Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1931 (32. évfolyam, 33-48. szám)

1931-08-15 / 33. szám

No. 33. SZÁM. Vol. XXXII. ÉVFOLYAM. McKEESPORT, PA., 1931. AUGUSZTUS 15. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: $2.00 Per Year, Anywhere Erttered as Second Class Matter on the 10th ol January, 1931, at the Post Office at McKees­port, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication 0 ffice: 301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA. Telephone: 2-2742 McKeesport EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. A lapra vcmatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa. AZ EGYHÁZFEGYELEM AKADÁLYAI. Harmadik közlemény. Az egyházfegyelem legelső föltétele tehát, hogy igyekezzünk megismerni és elismerni a törvényt, a rendet. Ahol ez nincs meg: ott még beszélni is képtelenség egyházfegyelemről. A törvényismeretnek megint egyik igen-igen elemi kelléke annak tudata, hogy senki a maga ügyében biró nem lehet. Bennünk pedig igen erősen meg van az a hajlandóság, hogy saját magunk akarunk bírók lenni saját ügyeinkben. Vitás kérdés merül föl pl. lelkész és gyü­lekezet között. Már akár erkölcsi, akár anyagi téren. Megtörtént, hogy egy ilyen esetben a gyülekezet, noha ő volt az egyik érdekelt fél, egyszerűen kezébe vette a bíráskodás jogát is, és azon az alapon, hogy ők adják a lelkészi fizetést: határozatot hoztak, azt. végre is haj­tották, tehát saját ügyükben, mint érdekelt felek, saját magukat tették meg bírókká. Ha jó rendet akarunk, sohasem szabad szem elől téveszteni a fokozatos felelősség alapelveit. Az egyháztag felett első fokon Ítél az egyház­tanács, második fokon a közgyűlés, harmadik fokon az egyházmegye. A lelkész felett első fokon az egyházmegye, második fokon az egyház- kerület. Az egyháztanács felett a közgyűlés, a közgyűlés felett az egyházmegye és igy tovább. Mihelyt átlépjük ezeket a határokat: abban a nyomban megsértettük, sokszor lehetetlenné tet­tük a komoly egyházfegyelmet. * * * Ismét nagy akadálya, helyesebben hiánya a mi egyházfegyelmünknek az, hogy a presbité­riumok jóformán csak úgy szerepelnek, mint valami világi corporációnak igazgatóságai. A legritkább esetben történik az meg, hogy az egyháztanács lelki ügyekkel is foglalkozzék. Rendesen megelégednek azzal, hogy számon ve­szik a tagsági dijakat, adományokat, intézkednek pl. az épületek fenntartásáról, az anyagiakról, de rendesen nem gondolnak azzal, hogy az ő feladatuk nemcsak ez! Vajon hányszor fordul elő, hogy az egyháztanács kérdőre vont volna valakit pl. a templomlátogatás, vagy az Úr­vacsora elmulasztásáért? A gyermekek vallásos nevelésének elmulasztásáért? Részegségért, csa­ládi békétlenkedésért, veszekedésért, összeférhe­tetlenségért, stb. stb. Úgy a Reformed, mint a Presbyterian Church egyházalkotmánya előírja a “lelki tanács” megalakítását: vajon hány gyülekezetünkben van meg?... És ha nincsen megalakítva: vajon hány esetben gyakorolja az egyháztanács annak kötelességeit?... És ha gyakorolja, vagy gyakorolni akarja: egész bizonyosan szemben találja magát az érdekelt fél. ellenvetésével: semmi közük hozzá! Hogy mernek beleszólani az én dolgomba! ? Akkor megyek templomba, vagy az Urasztalá- hoz, amikor én akarok! — stb. stb. Utolsó tromf gyanánt pedig egyszerűen hátat fordít az egyháznak s lesz vagy egyház-nélküli, vagy pedig megyen át a másik egyházhoz, ahol tárt karokkal fogadják, mert hiszen közöttünk szó sincs arról, amit pedig minden komoly amerikai felekezet szem előtt tart és megtart: szó sincs arról, hogy elbocsátó bizonyítványt kérjünk a hozzánk jövőktől. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy az egyházfegyelemnek egyik legfőbb akadálya az, hogy az egymáshoz való viszonyunk nincsen szabályozva. * * * Igen fontos dolog az, hogy az egyház­megyék egyetlen egy lelkésznek se adjanak ki elbocsátó bizonyítványt addig, amig az illető egyháztanács hivatalosan nem igazolja, hogy a szóban forgó lelkész minden dolgát jó rendben hagyja hátra maga után. Ilyen intézkedés a

Next

/
Thumbnails
Contents