Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-19 / 29. szám

29-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal hető eszközzel, a szeretettel szemben. A nyári magyar iskola tanítója csak szeretettel térhet el eredményes mun­kát. Ébresszen szeretetet első sorban önmaga iránt, azután az iskola, a tan­tárgyak iránt s ébresszen szeretetet a gyermekekben egymást iránt is. A sze­retet mindent pótolni fog a kezében, de a szeretetet nem fogja pótolni sem­miféle külső fegyelmezés vagy paran­csoló szó. * * * Ismerünk egy nyári iskolát, amelyet egyetlen tanító, egy fiatal leányka ve­zet. Még alig van nyolcz óra és a gyer­mekek már jönni, csoportosulni kezde­nek. Óh, most még nem az iskolában, hanem a tanítónő lakása előtt. Ott le­sik, várják, hogy mikor indul már el az iskolába? . . . Ez is megtörténik úgy fél kilencz óra körül s akkor mint a raj, veszik körül tanntónöjüket s az a boldog, aki hozzáérhet a ruhájához. Az iskolában mindig tökéletes csend és fi­gyelem, anélkül, hogy a tanitónő ajkát egy hangos, vagy éppen haragos szó elhagyná, nem is beszélve a vesszőről,» amely ismeretlen fogalom az iskolá­ban. A gyermekek közt vannak persze olyanok, akik kevesebb talentummal bírnak. Vagy talán egy vagy más ok­ból olykor-olykor el kell maradniok s igy hátra maradnak. Az igy elmaradt gyermek azonban nem nyugszik addig, amíg a mulasztottakat utána nem pó­tolja. Nem kényszerítésből, nem pa­rancs-szóra, hanem csak saját szivének, saját lelkének ösztönzéséből . Nincs Amerikában az a Public School, amely annyi ambíciót, lelkiismeretes törekvést és őszinte akaratot tudna fölébreszteni a gyermekben, mint amennyit ebben a nyári magyar iskolában láthat a szem­lélő. A gyermek leikéből egyszerűen el­tűnt a vadság, az akaratosság, a rossz indulat, a közönyösség s még a gyönge felfogás is megfesziti minden erejét, hogy szorgalommal pótolja azt, amit lelkiekben nem Ibir teljes bőséggel . . . És ennek az eredménynek, úgy a kül­ső, mint a belső eredménynek egyetlen kulcsa: a szeretet, amely valóban, min­denekre elégséges. * * * Sok helyen panaszkodnak a tanítóink, hogy a gyermekek nem járnak föl pontosan, vagy egyáltalán nem akar­nak járni a magyar iskolába, hogy a leckéjüket otthon nem végzik el, nem tudnak semmit, nem lehet velők előre haladni, nincsenek csöndben, nem fi­gyelnek, hogy nincsen a tanításra al­kalmas helyiség, nincsenek megfelelő könyvek, stb. stb. — de ezeknek a pa­naszoknak nincs mindig jogosultságuk. Szeresd a gyermeket s akkor a gyer­mek is szeretni fog téged, szeretni fog­ja iskoládat, szeretni fogja munkádat s a magáévá teszi azt, figyelni fog taní­tásodra, csöndben, rendben fog visel­kedni s az igazi jó eredmény sohasem marad el. Igazolja ezt az imént emlí­tett iskola, amelyhez hasonló bizonyára nem egy van magyar Amerikában. =k * * A tankönyvek. Igaz, hogy a szeretet mindent pótol s ezt viszont, nem pótol­ja, nem pótolhatja semmi. Ez a megál- lapitás azonba nem jelenti, nem is je­lentheti azt, hogy tehát minden egyéb mellékes dolog. Nem közömbös az, hogy milyen berendezésű iskolában tanít a tanitó s nagyon fontos az is, hogy al­kalmas taneszközök álljanak rendelke­zésére. Mi pedig meglehetősen fogyaté­kosak vagyunk mindezekben. Rendesen fölszerelt iskolánk alig van egy pár he­lyen. Tankönyvek, megfeleleő tanköny­vek tekintetében történtek már ismé­telt kísérletezések, anélkül azonban, hogy az óhajtott eredményt elérhettük volna. Ebben az évben Dr. Nánássy La­jos szerkesztésében az Árvaház egész tankönyv-sorozatot, Hunyady László ABC-t adott ki. A Laky Zsigmond szer­kesztésében megjelent Imádságok és énekek gyűjteménye nem valami ere­deti módszer szerint dolgozó tankönyv akar lenni, hanem csupán segédeszköz s mint ilyen, teljesen megfelel rendel­tetésének. Az előbbiek azonban a tan­könyv igényével lépnek föl s mint ilye: nek birálandók el. Ezeknek a tanköny­veknek a kézirata a megjelenés előtt ott volt az egyes egyházmegyék tan­ügyi bizottságai előtt s igy bizonyos fokú kritikán ment keresztül. Más azonban az élet, a gyakorlat, mint az elmélet s valószínű, hogy a gyakorlati használat még sokat simithat azokon. Kivánatos volna, hogy a gyakorlati ész­revételek mennél jobban legyenek ér­tékesítve egy második kiadásban. ^ * % A magyar óceán-repülés terve állan­dóan foglalkoztatja az amerikai ma­gyarságot. Lapunk hasábjain is bőven irtunk róla s ennek a gondolatnak az oltárán szívesen áldoznánk sokkal több teret is, mint amennyi rendelkezé­sünkre áll. Hangsúlyoztuk s hangsú­lyozzuk most is, hogy mint minden közügynél, ennél is az egyházaknak kell előtérben államok. Amerikában a mi magyar ref. egyházaink nemcsak a lelki életnek, hanem a magyar életnek is letéteményesei s mi vagyunk a fele­folytatás az 5-ik oldalon.) Az ördög legértékesebb eszköze, Van egy nagyon érdekes mese, “Az Ördög Éke”, amely azt magyarázza, hogy egyszer a Sátán nyilvánosan kije­lentette, hogy felad az üzletével, nyug- dijbalép és el fogja adni árverésen az összes szerszámait. A végkiárusitási nap előtt való este sokan összegyűltek az ör­dög boltjába megnézni, hogy hát mégis mi eladni valója lehet néki. A legfőbb eszközök ezek voltak: rosszlelkiiség, irigység, harag, gyanakodás, hiúság, ál­nokság. Fennt a polcon az egyik szöglet­ben hevert egy ék alakú szerszám, amely­re sokkal magasabb ár volt ráírva, mint a többire. Megkérdi az ördögöt az egyik vásárló, “Miért kér oly nagy árat épen azért a szerszámért?” Erre azt felelte mosolyogva a Sátán: “Az ottan Elked­vetlenítés, a leggyakrabban használandó fegyver az összes között. Többet ér az magában, mint a többi együttesen. Mikor telén lesz akkor még mindig belebujka ■ telén lesz, akkor még mindig helebujha- tok az ember szivébe elkedvetlenítéssel.” Ez az eszköz még ma is az ördög bir­tokában van. Nem sikerült néki eladni, nem kellett senkinek. Azóta használja is kisebb-nagyobb eredménnyel minden nap. De csak ott ér el vele valamennyi sikert is. ahol a lélek nincs szorosabb összeköt­tetésben, közelebbi kontaktusban az Is­tennel. Aki mindenkor és mindenben az Istenre szegezi tekintetét, azt elkedvet­leníteni nem lehet. Nagy Ferenc. MONDAT PRÉDIKÁCIÓK. Közli: Nagy Ferencz lelkész. Az ok, amelyért oly kevesen — — Spórolnak pénzt az, hogy sokan egymás ellen versenyeznek a pénz­költésben. — Jutnak fel az élet csúcsaira az, hogy a dombtetőkre nem lehet csak úgy felcsúszni: azokra kapaszkodni kell — még pedig erősen. — Beszélnek tisztán az, hogy nem fi­gyelnek óvatosan. — Találják az életet könnyűnek az, hogy könnyűnek akarják azt venni, vagy veszik is. — Érnek el valamit az, hogy nagyon kevesen próbálnak valamit elérni. — Egészségesek az, hogy sokan meg- elégesznek rossz egészséggel is. — Tudják az imádságot hatásossá ten­ni az, hogy nem imádkoznak csak akkor, amikor veszedelemben van­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents