Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-25 / 43. szám

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. OCTOBER 25, 1930. No. 43. SZÁM.- - - ... - -.....-■-■Wg AMERIKAI MAGYAR Reformátusok I AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH I A O uiTjOT Ä 9m m Apy r Ar a^a-. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. Miért menj templomba ? A felelet nagyon egysäerü: imádkozni.' Sokan feledkeznek el e legfőbb, sőt egyedüli célról s mennek templomba, de nem asért, hogy ott szívből imádkozza­nak, hanem mennek azért, mert már meg­szokták, hogy a templomba illendő dolog elmenni. Vagy mennek azért, hogy má­sokkal találkozzanak s gondolataikat ki­cseréljék. Sokan csak azért, hogy bemu­tassanak egy uj ruhájukat. Vannak olya­nok is, akik csak azért mennek el, mert a lelkész már nagyon sokszor zaklatta őket: miért nem jönnek templomba? Esetleg talán gyönyörűségüket találják a lelkész beszédében, előadásában, de ha más lelkész állna a szószéken: ők bizony felé sem néznének az Isten házának. Az élő hitű keresztyén előtt nem kell külÖn-kiilÖn reámutatni arra, hogy mind­ezek nem igazi céljai a templomba járás­nak. A templom nem valami olyan intéz­ményt, ahova csak azért menjünk, hogy agyonüssük a napnak egy pár üres óráját. Nem is valami színház, vagy társas össze­jövetel, ahol az uj ruhákat szokás bemu­togatni. A hiábavaló tereferék is jobban teszik, ha más helyet keresnek a maguk számára. És a lelkész személyének sem szabad annak a vonzóerőnek lennie, amely a templomba hivja az embereket. Az Istennek Igéje bárkinek ajakán is Istennek Igéje marad. Legyen bár az a lelkész kevésbbé jó szónok: az élő hifii keresztyén mégis szívesen megy a temp­lomba, mert nem azért keresi azt, hogy szép szónoklatban, hanem azért, hogy Is­tennek Igéjében gyönyörködjék. Otthon is, mindenütt megtalálhatja azt, mint a "vizet, a párát a levegőbeen, — de az élő hitit ember a maga lelki szomjúságát még sem a levegőben való kapkodással, ha­nem az élő vizek forrásával elégíti ki. Ennek a forrásnak kútfeje pedig a temp­lom, MENJ TEMPLOMBA! MONDAT PRÉDIKÁCIÓK. Közli: Nagy Ferencz lelkész. Az alkalom — — Az, amit a dolgos ember kér csupán. — Az, amit az erős ember teremt ma­gának. — Az, amit a bölcs meglát és a bolond meg elmulaszt. — Az, amit a kicsiny ember vár, de nem kap, mert csak várja azt. — Az, ami felől a lusta csak álmodozik. — Az Isten zsinórmértéke, amely által megméri az embert. — Az, ami a bajcsinálónak sohasem hiányzik. Lelkészegyesűleti gyűlés előtt, Az Amerikai Magyar Református Leikészegyesület nov. 12. és 13-ik nap­jain gyűlést tart a Cleveland east side-i egyház kebelében. Az AMRLE gyűlésé­nek kettős célja van, Megemlékezni a negyven éves múltról és megvizsgálni, előkészíteni magunkat a jövő munkájára. Egy évvel ezelőtt azt mondotta Dr. Richards, hogy az Isten azért küldte Amerika földjére a német reformátuso­kat, mint egykor Józsefet Egyiptomba, hogy a később jövő magyar testvéreknek segítségére legyenek. És segítségül is vol­tak. Mint egykor Jerikó városa népének küldöttsége Elizeus prófétához ment és arra kérte, hogy a város megkeseredett vizű kutjait gyógyítsa meg, úgy ment az Amerikába szakadt magyar református- ság küldöttsége a német eredetű reformá­tus testvér egyházhoz. Mit tett Elizeus? Valamit hozzáadott a vízhez. J7ett egy csésze sót és a kútba öntötte. És meggyó­gyult a viz. Mit tettek német eredetű re­formátus testvéreink?.. Az amerikai ma­gyar reformátusság lelki szomjúságához, hitéhez, hozzáadtak valamit. Hozzáadták testvéri segítő szerctctükct. És a megke­seredett szivii, Isten után vágyakozó ma­gyar reformátusság életének egészséges, dicsőséges korszaka kezdődött. Az Apos­tolok Cselekedeteiről Írott könyvnek egy újabb fejezete íródott az amerikai ma­gyar reformátusok között. Mert az ame­rikai magyar reformátusok a negyven esztendő alatt, Isten kegyelme, a Refor­med, a Presbyterian Church és az óhazai egyház segítő szereidével, a hívek áldo­zatkészségéből 112 egyházat szerveztek. Hitüknek, Isten és ember iránti szerete- tiiknek csudálatos bizonyságát adták. Jértek, emlékezzünk! Jérték, adjunk hálát! A negyven év múltával uj feladatok előtt állunk. Mig gyermek voltunk, úgy gondolkoztunk mint gyermek, úgy csele­kedtünk, mint gyermek, de most amikor férfiúvá lettünk, cl kell hagyni a gyer­mekhez illő dolgokat. Uj nagy feladatok megvalósítása áll előttünk. Az uj felada­tok megvalósításához látomásra, erőre van szükségünk. És a látomás, az erő he­lyett azt látjuk, hogy megkeseredtek a vizek. Jertek azért s Clevelandban összegyü­lekezve tegyünk úgy, mint a jerikói kül­döttség. Menjünk a legfőbb prófétához, Jézushoz, és kérjük, hogy a mi hitünk­höz, a mi erőnkhöz, adjon valamit. Ad­jon uj hitet, uj látomást, testvériséget, megbocsátó szeretetet, munkakedvet. Újlaki Ferenc, elnök. REFORMÁTUS ÖNTUDAT. ’ íí írja: Balogh E. István, lelkész. ^IHKIMHBIgBBBIHBgglgMgl III. MIT MUTAT A TAPASZTALATI IGAZSÁG? Azt, hogy az amerikai magyar refor­mátusság vallásos életében a tiszta refor­mátus elvek nem mindig jutnak öntuda­tos kifejezésre. Mit nevezünk mi “tiszta református elvek“-nek? Egyáltalán nem valami uj, még majd ezután megtanulandó eszmé­ket, hanem az Egyház alapját képező, igazi és teljes Krisztusi’ gondolatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents