Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-14 / 24. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 24-ik szám. 4-ik oldal i AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Published weekly by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. Editor in chief: Rev. G. Takaró, 344 E. 69th St. New Yoik, N. Y. Associated editor: Rev. Sig. Laky, 737 Mahoning Ave. Youngstown, O. Managing editor: Rev. J. Melegh, 134—8tn Ave. McKeesport, Pa. Subscription terms: $2.00 per year, sent anywhere. Entered as second class matter on the 14th of August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office 4829 Second Avenue. — Pittsburgh, Pa. CSENDES ÓRA. Rovatvezető: Újlaki Ferenc toledoi lelkész. MILY ÉDES NEKEM REÁD EMLÉKEZNI . . . Ének: 136. dics. 1, 6. vers: “Fiivek ébredjetek Jézusunk dicséretére . . Ima: Édes Atyám! emlékezet vasár­napján Te hozzád jövök, hogy színed elé állásommal, énekemmel, imádságom­mal, Rólad való elmélkedésemmel, bi­zonyságot tegyek arról, hogy nem fe­lejtkeztem el Rólad, Reád emlékezem, szeretlek Téged. Atyám! mint a felnőtt gyermek meglátogatja szüleit, barát barátját, szerető szív lelkének, sziviének másik felét, úgy jövök én most Te hoz­zád. Jövök, nem azért, hogy kérjek, ha­nem azért, hogy veled együtt legyek, lássalak, erezzem közellétedet. Jövök, mert a Te közelléted oly igen jó énne­kem, jövök, mert édes nekem Reád em­lékezni, Veled lenni . . . Atyám! ki a rongyosan, szennyesen, de Hozzád haza vágyó szívvel, visszatérő tékozló fiút átölelted, kebledre szorítottad, megcsó­koltad, fogadj kedvesen engem is, ha bűnnel terhelten jövök is. Fogadd el szivemnek háláját, Jézusért, Ámen. Bibliaolvasás: Zsolt. 18:17. “A te neved kiöntött drága kenet.. mondja a szent iró. Mint a kiöntött parfüm, drága kenet, édes illatával be­tölti a szobát s kellemes érzéseket éb­reszt, úgy gerjed szivünkben édes érzés annak neve említésére, arra való emlé­kezés által, akit szeretünk, aki minket szeret. Mily édes nekem reád emlékez­ni .. . susogja a szerető, hálás gyer­mek, édes anyjára, apjára gondolva. Milv édes nekem reád emlékezni . . . vallja ábrándozva a szerető szív arra gondolva, akinek neve számára kiön­tött drága kenet. Mily édes nekem reád gondolni . . . vallja boldogan a hivő szív a Megváltóra, Jézusra gon­dolva. Reá emlékezni minden nap . . . Reá emlékezni az Úrvacsora vételnél, ezt kí­vánta Jézus. S hogy különösképen Reá emlékezünk akkor, amikor az Ő élete nagyobb eseményeit kiábrázoló ünnep­napok elmúltak, azért rendelte az egy­ház a pün'köst utáni vasárnapot, a Szentháromság vasárnapját, a Jézusra való emlékezés napjául. Édes nekem Reád emlékezni Meg­váltó Jézusom, mert “lenyúltál a ma­gasból és felvettél engem, kivontál en­gem nagy vizekből.” Magadhoz emel­tél, társaddá tettél, szereteted fentart a magasabb, tisztább életben, megőriz, visszatart a bűntől. Édes nekem Reád emlékezni, emlékezet vasárnapján, mert a bűn vonala, ereje felé emeltél. Mikor az első kivándorlók Massachu­setts állam hegyes, dombos vidékein le­telepedni kezdték, észrevették azt, hogy a völgyek tele vannak veszedelmes, mérges kígyókkal. Hogy megmenekül­jenek a mérges kígyóktól, a dombok, hegyek tetejére építették házaikat. Ugyanis volt egy határ, a kigyóvonal, a min túl, ami felett, tovább nem ment a mérges kígyó. Fia valaki a tenger színe felett 1200 lábra építette házát, nyugodt lehetett, hogy életét nem ve­szélyezteti, szeretteit nem csípi meg, vagyonát nem rontja meg a mérges kigyó. Ezek az első települők a kigyóvonal felett laktak. Kicsi, köves, nehezen mű­velhető volt itt a föld, de ezek a ke­gyes és okos zarándokok, otthonuk, családjuk biztonsága kedvéért a kigyó­vonal felé , építették házaikat, itt tele­pedtek le. A kigyóvonal felé építették iskolái­kat, amely iskolákban született meg, formálódott ki az igazi amerikai szel­lem. Az emberi, politikai, vallási sza­badság melegágyai voltak ezek az is­kolák. A kigyóvonal felé építették templo­maikat is. A farmer, aki saját hajlékát, gyermekei iskoláját a kigyóvonal felé építette, oda helyezte az Isten imádá- sának helyét is. A kigyóvonal felett egészség van, oda nem hat el a bűn maláriája, ott 'biz­tonságban van a gyermek. A kigyóvo­nal felett, a hegyek tetején, tisztább, egészségesebb a levegő, szebb a kilátás, közelebb az lég. A kigyóvonal alatt veszedelem, mér­ges kigyó, a bűn, könnyelmű élet, el- züllés, hitetlenség, erkölcstelenség, ki­rabolt, 'beszennyezett élet van. Nincs látomás, álmok álmodása, hanem a lé­lek lassú sorvadása, elközönyösödése, kihalása. Édes nekem Reád emlékezni... mert “lenyúltál a magasból és felvettél en­gem, kivontál engem a nagy vizekből”, és odaemeltél magadhoz, a kigyóvonal felé, a látomások, a tisztaság, békesség világába, megkóstoltattad velem az igaz szeretetet. Megváltóm, édes nekünk Reád emlé­kezni, mert mi, amerikai magyar refor­mátusok, is megtaláltuk Általad azt a helyet, ahová építve megőrizhetjük lel­künket, megmenthetjük fajunk értékeit, ahol magunknak, gyermekeinknek me­nedéket, védelmet találhatunk. Ez a ki­gyóvonal feletti, védelmet nyújtó mene­dék: az Istenbe vetett hit, és ezt a hi­tet tápláló, erősítő egyház, iskola. Mig Jézussal vagyunk, benne hi­szünk,, mig az egyház, az istentisztelet, biblia, ima által, mint csatornák által, tápláljuk hitünket, ébrentartjuk, növel­jük Jézus iránti szeretetünket, addig biztonságban, a kigyóvonal felett, va­gyunk. De amikor meghidegül bennünk a Jézus és az egyház iránti szeretet, akkor úgy járunk, mint az otthonát ott hagyó tékozló fiú, leszállunk a kigyó­vonal alá s kiszolgáltatjuk magunkat, gyermekeinket a mérges kígyóknak, a bűnnek, hitetlenségnek. Emlékezet vasárnapján emlékezzünk s lássuk meg, hogy ha ily nagy szaba- ditásunkat megvetendjük kicsoda sza­badit meg?... Jönnek a nyári iskolák. Ha gyermekeinket az iskolák által nem emeljük a kigyóvonal felé, a Jézus társaságába, akkor ki őrizheti, ki sza­badíthatja meg őket? Senki! Bizonyá­ra senki! Édes nekem Reád emlékezni! mert Veled szebb, kívánatosabb, értékesebb az élet. Édes nekem Reád emlékezni.... mert lenyúltál lértem, felvettél engem magadhoz, mert erőt adsz, fentartasz. Édes nekem Reá emlékezni, mert O az enyém, én az övé! Ima: Lelkem Megváltója, Jézusom! édes nekem Reád, életedre, cselekede­teidre, tanításodra emlékezni, mert sze­retsz engem s önmagadat adtad éret­tem. Lenyúltál a magasból és felvettél engem. Uram! hadd szeresselek hűn s igazán. Ne engedd, hogy szivemben vágy támadjon arra, hogy leszálljak a kigyóvonal alá. Adj erőt, hogy észreve- gyem s legyőzhessem a kisértőt, bármi­lyen tetszetős, kívánatos formában jön is. Add, hogy a Reád való emlékezés s a Tőled nyert szeretet, s a jövő lélet ja­vait már itt megizleltető boldogság, a

Next

/
Thumbnails
Contents