Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-05 / 27. szám
VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JULY 5, 1930. No. Só. SZÁM. AMERIKA' MAGYAR Reformats AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER Lapja A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefort: 22742 McKeesport. A REFORMÁTUS EGYESÜLET és az EGYLETEK EGYESÍTÉSE. (M.) Az egyletek egyesítésének kérdésénél nekünk, reformátusoknak, néfii szabad, nem lehet figyelmen kívül hagynunk azokat az erkölcsi érdekeket, amelyek a Rcf. Egyeesülethez fűződnek. Az egyesülésről tárgyaló másik két nagy testület, a Verhovay Segély Egylet és az Amerikai Magyar Segélyzö Szövetség pusztán csak biztosi tó és betegségé! yZö intézményék, eltekintve attól az erkölcsi céltól, amely a magyarságnak őket is erős és tiszteletreméltó bástyáivá teszi. ~ A Református Egyesületnek azonban a biztosításon) bctegsegélyézésen és a magyar gondolat szolgálatán kii‘üi Vali még égy további Célja és hivatása iSj nevezetesen az, hogy erősségéül szolgáljon az amerikai magyar rcformátusságnak. Ebben d jegyben alakutt, kezdettől fogva ez volt egyik kitűzött célja s éz a jellég reá- hyoniia a hiaga bélyegét működésének kifejtésére is. A ligonieri ArvakáS a Rcf. Egyesület alkotása s nem veheti tőlünk senkt sem rósz néven, lia ennek református jellegéhes lelkünk mindén erejével ragaszkodunk. Hasonlóképen lehetetlen kívánság volna az is, hogy a Rcf. Egyesület egyszerit beolvasztásával föladjuk a református tömörülés gondolatát. Ha egy kathohkits jellegű szövetségről volttá szó, egészen bizonyos, hogy ők még csak bele sem bocsátkoznának olyan gondolatok tárgyalásába, amely az ö szövetségüknek katholikus jellegét érinthetné, és ezért rájuk senki követ nem vethetne. Mt egész bizonyosan nem vagyunk ennyire merevek, de ha van bennünk magyar református öntudat, ha saját magunkra nézve drágának tartjuk és értékelni tudjuk a református szövetség, a református tömörülés gondolatát, ha mint amerikai magyar reformátusok nem akarunk egyszeresen eltűnni az élet színpadáról: akkor nekünk a Református Egyesület református jellegéhez, református jellegű alkotásaihoz föltétlenül ragaszkodnunk kell s ezt sem a Vérit ovayak, sem a Segélyzö Szövetség portáján nem vehetik tőlünk rósz néven. Ez a ragaszkodás református szempontból égy pillanatra sem képezhetei alkudozás tárgyát. Viszont, ez nein jelenti azt, hogy velünk az egyesülésről még Csak beszélni sem lehet. Az egyesülésről tárgyaló testületek vezetői már a Ligonierben tartott beszélgetéseiken megállapították azt, hogy az egyesülésnek mindegyik fél érdekeit szem elölt kell tartania s nem szabad megengedni, hogy ezek az érdekek bármely oldalról is csorbulást szenvedjenek. * , Ezek az érdekek azonban nem menőnek ki a dollárokban és centekben s eZZél bizonyára tisztában voltak a Ligöüiérhan tanácskozó urak is. Részletes tárgyalásba Ucm Identék, nem is mehettek bélé, hiszen a legelső és legtermészetesebb dolguk és intézkedésük az volt, iidlli is lehetett más, hogy intézkedjenek a szakértői vélemény beszerzéséről. Mdjcl, amikor ez megvan, dinikör már előttünk fekszik az egyesülés külső lehetőségi, — majd akkor kell sorra kerülniük ez erkölcsi érdekek tárgyalásának, És ha ezekben a tárgyalásokban az egymás megbecsülése, egyings érdekeinek tiszteletben tartása vezet bennünket: ä jóakarat és magyar testvéri érzés egész bizonyosait meg fogja találni annak útját cs módját, hogy ezek s ezeken kívül talán más erkölcsi érdekek is kielégítést nyerjenek, már akár a Ref. Egyesületnél, akár a Verhovaynál, akár a Segélyzö Szövetségnél legyenek is azok. • A Ref. Egyesület vezérkarának tagjai jó református emberek, öntudatos református emberek. Azonkívül jó magyar emberek is és a biztosítás üzleti terén is bírnák annyi jártassággal, amennyivel a másik két testület vezérkarának tagjai bírnak. Mi ennek a kérdésnek a vezetését, irányítását teljes megnyugvással látjuk az ő kezeikben. Arra kérjük azonban a Ref. Egyesület. osztályait, hogy a református öntudatot ők se ejtsék cl egy pillanatra sem. Legyenek ők is bizalommal vezetőink iránt. Várják meg nyugodtan a dolgok kifejlődését s csak akkor szóljanak majd, amikor előttük fekszik a megtárgyalásra kellőképen előkészített anyag. Addig pedig külön állásfoglalásokkal, határozatokkal és körlevelekkel ne tegyék még nehezebbé a Vezértestület munkáját. “AZ EGYETLEN ÜT.” Megjegyzések Borsy-Kerekes György könyvére. Irta: Tukacs György. .* _______ (Folytatás és vége.) Önök a független eszme érdekében felemlítik azt, hogy lám van egyháza a hollandnak, németnek, angolnak stb. Csak nekünk nincsen. Szép az ilyen állítás és sokszor hasznos is: de nincsen igazság benne. Azoknak a néprétegeknek az amerikai elhelyezkedése nem újkeletű. Évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtt jöttek ide. Akkor alapozták meg egyházaikat iá. Egyetlen olyan egyházat nem ismerünk Amerikában, amely számottevő téilyezo lenne s a legutóbbi évtizedekre vezetné vissza csak történelmét. Most már azt kérdezem: lehet-e egy napó'fí is összehasonlítást tenni a magvar és angol gyülekezeti munka között? Lehet-e a mi gyárakban, barnákban, utakon dolgozó munkássorsban élő magyar népünk várható _ áldozatkészségét még csak hasonlításképpen is egynapon említeni azokéval, akik itt élnek már évszázadok óta s akiknek nagy százaléka tehetős, gazdag ember. Lehet-e egy megtelepedett népét, amel> élete delén másodszor kezdte az eletet, olyan feladatok elé állítani, mint azt a független testvérek állítják? Ki lehet-e tenni ezt a sokat zaklatott ma gyár református egyházat újabb csatlakozási mozgalmaiknak csak azért, hog>
