Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-11 / 41. szám
41-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal “VEDD ÉS OLVASD.” (Folytatás a 3-ik oldalról.) ház falai között, s nincsenek annak teljes tudatában. Örökösei az evangéliumi igazságoknak és nem tudják. Úgy vannak, mint az az ember, aki egy darab papirost őriz, atyjától nyert birtok öröklevelét, s nem tudja, hogy mi van nála, mert soha el nem olvasta. Koldus szegényen él, bár dúsgazdag. Hány ilyen dúsgazdag hittestvérünk él leki ínségben, mert nem ismeri azt a gazdagságot, melynek részese lehetne, ha elolvasná az örömhírt tartalmazó üzenetet “Minden a Tiétek.” Amerikai polgári levelét akarta megkapni egy honfitársunk. A vizsgáztató biró elé került. De bizony annak kérdéseire nem tudott felelni, mert nem készült el kellőképen. Tudatlan volt az Egyesült Államok kormány forrná ja, történelme dolgaiban. Nem kapta meg a polgárlevelet. Azt felelte a biró, hogy tanuljon többet. Angolul ezeket is mondotta a biró: “Igni- rance in a Republic is crime”. Magyarul ez azt jelenti, hogy Köztársaságban á tudatlanság bűn. Hányán vannak az úgynevezett keresztyének között olyanok, akiknek bünük a vallásuk tanításainak nem tudásában rejlik. Azért lesznek hűteknek. Azért keresik az üdvösséget, boldogságot, lelki megnyugvást máshol. Ne legyünk tékozló gyermekei anya- szentegyházunknak. Álljunk meg erősen őseink hitében. Aki nem tud jó keresztyén, Krisztus követő lenni a szó legteljesebb értelmében a mi egyházunkban, máshol sem lehet. Aki szive szerint akarja követni Krisztust, minden akadály nélkül követheti a mi egyházunkban is. Aki mást állit, a tudatlanság bűnét szaporítja a rosszakarat bűnével is. Azért, hittestvérem, Atyámfia, “Légy hit mindhalálig.” “R-101.” Mindenki olvasta a lapokban, hogy az angolok által épített legnagyobb léghajó elpusztult s vele együtt elmúlt 47 emberi élet is. Mindenkit megdöbbentett bizonyosan, akik csak tudomást vettek róla. Nagy a veszteség s nagy a fájdalom, amit egy egész ország fájlal, sőt az együtt érzőket is megrendítette. Mi azonban nem a hirt közöljük itt csupán, hanem ennél a megdöbbentő esetnél is a keresztyén ember érzéseit akarjuk elmondani. Isten mindenképen tud tanitani minket, de talán legjobban a csapással és fájdalommal. Nézzünk tehát néhány tanítására ennek a csapásnak. Az emberi elme annyira behatolt már a világrend titkaiba, hogy szinte csodákra képes, de annyire sohase tud jutni mégse, hogy a természet elemeit is igájába hajtsa, kormányozza, pedig ime azok csak szolgái Istennek. A levegő fejedelmei csak alázatos és engedelmes eszközei Istennek s az ember mind annak alá van vetve mégis. Volt valaki, Aki a háborgó tengert megdorgálta s a hullámok lecsendesedtek, a szeleknek parancsolt s azok engedtek neki. Ember ezt soha meg nem teheti, mert mi “fejedelemségek alá vetett’ kicsiny szolgái vagyunk e Hatalmasnak. O tehát a mi erősségünk és Kősziklánk ! Emberi szemnek micsoda colossum lehetett ez a léghajó s csak néhány perc és megszűnt létezni. Bizony igaz, hogy elmúlik minden, ami emberi, “mint a fü úgy elszárad.” Nincs az az emberi találmány, alkotmány, ami tökéletes lenne. A legnagyobb feltalálók is csak kontárok, akik valamicskét eltanultak a természet titkaiból. Egyedül az Isten munkája állandó és örök, mely nem romlik, nem változik és el nem pusztul soha. Milyen jó az igaz hitnek e nagy hatalmú, örök Isten közelében lenni! De a géppel együtt 47 élet is elpusztult s talán a legkiválóbbak. Minden jó ügy áldozatot kíván, sőt követel. Milyen kevéssé akarják ezt megérteni, mikor a vallás csendes >és boldog berkeiben hangzik fel sokszor ez az igazság. Pedig minden tapasztalat, siker és intézmény épugy, mint minden eszme és gondolat áldozatot követel magának. Áldozatos lelkek és igaz áldozatok viszik elő láthatatlanul, de bizonyosan e világnak minden jó ügyét. Maga az Isten mutatott legtökéletesebb példát erre, mert a mi váltságunk és üdvösségünk az Egyszülött áldozatába került. Tanuljunk meg hát, ki ki, amint legjobban teheti és tudja, áldozatot hozni a szent és nagy ügyekért. Sokszor talán 'épen a legjobbak viselik a legtöbb terhet. Jók áldozatából fakad az igaz jó! SZEBB JÖVŐ Nélkülözhetetlenül hasznos havi folyóirat a Vasárnapi Iskolák, C. E. Társaságok és Ifjúsági Körök részére. Szerkesztik és kiadják Böszörményi M. István és Péter Antal lelkészek. 641 Hancock Ave. — Bridgeport, Conn. Előfizetési ára csoportos előfizetésnél egy évre 50 cent. Külön rendelve $1.00. A REFORMÁTUSOK LAPJÁVAL EG léÜTT $2.25. ha előfizetését egy összegben beküldi. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 42-ik 1930 Október 19. SIMEON ÉS ANNA. Olv. Luk. 2:2S-39. Abban az időben, amikor Jézus született, élt Jeruzsálemben egy kegyes és Istenfélő ember, Simeon, ki várta Izrael sorsának jobbrafor- dulását és a Szabaditó megérkezését. A Szent Lélek által kijelentetett neki, hogy addig halált nem lát, míg meg nem látja az Urnák Krisztusát. A Lélek indításából egy alkalommal a templomba ment, amikor a gyermek Jézust szülei a templomba vitték. Akkor karjába vette Simeon a gyermeket és boldog örömmel adott hálát érte az Istennek. Látta Jézusban a világosságot, mely utat mutat a sötétben, látta a keresztet, amely által az elesettek felemeltetnek. Volt ott még egy prófétaasz- szony, kit Annának neveztek, ő is ugyanabban az órában odaállott és hálát adott az Istennek az Szabaditóért és mindenkinek tudtára adta Jeruzsálemben, akik várták a Szabaditót, hogy ime az megérkezett. Lly körülmények között indult el a Gyermek arra az útra, mely a Golgotha felé vezetett, de amely által meghódította a világot. Aranyige: “Boldogök, akiknek szivük tiszta, mert ők az Istent meglátják.” Mt. S :8. Kérdések: 1. Kire vártak Izrael kegyes emberei? 2. Miért volt szükségük Szabaditóra? 3. Hogy hívták azt laz embert, akit a biblia meg is nevez ? 4. Simeonnak mit adott a Szent Lélek tudtára ? 5. Mikor ment fel Simeon a templomba ? 6. Kivel találkozott ott? 7. Mit csinált akkor Simeon ? 8. Hogyan hívták a prófétanőt? 9. Kire várt ő is ? 10. Mit hiresztelt el az egész Jeruzsálemben ? Ingyen melléklet az ÁRVAHÁZI NAPTÁR Kiváló kedvezményt nyújtunk minden olvasónknak. Küldjön be két dollárt a REFORMÁTUSOK LAPJA egy évi előfizetési dija fejében és még 10 centet postaköltség és csomagolásra. Ingyen és bérmentve kapja meg az 1931. évi ÁRVAHÁZI NAPTÁRT mihelyt megjelenik! Minden pénz és levél igy címezendő: AMERIKAI Magyar Reformátusok Lapja 134—8th Ave. McKeesport, Pa.
