Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-11 / 41. szám

41-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal “VEDD ÉS OLVASD.” (Folytatás a 3-ik oldalról.) ház falai között, s nincsenek annak teljes tudatában. Örökösei az evangéliumi igaz­ságoknak és nem tudják. Úgy vannak, mint az az ember, aki egy darab papirost őriz, atyjától nyert birtok öröklevelét, s nem tudja, hogy mi van nála, mert soha el nem olvasta. Koldus szegényen él, bár dúsgazdag. Hány ilyen dúsgazdag hittest­vérünk él leki ínségben, mert nem ismeri azt a gazdagságot, melynek részese lehet­ne, ha elolvasná az örömhírt tartalmazó üzenetet “Minden a Tiétek.” Amerikai polgári levelét akarta meg­kapni egy honfitársunk. A vizsgáztató biró elé került. De bizony annak kérdé­seire nem tudott felelni, mert nem készült el kellőképen. Tudatlan volt az Egyesült Államok kormány forrná ja, történelme dol­gaiban. Nem kapta meg a polgárlevelet. Azt felelte a biró, hogy tanuljon többet. Angolul ezeket is mondotta a biró: “Igni- rance in a Republic is crime”. Magyarul ez azt jelenti, hogy Köztársaságban á tudatlanság bűn. Hányán vannak az úgy­nevezett keresztyének között olyanok, akiknek bünük a vallásuk tanításainak nem tudásában rejlik. Azért lesznek hű­teknek. Azért keresik az üdvösséget, bol­dogságot, lelki megnyugvást máshol. Ne legyünk tékozló gyermekei anya- szentegyházunknak. Álljunk meg erősen őseink hitében. Aki nem tud jó keresz­tyén, Krisztus követő lenni a szó legtelje­sebb értelmében a mi egyházunkban, más­hol sem lehet. Aki szive szerint akarja követni Krisztust, minden akadály nélkül követheti a mi egyházunkban is. Aki mást állit, a tudatlanság bűnét szaporítja a rosszakarat bűnével is. Azért, hittestvérem, Atyámfia, “Légy hit mindhalálig.” “R-101.” Mindenki olvasta a lapokban, hogy az angolok által épített legnagyobb léghajó elpusztult s vele együtt elmúlt 47 emberi élet is. Mindenkit megdöb­bentett bizonyosan, akik csak tudomást vettek róla. Nagy a veszteség s nagy a fájdalom, amit egy egész ország fáj­lal, sőt az együtt érzőket is megrendí­tette. Mi azonban nem a hirt közöljük itt csupán, hanem ennél a megdöbbentő esetnél is a keresztyén ember érzéseit akarjuk elmondani. Isten mindenképen tud tanitani minket, de talán legjobban a csapással és fájdalommal. Nézzünk tehát néhány tanítására ennek a csa­pásnak. Az emberi elme annyira behatolt már a világrend titkaiba, hogy szinte csodákra képes, de annyire sohase tud jutni mégse, hogy a természet elemeit is igájába hajtsa, kormányozza, pedig ime azok csak szolgái Istennek. A le­vegő fejedelmei csak alázatos és enge­delmes eszközei Istennek s az ember mind annak alá van vetve mégis. Volt valaki, Aki a háborgó tengert megdor­gálta s a hullámok lecsendesedtek, a szeleknek parancsolt s azok engedtek neki. Ember ezt soha meg nem teheti, mert mi “fejedelemségek alá vetett’ ki­csiny szolgái vagyunk e Hatalmasnak. O tehát a mi erősségünk és Kőszik­lánk ! Emberi szemnek micsoda colossum lehetett ez a léghajó s csak néhány perc és megszűnt létezni. Bizony igaz, hogy elmúlik minden, ami emberi, “mint a fü úgy elszárad.” Nincs az az emberi találmány, alkotmány, ami tökéletes lenne. A legnagyobb feltalálók is csak kontárok, akik valamicskét eltanultak a természet titkaiból. Egyedül az Isten munkája állandó és örök, mely nem romlik, nem változik és el nem pusztul soha. Milyen jó az igaz hitnek e nagy hatalmú, örök Isten közelében lenni! De a géppel együtt 47 élet is elpusz­tult s talán a legkiválóbbak. Minden jó ügy áldozatot kíván, sőt követel. Mi­lyen kevéssé akarják ezt megérteni, mikor a vallás csendes >és boldog ber­keiben hangzik fel sokszor ez az igaz­ság. Pedig minden tapasztalat, siker és intézmény épugy, mint minden eszme és gondolat áldozatot követel magának. Áldozatos lelkek és igaz áldozatok vi­szik elő láthatatlanul, de bizonyosan e világnak minden jó ügyét. Maga az Is­ten mutatott legtökéletesebb példát er­re, mert a mi váltságunk és üdvössé­günk az Egyszülött áldozatába került. Tanuljunk meg hát, ki ki, amint legjob­ban teheti és tudja, áldozatot hozni a szent és nagy ügyekért. Sokszor talán 'épen a legjobbak viselik a legtöbb ter­het. Jók áldozatából fakad az igaz jó! SZEBB JÖVŐ Nélkülözhetetlenül hasznos havi folyó­irat a Vasárnapi Iskolák, C. E. Társaságok és Ifjúsági Körök részére. Szerkesztik és kiadják Böszörményi M. István és Péter Antal lelkészek. 641 Hancock Ave. — Bridgeport, Conn. Előfizetési ára csoportos előfizetésnél egy évre 50 cent. Külön rendelve $1.00. A REFORMÁTUSOK LAPJÁVAL EG léÜTT $2.25. ha előfizetését egy összegben beküldi. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 42-ik 1930 Október 19. SIMEON ÉS ANNA. Olv. Luk. 2:2S-39. Abban az időben, amikor Jézus született, élt Jeruzsálemben egy kegyes és Istenfélő ember, Simeon, ki várta Izrael sorsának jobbrafor- dulását és a Szabaditó megérkezését. A Szent Lélek által kijelentetett neki, hogy addig ha­lált nem lát, míg meg nem látja az Urnák Krisztusát. A Lélek indításából egy alkalom­mal a templomba ment, amikor a gyermek Jé­zust szülei a templomba vitték. Akkor karjá­ba vette Simeon a gyermeket és boldog öröm­mel adott hálát érte az Istennek. Látta Jézus­ban a világosságot, mely utat mutat a sötét­ben, látta a keresztet, amely által az elesettek felemeltetnek. Volt ott még egy prófétaasz- szony, kit Annának neveztek, ő is ugyanabban az órában odaállott és hálát adott az Istennek az Szabaditóért és mindenkinek tudtára adta Jeruzsálemben, akik várták a Szabaditót, hogy ime az megérkezett. Lly körülmények között indult el a Gyermek arra az útra, mely a Gol­gotha felé vezetett, de amely által meghódí­totta a világot. Aranyige: “Boldogök, akiknek szivük tiszta, mert ők az Istent meglátják.” Mt. S :8. Kérdések: 1. Kire vártak Izrael kegyes emberei? 2. Miért volt szükségük Szabaditóra? 3. Hogy hívták azt laz embert, akit a biblia meg is nevez ? 4. Simeonnak mit adott a Szent Lélek tud­tára ? 5. Mikor ment fel Simeon a templomba ? 6. Kivel találkozott ott? 7. Mit csinált akkor Simeon ? 8. Hogyan hívták a prófétanőt? 9. Kire várt ő is ? 10. Mit hiresztelt el az egész Jeruzsálem­ben ? Ingyen melléklet az ÁRVAHÁZI NAPTÁR Kiváló kedvezményt nyújtunk minden olvasónknak. Küldjön be két dollárt a REFORMÁTUSOK LAPJA egy évi előfizetési dija fejében és még 10 centet postaköltség és cso­magolásra. Ingyen és bérmentve kapja meg az 1931. évi ÁRVAHÁZI NAPTÁRT mihelyt megjelenik! Minden pénz és levél igy címezendő: AMERIKAI Magyar Reformátusok Lapja 134—8th Ave. McKeesport, Pa.

Next

/
Thumbnails
Contents