés még a legnagyobb gyülekezeteinkben is megle­hetős idegenszerüen hangzik. Még a legnagyobb egyházaink között is vannak olyanok, amelyek csak til-tul fizetik be azokat a mélyen leszállított közegyházi járulékokat, amelyeket pedig tőlünk is joggal várhat meg az Egyház. Az apportionment kérdése még mindig csak kérdés mielőttünk, pedig mi nem vagyunk ro- szabbak, mint a mi angol nyelvű testvéreink. ... A hibát és mulasztást mi ott látjuk, hogy népünk nincs tudatában annak az egyéni fele­lősségnek, amelyiyel a közegyházi célokkal szem­ben minden jó református ember tartozik. Nem is tudja jóformán, hogy micsodák azok a mun­kamezők, amelyeken neki is föl kellene vennie egy-ikét kalászt. A közegyházi járulékokat már ugy-ahogy, befizetgetjük az egyházi pénztárból. Természete­sen ezeket a befizetéseket alaposan megérzik az egyházi pénztárak, sőt sok esetben még a leg­jobb akarat mellett sem tudják azt teljesíteni. Keresve keressük a megoldást, az utat az előbbhaladásira, — és nem találjuk meg. És nem is fogjuk megtalálni addig, amig a közcélokra való adakozást egyénivé és öntudatossá nem tesz- szük! Amig föl nem tárjuk népünk előtt azt az igazságot, hogy: testvérem, tőled a kisebb egyházak segélyezése vár egy fél dollárt egy esztendőben, a pogányok hittéritése is egy quar- tert, a lelikészi nyugdíjintézet, a nevelésügy, a vallásos kiadványok, az iratterjesztés, stb. ezek is várnak tőled egy esztendőben 10 centet, 20 centet! Ezek a célok nem az egyházi pénztá­rakból, hanem az egyháztagoktól kérnek és vár­náik támogatást! A Központi Egyházmegye legutóbbi gyűlése külön választotta egymástól a közigazgatási költ­ségeket és a köz jótékony ságot. Azt határozta, hogy a közigazgatási költségeket fizessék tovább az egyházi pénztárak, a köz jótékony ságot, az előbb érintett célokat pedig bízzuk híveink ál­dozatkészségére s mi hisszük azt, hogy egyik cél sem fog megcsalódni! Hasonló eljárásra hívta föl a többi egyház­megyéket is. Ma még nem tudjuk, hogy milyen eredménynyel, de hiszen még előtte vagyunk a gyűléseknek. Bármit határoznak is azonban az egyházme­gyék: mi az egyes gyülekezetek figyelmét hív­juk föl erre a berendezkedésre. Tegyék szóvá azt az egyháztanácsokban. Vitassák meg, tár­gyalják le, fogadják el, mert bizony jót csele­kednek vele saját maguknak is, a közegyházi céloknak is. Az élő hit, az igaz keresztyénség megkivánja, megköveteli tőlünk, hogy komolyan foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel, mert lelki és testi javainknak egymmással való közlése egyik legfőbb alkotó részét képezi a komoly hitéletnek. AZ ÁRVAHÁZ KÖRÉBŐL. ORGONASZENTELÉS AZ ÁRVAHÁZBAN. Kedves Testvérek: Abból az alkalomból, hogy a duboisi angol református egyház uj orgonát vásárolt, régi, de még mindig jó karban levő, diszes és a mi har- moniumunknál sokkal nagyobb orgonát árvahá­zunk templomának ajándékozta. Az orgona rend­behozatali és szállítási költségeit Intézetünk hi­vatalnokai munkásai és aggjai fedezték. Az ajándékba kapott szép oigonát közel vidéki testvéreinknek is szeretnénk bemutatni és április 10-én, a husvét utáni második vasárnap délután 4 órai kezdettel ORGONSZENTELÉSI istentiszteletet tartunk Ligonierban árvaházi temp­lomunkban. Boldogok leszünk, ha testvéreink látogatásukkal megörvendeztetnek bennünket és velünk együtt dicsérik az Urat uj orgonánk hangjai mellett. Április 10-én délutánra szeretettel hívjuk és várjuk a Ligonierhoz közel lakó testvéreket. Nánássy Lajos, árvaatya Donora, Pa. Dacára a kora reggeli időnek, husvét első napján, csaknem minden felnőtt tagunk oda járult a szent asztalhoz, összesen 24-en (16 fi, 8 nő). A szent jegyeket Balogh Imre és családja adományozta. A legközelebbi istenitiszteletünk úgy itt, mint Monongahelán április 10-én délután lesz. Kezdődik Mononga­helán délután negyed háromkor s fél négykor már Donorán lesz a lelkész. Jöjjenek a hívek ismert áhítattal és buzgósággal

Next

/
Thumbnails
Contents