Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-20 / 51-52. szám

51—52-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal e segítségért, akiknek mi hozzánk sem­mi köze nincs. Hirdetéseink nekünk is vannak, de a Reformátusok Lapja fönntartásának zöme a Reformed ,Church-re nehezedik. Súlyos ezreseket kell évenként kiadniok azért, hogy nekünk, magyar reformá­tusoknak, meg legyen a saját egyházi lapunk. Természetes dolog, hogy nekünk ezen a téren is föntállanak a kötelezettsé­geink. Nekünk is hozzá kell járulnunk a lap fenntartásához, az előfizetések formájában. Óh, mennyire elmaradunk itt is! Előfizetőink száma az újabb időkben szépen emelkedett: de még most is legalább háromszor annyinak kellene lennie, hogy méltók legyünk sa­ját magunkhoz. Testvérem, aki olva­sod e sorokat: rendezted-é már előfi­zetésedet? SzóltálJé már a barátodnak, testvérednek, hogy ő is lépjen az olva­sók sorába? . . . :*c jjí Negyven évnek munkájáról óh, mi­lyen sokat lehetne még beszélni! Mily tömérdeket köszönhetünk a Reformed Church-nek a magyar nevelés mezején! Magyar tanítókat fizet, nyári magyar iskolákat segélyez, Lancasterben ma­gyar tanárt tart fent s ezreket költ évente magyar fiukra! A szülőhaza földén, a megszállott te­rületeken vizsgálatokat folytat s bi­zonyságtevő szava állandóan hangzik mellettünk. Jugoszláviában teljes mér­tékben viseli egy lelkészi állás terheit, hogy ilyneformán siessen a magyar re­formátusok segítségére. Mit teszünk mi ezekért a célokért ? Saját magunkért, fiainkért, testvéreinkért? Sokszor még azt sem adjuk meg, amit a Lancaster­ben tanuló saját fiaink részére megígér­tünk. És vájjon mi az, amivel a lcöz- egyház külmissziói munkájához járu­lunk? ❖ * * Negyven esztendő, szakadatlan mun­kában, szeretetben, áldozatban. Negy­ven esztendő: a Krisztus parancsolatai­nak önzetlen teljesítésében, a hittestvé­ri szolgálatban. Ez az, amit a Reformed Church legújabb története fölmutat s amiért mi, amerikai és hazai magyar reformátusok, sohasem fejezhetjük ki eléggé hálánkat. Negyven év határán ihletett lélekkel állunk meg mi is és boldog örömmel tekintjük testvéreinknek azokat, akik testvérek gyanánt fogadtak bennünket. Az Isten áldó kegyelme nyugodjon meg amerikai hittestvéreink minden áldott munkáján. RÖVID VISSZATEKINTÉS A PRESBYTERIAN EGYHÁZZAL KAPCSOLATBAN LEVŐ MAGYAR EGYHÁZAK MÚLTJÁRA. Azok a Magyar Református egyház- községek, melyek a Reformed Church in the United States nevű kálvinista egyházzal vannak szerves kapcsolatban, ez évben ülték "meg 40-ik évfordulóját annak, hogy ez amerikai egyházzal kapcsolatban megkezdődött a magyar egyházi munka. A Presbyterián nevezetű kálvinista egyházzal szerves kapcsolatban lévő ma­gyar református hitközségek három évvel ezelőtt hasonló évforduló ünnepet ültek, de a munka 25-ik évfordulójának emlékére. Negyven esztendő, huszonöt eszten­dő, mennyire rövid idő, ha arra gondo­lunk, hogy a magyarországi református egyház milyen régen alakult meg, hogy gyökerei mennyire vissza nyúlnak a múltba. Viszont ha az amerikai magyar bevándorlást veszik mérőlécül, bizony­nyal -mondhatjuk, hogy e rövid idő alatt hosszú utat tettek meg az amerikai ma­gyar reformátusok, hogy az egyházi élet terén jelentős eredményeket ér­tek el. Feljegyzések és a régiek emléke sze­rint a Presbyteriánus egyház már a 80- as évek elején érdeklődött az Ameriká­ban élő, gyérszámu magyarság hitélete iránt. Kecskeméthy Ferenc református lelkész az Amerikai Presbyteriánusok anyagi segítségével látogatta a magyar reformátusokat. Egyházat azonban nem szervezett. Az amerikaiak felénk irányuló érdek­lődésének másik nagy megnyilvánulá­sát Scranton környékén látjuk. Presby­teriánus anyagi segítséggel Hámbor- szky Gyula lelkész kezdett szervezői munkát 1898-ban, és egy év leforgása alatt négy missziói egyházat szervezett és pedig: Throopon, Scrantonban, Wil- kesbarreban és Jessupon. Tehát 1899- ban már volt négy missziói egyházunk. Dikovics János bloomfieldi tanár által irt történelmi füzetből olvassuk, hogy 1900 április 7-én, Husvétkor Hámbor- szky Gyula lelkész munkája eredménye­ként 63 magyar református vétette fel magát a Dunmore-i Presbyteriánus egy­ház tagjai közé, azzal a szándékkal, hogy mint ennek az egyháznak rendes tagjai arra kérjék az egyházmegyét, hogy megalakíthassák a magyarok egy­házközségét. Az egyházmegye határo­zatából ez meg is történt, megalakult a magyar egyházközség Throopon. 1903- ban már templomot szenteltek fel. A youngstowni egyház megalakulása szintén Hámborszky Gyula lelkész ne­véhez fűződik. Hámory Gusztáv hívá­sára látogatást tett Youngstownban, felkeltette a Presbyteriánusok érdeklő­dését. A youngstowni egyház meg is alakult ideiglenesen 1901-ben, véglege­sen pedig 1902-ben. Három év múlva, 1905 október havában meg készen állt a szép uj kőtemplom, melyet kevés amerikai segélylyel, annál több magyar áldozatkészséggel építettek fel. Hogy milyen sorrendben alakultak meg a magyar gyülekezetek, milyen sorrendben építették és szentelték temp­lomaikat, nem volna kis munka felso­rolni. Newarkon 1903-ban kezdődött az egyházi munka, úgyszintén New Bruns- wickon, ahol 1903 julius 5-én vett fel hi­vatalos formát az egyház. A philadel­phiai egyház alakuló gyűlése 1904 Ja­nuárjában volt. Whartonban is 1904- ben kezdődött az egyházi munka. Al- phán 1905-ben. Nem sokan tudják, hogy Dr. Mogyo- róssy Árkádnak tekintélyes szerepe volt a Presb. kapcsolatban levő gyülekezetek alakulásában. Pivány Jenővel gyakran felkeresték Dr. Roberts H. Vilmost, az Amerikai Presbyteriánus Egyház Ge­neral Assemblyjének ügyvezető titká­rát s tárgyaltak vele a magyar munka ügyében. Dr. Roberts meleg érdeklődés­sel viseltetett a magyarok törekvései iránt és mindenütt, ahol a magyarok a Presbyteriánusokhoz fordultak támo­gatásért, ajánlotta őket. Az egyház alakulások első esztendői­ben természetesen sok vitára adott okot az a kérdés, hogy a magyar egyháza­kat felkaroló amerikai egyházak refor­mátus felekezetek-e ? E vitának sok nyomát találjuk különböző feljegyzé­sekben. A new brunswicki gyülekezet emlékkönyvében például azt olvassuk, hogy amikor a magyarok a presbyteriá­nusokhoz fordultak, azon az alapon tet­ték, mert megértésük szerint a Presby­teriánus egyház hitben református, ta­naiban kálvinista, kormányzati rendsze­rében prezsbiteri. Óhazai theologusok is elismeték e kijelentésnek valódisá­gát. Úgy érezték az egyházat alakitó testvérek, hogy a Presbyteriánus egy­ház tagjai hittestvérek s mint ilyenek­hez nem idegen felekezet tagjaihoz ko­pogtatnak be. E kérdéssel kapcsolatos viták hosszú időre elsimultak s csak újabban kelnek életre egyik másik he­lyen, ahol az újkeletű egyházak vitat­ják, hogy a magyar reformátusoknak joguk van-é helyet foglalni a Presbyte­rián egyház kapcsolatában. Mielőtt a Presbyterián egyház hatha­tós támogatásával a magyar gyülekeze­tek lelkészeket választhattak volna, sőt

Next

/
Thumbnails
Contents