Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-08 / 6. szám

6-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal JELENTÉS (Folytatás a 3. oldalról.) vaház két Ízben és pedig Szeptember­ben és Októberben be is volt zárva. Az Isten jósága azonban megengedte, hogy a gyermekek ezt a veszedelmet is minden nagyobb baj nélkül élték át. Péntárforgalom. Az Árvaház összes bevétele az 1929. évben $38,998.08, kiadása $39,249.21 volt s igy tulkiadása $251.13. A számadás részletes kimutatása rendelkezésére áll a mélyen tisztelt Igazgatóság tagjainak. E helyen csupán csak azt a súlyos anyagi csapást emeljük ki, amely a gaz­daság teheneinek elkobzásával érte az Árvaházat. Tiidővész miatt ugyanis az összes teheneket, számszerint 12-t, $1800.00 értékben el kellett pusztítani. Ebből a veszteségből az állam megté­rít ugyan 900 dollárt s a levágott tehe­nek húsából is megtérül 220 dollár, a veszteség azonban igy is érzékeny kárt jelent Árvaházunkra nézve. Épületeink értéke a számadás bizonysága szerint 78,000 dollár s együttvéve 64,800 dol­lárra vannak biztosítva. Itt említjük meg, hogy az Árvaház teljes személy­zete is biztosítva van Pennsylvania ál­lam törvényei értelmében. (Compensa­tion.) Kívánalmak. A jövendőre nézve az Árvaház leg­első és legnagyobb érdeke az Egyesü­lettel szemben fentálló tartozásának rendezése. Intéző Bizottságunk lépése­ket tett már e kölcsön amortizációjá­nak kérdésében. Erről, mint folyamat­ban levő dologról, ezúttal még nem te­hetünk jelentést. Tekintettel azonban arra, hogy az Árváház tulajdonképen az Egyesület birtoka és tulajdona s igy az Egyesü­lettel szemben fentálló tartozás lénye­gileg nem is tartozás: a lehető legna­gyobb mértékben indokolt volna az, ha az Egyesület ezt a tartozást egysze­rűen törölné. Tisztelettel javasoljuk, hogy az Igazgatóság ebben az irány­ban keresse meg az Egyesület Vezér­testületét, hogy a legközelebbi konven­ciója előtt tegyen ilyen irányú javas­latot. Kívánatos dolog, hogy az Aggmenház mennél erőteljesebben 'továbbfejlesztes­sék. E tekintetben mindig nagyobbak és nagyobbak az igények s nekünk számolnunk kell azzal, hogy az emel­kedő igényeknek eleget tehessünk. Az Árvaház érdekeit nagyon előmoz- ditaná az, ha egy olyan lap állna ren­delkezésünkre, amely pusztán az Árva­ház szolgálatában áll. Árvaházunk hiva­talos közleményei ez időszerint az Egyesület hivatalos lapjában látnak napvilágot. Ez a lap azonban csak az egyesületi tagok kéziéhez jut el, holott az Árvaháznak elsőrangú érdeke az, hogy ennél sokkal szélesebb körben le­gyen propagálva. Javasoljuk, hogy kerestessék meg a Vt. és kéressék fel, hogy saját .lapjá­nak összébb vonásával az igy fölszaba­duló költséget erre a célra engedje át. Egy kevés hirdetés és az a tétel való­színűleg elegendő lenne arra, hogy egy Árvaházi lapot adjunk ki. Külön szervezkedés. Teljesen elméleti dolog ugyan, de mégis jelentést kell tennünk arról, hogy ugyancsak az állami hatóságok köve­telménye értelmében az elmúlt év fo­lyamán az Árvaházat, mint külön tes­tületet szerveztük át, illetőleg az át­szervezés folyamatban van. Ez az át­szervezés az Árvaház helyzetén lénye­gileg nem változtat semmit. Különböző jogi kérdések tették ezt szükségessé. Mélyen tisztelt Igazgatóság: Árvaházunk 1929. évi munkájáról nagy vonásokban az előbbiekben igye­keztünk számot adni. Kétségtelen do­log, hogy az Isten kegyelme velünk volt az elmúlt évben is és támasztott Árvaházunknak a mi jó népünkben olyan pártfogókat, akiknek legszebb di­csérete maga az intézmény, amely nemcsak keletkezésiét, hanem föntállá- sát is az amerikai magyar reíormátus- ságnak s ezen keresztül az amerikai magyarságnak köszönheti. Mély hálával tartozunk az Árvaház lankadatlan vezetőinek, Nt. Kalassay Sándor árvaatyának és Dr. Nánássy Lajos h. árvaatyának, akik fáradtságot nem ismerve: teljes erővel és minden lélekkel igyekeztek hívek lenni s hívek is voltak a rájuk bízottakban. Nem­csak ők, hanem hitvestársaik is, akik minden hivatalos kötelezettség nélkül ugyan, de a Lélek szavát követve, dol­goztak és dolgoznak állandóan Árva­házunk háztartása körül. De elismeréssel kell lennünk tanító­nőnk s a személyzet minden tagja iránt, akik átérzik, hogy az általuk végzett munka elsősorban nem a béres­nek munkája, hanem Istennek szolgá­lata. Adjon Isten nekiek erőt, egészséget, és főleg soha nem lankadó hitet áldo­zatos munkájuk tovább folytatására. Mély tisztelettel kérve jelentésünk tudomásul vételét, vagyunk az Árvaház Intéző Bizottsága. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 7-ik. 1930. Február 16. a gyógyító és segítő jézus. Olv. Mt. 9:1-13, Mk. 2:13-22. Is. 55:1-7. Krisztus úgy jelenik meg, mint a világ leg­nagyobb jóltevője. Nem tud menni hozzá sen­ki, hogy üresen menne el Tőle. A léleknek táp­lálékot ad, melytől megújul és fennen szár­nyal, az összetört, megfáradt testet erőssé te­szi. Cselekedeteinek rugója az, hogy higyje- nek Őbenne és .aki elküldötte őt, az Istenben. A zsidók kezdik felismerni benne a megígért Szabaditót, akitől Ézsaiás próféta annyi szé­pet jövendőit. Még sokan kételkednek Benne, sokan egészen ellenséges érzülettel viseltetnek iránta, sokan megbotránkoznak viselkedésé­ben, de ő mindezzel nem törődik, mert azok­hoz jött, akiken segiteni kell. Körülötte hul­lámzik a nép, látja bajaikat s azokat egymás után meggyógyítja. Nem tud senki olyan baj­jal menni Hozzá, hogy azon ne segitsen. De nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyítja. A bűnösök barátja lesz, hogy megjobbitsa őket. És sokan megtértek. Hozzánk is jött, rajtunk is akar segiteni, mutassuk meg neki bajainkat, fájó lelkeinket, rajtunk is segit, bennünket is meggyógyít. Aranyige: “Ő vette el a mi erőtlenségünket és Ő hordozta a mi betegségünket.” Mt. 8:17. I SZOMBATI ISKOLA j & Rovatvezető: Hunyady László lelkész. se I g A reformáció első pártfogói Magyar­országon. A megtisztított vallás nem terjedhe­tett volna el, ha annak buzgó pártfogói nem lettek volna. A magyar főurak fel- világosodottabbjai már a mohácsi vész előtt hajlandóságot mutattak a meg­tisztított vallás iránt. így: Thurzó Elek, kincstartó, majd királyi helytartó a fel­ső megyékben, Pehényi Péter Sárospa­tak hatalmas ura Zemplén megyében nagy védői voltak a reformációnak. Pe- rényi Sárospatakon iskolát alapitott, melyből a hires Kollégium és Theologia fejlődött ki (1531.) Perényi hívta Sáros­patakra Kopácsi Istvánt tanárnak, ki elnöke volt az erdődi zsinatnak (1545.) A Massay család oltalma alatt irta meg Gálszécsi István az első protestáns éne­keskönyvet (1536.), és adott ki egy ká­tét (1538.) Drágfy Gáspár erdődi főur pártfogása alatt Derecskéi Demeter, Békésen a Nadányi család védelme alatt Ozorai Imre hirdette a reformált val­lást. A Dunántúl Nádasdy Tamás nádor Ujszigeten nyomdát állított a reformá­ció szolgálatába és iskolát alapitott. melyben Sylvester János lefordította magyar nyelvre az Uj Testamentumot 1541-ben. Buzgó pártfogója volt a re­formációnak a Dunántúl még Batthyány Ferenc horvát bán is.

Next

/
Thumbnails
Contents