Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1931 (32. évfolyam, 33-48. szám)
1931-11-28 / 48. szám
Vol. XXXII. ÉVFOLYAM. McKEESPORT, PA., 1931. NOVEMBER 28. No. 48. SZÁM. PUBLISHED WEEKLY by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. SUBSCRIPTION RATES: $2.00 Per Year, Anywhere Entered as Second Class Matter on the 10th of January, 1931, at the Post Office at McKeesport, Pa., under the Act of March 3rd, 1879. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Publication Office: 301 RUBEN BLDG., McKEESPORT, PA. Telephone: 2-2742 McKeesport EDITOR: REV. J. MELEGH 301 Ruben Building McKeesport, Pa. Phone: 2-2742 Associate Editors: REV. GÉZA TAKARÓ 344 East 69th Street New York, N. Y. REV. SIG. LAKY 737 Mahoning Avenue Youngstown, O. A lapra vonatkozó minden köziemén^ és előfizetés igy cimzendő: REFORMÁTUSOK LAPJA, 301 Ruben Building, McKeesport, Pa. SZÁMLÁLJUK MEG ŐKET. A mokeesporti egyház hírei között olvassuk, hogy valamelyik vasárnapon megolvasták a templomban levőket s úgy találták, hogy azon a vasárnapon jelen volt 35 iskolás lány, 18 iskolás fiú, 27 felnőtt leány, 36 felnőtt ifjú, 31 asszony és 50 férfi. A tudósítás hozzáteszi azt is, hogy “időnként” ezután is meg akarják számolni a gyülekezetét. Sokan igen kevésre értékelik a statisztikát, holott a valóság az, hogy a statisztika számadataiból nemcsak sok tanulságot, hanem lelkesedést, buzdítást, a jóról jobbra való törekvést lehet elérni. Saját dolgainknak igazi rendjét nem is lehet elérni statistika nélkül. Micsoda háztartás az, ahol a mindennapi életnek egyes eseményei jönnek és elmúlnak s vesszük a napokat és eseményeket úgy, amint éppen az ölünkbe hullanak? Miképen jöhetünk reá gyarlóságainkra, fogyatkozásainkra, ha nem vesszük szigorúan számon azokat az adatokat, amelyekből erre következtetni lőhet? Miképen kísérjük figyelemmel emelkedésünket, esetleg hanyatlásunkat, ha nem készítünk miindig és mindenről állandó statisztikát? A statisztika tükör, amely az életnek mindig az igazi képet mutatja. Az egyházi statisztikának nagy fontossága nyilvánvaló mindenki előtt ,s mi mégis végtelenül elhanyagoljuk azt. A templomi gyülekezet megszámlálása csak egy kicsiiny része ennek. Statisztikánknak ki kellene terjeszkednie az egyházi élet minden egyes mozzanatára. Számon kellene tartanunk a legjelentókitelenebbnek látszó eseményeket is, mert igen-igen sokszor a kicsiny dolgok rejtem ek méhükben nagy tanulságokat. A Központi Egyházmegye már hozott is erre vonatkozólag üdvös határozatokat. Nemcsak határozatot hozott, hanem el is készíttetette azokat a szükséges nyomtatványokat, amelyek az egyöntetű és egyetemes statisztikához szükségesek. Ezek a nyomtatványok azonban eddigelé még sehol sincsenek használatban, mert ott van egy másik nlagy bajunk: gyűléseinken határozunk: az életben pedig alig csinálunk valamit. Az egyházmegyéknek kellene pedig kezükbe venniök az egyházi statisztika kérdését. Mert nem elég az, hogy egyes gyülekezetekben ugyahogy számon tartjuk dolgainkat. Igazán hasznos munkát akkor végezünk, ha az összes gyülekezetekben s egymással teljesen azonos szempontok szerint, tehát egységes statisztikával tartjuk számon dolgainkat. Ott van pl. az egyházi számadások kérdése. Ugyanebben az egyházmegyében már évek óta határozatilag van elfogadva egy egységes számadási iv, amely egyik részét képezi az újabban készített és sokkal egyetemesebb jellegű statisztikai iveknek. Azt az egyházat azonban már szinte lámpással kell keresni, ahol ezeket az iveket használják is. Olyan mérleget pedig, amely komoly tanulságokat adhat mindnyájunk számára, csak ezen az utón lehetne elérni. Közeledünk az év végéhez s nehány hét múlva reánk köszönt az uj esztendő. Egy újból kezdődő időszak, amely kiválóan alkalmas pont volna arra, hogy végre hozzákezdjünk egy kimerítő, teljes, hétről-hétre készített pontos egyházi statisztika készítéséhez. Az egyházmegyék vezetőségeinek volna kötelessége, hogy egymással érintkezésbe lépjenek s közösen állapodjanak meg olyan kérdésben, amelyekre az uj év folyamán pontos statisztikai választ óhajtanak nyerni. A Központi Egyházmegye már meglevő ivjei kitűnő alapot adhatnának ilyen eszmecserére. Nem szabad itt arra nézni, hogy ki kezdeményezett valamit. Sem arra, hogy csak a magunk elgondolása érvényesüljön csupán! Ha közösséget, közös haladást és közös rendet akarunk: egymás iránt legyünk szeretettel engedelmesek és igy munkáljuk egymás között Istennek s a magyar református névnek dicsőségét!
