Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1931 (32. évfolyam, 33-48. szám)
1931-09-05 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 REFORMÁTUS ÖNTUDAT. Rovatvezető: Balogh E. István lelkész. KONFIRMÁLÁS UTÁN. Amilyen fontos maga a konfirmálás, éppen olyan fontos, ha ugyan nem fontosabb a megkonfirmáltak figyelemmel kisérése a konfirmálás után. Általános és igen szomorú tapasztalat az, hogy a megkonfirmált ifjúság egy tekintélyes része egyszerűen eltűnik az egyházi életből. Valószínűleg a vallásos életből is. Éppen akkor, amikor vallást tettek hitökről és ünnepélyes fogadást arra nézve, hogy az egyháznak mindenkor hűséges fiai és leányai lesznek: éppen akkor érzik fölmentve magukat az alól, hogy vasárnapi iskolába, templomba járjanak. Az Urasztala előtt a legelső alkalommal már csupa tisztességből is megjelennek, de azután igen-igen sokakat hiába keresünk a Szentasztal vendégei között. Az öntudaatos református ember nem elégszik meg azzal, hogy ugy-ahogy felmondta az “imádságokat”, talán még egy pár kérdésre is megfelelt, mert jól tudja, hogy Istennel szemben fentálló kötelességei éppen most kezdődnek. Érzi az egyéni felelősség nagy elkötelezését s igyekszik annak mindenben eleget tenni. Mindenekelőtt továbbra is megmarad a vasárnapi iskola kötelékében. Végtelenül nagy fogyatkozás az nálunk, hogy a vasárnapi iskolát nem méltatjuk kellő figyelemre. Azt hisszük, hogy annak erkölcsi kötelezettsége a konfirmálással megszűnik, mert hiszen az csak a gyermekeknek való. Vasárnapi iskoláinkban igen kevés helyen találjuk meg az “Ifjúsági Osztályt” s még örvendenünk kell annak, ha mégis van egy nehány egyház, ahol megtaláljuk. A felnőttek osztálya ellenben már körülbelül ismeretlen fogalom, mert hiszen a mi felfogásunk szerint a felnőtt, bajuszos vagy éppen őszbe borult ember csak nem fog egy sorba leülni a gyermekekkel, hogy a vasárnapi iskolában bibliát tanuljon !? . .. Ha bemegyünk egy élő hitü, komoly amerikai gyülekezet vasárnapi iskolájába, ott kivétel nélkül, mindenütt megtaláljuk az ifjak és a felnőttek osztályait. Nem is egyet, hanem sokat, igen sokat. Ott találjuk jóformán az egész gyülekezetei. Természetes dolog, hiszen az öntudatos református ember tisztában van azzal, hogy a Szentirást egész életén keresztül tanulmányoznia kell, mert annak minden igazságát még amúgy sem fogja tökéletesen megtanulni. A magyar közmondás azt tartja, hogy: a jó pap holtig tanul s mégis tanulatlanul hal meg. Igen nagy gondot kellene tehát fordítanunk arra, hogy megkonfirmált ifjaink ne maradjanak el a vasárnapi iskolából s hogy alkossanak legalább egy osztályt a felnőttek is. A konfirmáltak körének vagy más ifjúsági alakulatnak, leginkább a Christian Endeavor- nak megszervezése kitűnő eszközök e cél elérésére. A legfőbb eszköz azonban mégis csak az, aminek fontosságát már előbb is hangoztattuk, hogy ne elégedjünk meg sem mi, sem a szülők azzal, hogy az “imádságok” megtanulása révén megkonfirmáljuk gyermekeinket. Az ilyen konfirmáció sohasem lehet öntudatos s ha a kellő alapot nem adjuk meg, nem számíthatunk arra, hogy valaha is öntudatos, komoly és élő hitü gyülekezetünk legyen. (M.) EGYHÁZAK A MUNKÁSOKÉRT. Az amerikai vezető egyházaknak van egy közös tanácsa, “Federal Council of Churches”, amely közös tanács a Munka Ünnepén felolvasandó kiáltványban fejezi ki véleményét a mai munkanélküliség felett. Ebben a kiáltványban azt mondják, hogy a mai nyomorúságnak oka az, hogy a tőkének és a munkának haszna nincs aránylagosan elosztva. Az ország legfőbb vállalatai 1930-ban háromszáztizennyolcz ezer hatszáz millió dollárral több osztalékot fizettek ki, mint 1929-ben, mig ugyanakkor a munkásoknak 20%-al kevesebbet fizettek ki munkabérekben, mint 1929-ben. Sürgetik a tőke és munka jövedelmének igazságosabb elosztását, továbbá a munkás kártalanítást, betegsegélyt, munkanélküli biztosítást, szülési- és aggkori segélyt, illetőleg nyugdijat. Kétségtelen dolog, hogy a mai válságnak egyik legfőbb oka a tudomány, a gépek előnyomulása. A gépek ezer és ezer munkás kezéből vették ki a kenyeret. A tudományt a maga előhaladásában megállítani nem lehet, nem szabad. De lehet gondoskodni arról, hogy a tudománynak, a gépeknek haszna ne csak a tőkéé, hanem a munkásoké is legyen. És mig ezt a megoldást meg nem valósítják: addig aligha lesz nyugalom és megelégedés az emberek között. PRESBITER TES VÉRÜNK! Tárgyalta-é már az egyháztanács a Reformátusok Lapja levelét?... Minden egyházhoz megküldöttük s jó reménységgel várjuk a határozatot.
