Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1932 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1932-02-27 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 CSENDES ÓRÁK. írja: Ujlaky Ferencz lelkész. SZENTELJETEK BÖJTÖT. ÉNEK: LXII: 1, 2. “Az én lelkem....” IIMA: Édes Atyám! Agyag vagyok a te kezedben, te vagy a művész. Az agyagot te formálod, alakítod, úgy a mint jónak látod, a mint céljaidnak, üdvösségemnek legjobb. Hozzád jövök azért, lelkemet, életemet odateszem a Te kezedbe és arra kérlek: Istenem! érints meg kezeddel és idomítsd lelkemet, hogy hasonló legyek Ő hozzá. Ámen. BIBLIAOLVASÁS: II. Sámuel 23:14-17. Jóéi 2:15-17. Dávidnak menekülnie kellett. Először búcsút vesz attól, a kivel lelke egybeforrt és a kit úgy szeretett, mint a saját lelkét, Jonathántól. Azután szüleiről gondoskodva, a hegyek közötti barlangba vonul. Egy oldalról Saul katonái, más felől a filiszteusok üldözik és keresik. Egy nap, a barlang bejáratánál ülve, megemlékezik arról a helyről, a hol olyan boldog volt, a hová annyi kedves emlék fűzi. Emlékezik. Szivét égető szomjúság, vágy tölti el. Egyszer csak a vágy ebben a kívánságban tör ki: “Kicsoda hozna nekem vizet innom a% bethlehemi kutból ... !” Legalább egy ital vizet, legalább egyet a régi áldások közül. A kívánságot meghallja három vitéz és élete kockáztatásával átmegy a filiszteusok sorain és elhozva a kívánt vizet. Mikor Dávid megtudta a viz megszerzésének történetét, nem itta meg, hanem kiönté azt az Urnák. Egy misszionárius észrevette, hogy az istentiszteleten egv feltűnően szegényesen öltözött nő van. Mikor érdeklődött sorsa iránt, elmondta a nő, hogy gazdag volt, azonban mivel keresztyénné lett, minden vagyonától megfosztották. Majd örömtől sugárzó szemekkel mondta: “inkább akarok szegény keresztyén, mint gazdag pogány lenni!” A két történet megkapóan fejezi ki a böjt lelkét, gondolatát: a lemondást, önmegtagadást. Megtagadni magunkat, lemondani valamiről, odaadni valami értékeset, nekünk nagyon kedveset, nagyon kívánatosat, megtenni mindezt Annak kedvéért, a kit mindennél és mindenkinél jobban szeretünk, megtenni azért, hogy a jó helyett jobbat, a kívánatos helyett még kívánatosabbat nyerjünk. Ez a böjt lelke. Lemondani a rosszról, ledönteni az Istentől elkülönítő válaszfalat, a bűnt. Mit tehetünk, hogy böjtöt szentelhessünk? Gondoljunk Istenre. Többet gondoljunk, mint máskor. Gondoljunk Istennek Jézusban megjelent szeretetére. Istenhez való viszonyunkra. Hogy ezt meglehessük, le kell mondanunk megszokott kényelemről, talán egy félórával hamarább kelünk fel, mint máskor, csakhogy legyen időnk bibliát olvasni, imádkozni, Istenre gondolni, Vele odaadóbban foglalkozni. Legalább a böjti időben legyünk bibliaolvasó és imádkozó keresztyének. Hogy Istenre gondolhassunk, vonjuk el magunkat olyan helyektől, szórakozásoktól, melyek megzavarják Istenre gondolásunkat. Az egyházak ne rendezzenek tánc, és más zajos mulatságokat, egyháztagok tartsák távol ilyenektől magukat. Mondjunk le a hozzánk nem méltó dolgokról. Próbáljuk meg, legalább böjtben, megszűnni gonoszt cselekedni, vessük ki szánkból a csúnya beszédeket, a hazudozást, mindazt, amivel megronthatnánk mások életét, megzavarnánk békességét. Tegyük meg azt, a mit elmulasztottunk megcselekedni. Ha elhanyagoltuk a szükségben levők iránti kötelességünket, tegyük meg most. “Hát nem az-é a böjt, a mit én kedvellek, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz felruházzad.” Ézsaiás 58:6-7. “Éheztem ... szom- juhoztam . . . beteg voltam . . . mezítelen . . amennyiben nem cselekedtétek meg a legkisebbel, én velem nem cselekedtétek meg!”... Elmulasztottuk az istentiszteletek látogatását? Most gyakoroljuk. Böjtben nem szabad volna üres padoknak lenni a templomban. Nézzük meg mulasztási bümeinket Istennel, szeretteinkkel, embertársainkkal szemben és hozzuk helyre. Istenre gondolni! Bűnöket elhagyni! Az elmulasztottakat megtenni! És ezenfelül, mint Dávid, még a kívánatos, jó dolgokról is lemondani, nem önsanyargatásból, hanem azért, hogy Istenhez még közelebb jussunk, több lelki örömöt, több soha el nem múló kincset nyerjünk. Ha igy szentelünk böjtöt, akkor olyan leszel “mint a megöntözött kert.” IMA: Édes Atyám! Lelked által vezess, adj erőt, hogy a böjti időszakot úgy használ- hassma fel, hogy általa előbbre jussak Jézus megismerésében, kegyelme megtapasztalásában. Ámen. MI ATYÁNK... ÉNEK: 245. dics. 10. “Dicséret, dicsőség....”
