Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1932-02-27 / 9. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

9

REFORMÁTUS ÖNTUDAT.

Rovatvezető: Balogh E. István lelkész.

MIT KELL TUDNOM AZ EGYHÁZAMRÓL?

a) A Református Egyház, annak története és szervezete.

A mi Amerikai Református Egyházunk (Reformed Church in the U. S.) egyike a legrégibb európai eredetű protestáns egyházaknak. Az alapitója a svájci Zwingli Ulrik volt s tanításait, hitelveit és szervezetét legtisztábban Kálvin János genfi reformátor fejtette ki. Úgy a két említett, mint többi más reformátoraink a Kathólikus egyház tévtanai ellen hirdették a Szentirás igazságát. Mikor ellenük fordult a Római egyház, többé nem maradhattak az egyházban, hanem ki kellett válni onnan és az egyháztól függetlenül hirdették tovább tiszta tanításaikat és igy szervezték meg a mi Református Egyházunkat. 1529-ben két csoportra oszlottak. Luther és követői megalakították a Lutheránus egyházat, Kálvin és követői pedig a mi egyházunkat.

Üldözések: Svájcból gyorsan el terjedt a Ref. vallás Német-, Holland-, Francia-, Magyar- és Skótországba (itt vette fel a Presbyteriánus nevet). De mennél inkább terjedt annál rettenetesebb üldözéseket kellett átélnie. Zwinglit a harcmezőn ölték meg, Kálvint két országból is kiűzték. 1672-ben Franciaországban 700CO-et, Hollandiában 100,000-et öltek meg őseink közül. Vájjon ki ne tudná, hogy magyar' gályarabjaink és hithü népünk mit szenvedtek Róma kegyetlen papjai miatt évszázadokon át? Méltán nevezhetjük vallásunkat “A martyrok egyházának”! De el soha sem pusztíthatták, sőt mindig nagyobb lett.

Amerikai kezdet: A rettentetes üldözések idején (1684), amikor sok százezer hitősünket üldözték ki Franciaországból, nagyon sokan Amerikába jöttek és legfőképen Pennsylvániá- ban telepedtek meg. 1793-ig a hollandiai egyház fennhatósága alatt voltak s ez évtől kezdve szervezkedtek hivatalos amerikai egyházzá. 1869- től már nemcsak németek, de svájciak, magyarok és más nemzetiségüket is csatlakoztak ehhez az egyházhoz s ettől kezdve el hagyták a holland, vagy német nevet. Ezeket megértve tehát minden magyar reformátusnak illik tudni, hogy mi nem valami féltestvérek, vagy .nevelt, fogadott gyermekei vagyunk az amerikai református egyháznak, hanem egyenes örökösei és letéteményesei ugyanannak a hitnek. Az amerikai református egyház nem valami uj felekezet, amelyet itt ismertünk meg, hanem a legrégibb református vallás, amelyből a magyarországi egyházunk is származott. Egyenes folytatása a mi amerikai egyházunk az első reformátorok munkájának s igy természetesen folytatása a mi otthoni, magyar református egyházunknak is. Aki mást hirdet, vagy gondol, az nem ismeri a múltat, vagy rosszakaratú és szándékos félrevezető.

Tagjaink száma ma több, mint 350,000 közel

150,000 még nem konfirmált gyermekkel, összesen tehát több mint fél millió. Hitünk és cselekedeteink egyedüli zsinórmértéke a Szentirás, hitvallásos könyveink a Heidelbergi Káté és (■nekünk magyaroknak még) a II. Helvét Hitvallás. Tagjaink gyülekezeteket alkotnak, gyülekezeteink pedig önálló magyar egyházmegyét, minden törvényhozó és kormányzó, valamint bírósági hatalom az egyházmegyék kezében van.

Egyházkormányzatunk. Ha a gyülekezet volna a legfőbb kormányzó hatalom, akkor olyanok lennénk, mint a baptisták, ha püspökök hatalma vezetne, olyanok lennénk, mint az episkopálisak, ha kardinálisokat, vagy pápát ismernénk el, hasonlók lennénk a Rómaiakhoz. Nem gyülekezeti, nem püspöki, nem pápai tehát, hanem a mi önkormányzati formánk presbyteri. Ez azt jelenti, hogy a kormányzó hatalom a tagok által kiválasztott (lelkész, presbyter, s igy egyházmegye stb.) egyének közösségére van ruházva. Egyházmegyéink alkotják a kerületeket (Synod), de a kerületeink csupán összekötő kapcsot képeznek az egyházmegyék és a legmagasabb kormányzó-test a General Synod (zsinat) között, amelynek tagjai az egyházmegyék által választott kiküldöttek.

Minden gyülekezetnek van presbytériuma (lelki és anyagi vezetők: elders, deacons), amelynek tagjait a gyülekezet választja. A presby- térium elnöke. a lelkész, akivel együtt intézik a választottak a gyülekezet összes ügyeit. Az elderek a lelkésszel együtt úgynevezett “Lelki Tanácsot” kell, hogy alkossanak s ha mi magyarok ezt eddig elmulasztottuk volna, úgy kívánatos lenne minél előbb helyre hozni a mulasztást. Nálunk a “gondnok” a “mindenes”, holott ez visszaélés és eltorzult formája a hatalom gyakorlásának — se a lelkész, se a gondnok nem pótolhatja egyedül azt, amit a Szentirás többünkre ruházott. Megoldhatjuk ezt úgyis, hogy válasszunk több gondnokot s ezek alkossák a “Lelki Tanácsot”. Ma összesen 1,725 gyülekezetünk van Amerikában 1,349 lelkésszel,