Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-24 / 21. szám

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. MAY 24, 1930. No. 21. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformat* Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN Ai,^ CHURCH PAPER. _____________________________________ ____________________________________________________________ A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. Mahatma Gandhi. Alig van ember ma, akinek megkapó egyénisége, nagy érző lelke és tipikusan keleti gondolatai oly komolyan foglalkoz­tatnák a világ vezérembereinek gondolko­zását, mint — a hindu Gandhi. Az újsá­gok — világi és vallási egyaránt — nap­nap után imák róla, próbálják magyaráz- gatni 'az ö hóditó erejének misztériumát. Egyesek elítélik, mások pártolóan felka­rolják, de mindnyájan meghajolnak e kis embernek a nagysága előtt. Lángeszű írók könyvekben, értekezletekben boncol­ják vagy kommentálják Gandhi, a hin­duk apostolának lehet radikális, lehet or­thodox, de mindenesetre őszinte meg­győződésből merített, békiteni és jobbí­tani irányuló eszméit. Vájjon ki is ez a Gandhi! és mit akar ö? Miben rejlik az ő valódi értéke, von­zóerejef Egyszerű orthodox hindu családból származik, akit szülei már kis korától kezdve a kaszt szisztémáén neveltek. így tehát már gyermek korában beleoltották a néposztályok, a kasztok érezhető és éreztető jeleit s különbségeit. Azonban az ő nevelkedésében az isteni gondviselés is közbedolgozott: ifjú korában Angliába utazott jogot tanulni. Ott volt alkalma megismerkedni egy más, egy idegen élet­móddal, többféle szokással, tradícióval, melyek megnagyobbították világnézeté­nek s emberismeretének körét. Mikor on­nan hazatért, telve nyugati műveltséggel s eszmékkel, mint ügyvéd kezdett mű­ködni, De nem sok eredményt tudott el­érni ezen a pályán, — értve ezt a világi szempontból. Épen olyan volt ő is, mint Lincoln: túl lelkiismeretes, szerette az igazságot, az őszinteséget; nem tudott egy bűnöst megvédeni, nem engedte lel­kiismerete és igy teljesen ki volt zárva az ö részére az, hogy ő azon a pályán valaha is érvényesülni tudjon s elérje lelkének igaz vágyát: népe védő apostola legyen. Elutazott tehát később Dél-Afrikába, ahol odaadóan és hősként küzdött szen­vedő fajtája érdekében. S onnan hazatér­vén, még nagyobb mértékben nekifeküdt gigászi feladatának: felszabaditani elnyo­mott véreit erőszaknélküli eszközök hasz­nálatával. Ez volt úgy 1915 körül és az­óta pedig állandóan dolgozik, harcol népe neveléséért, hazája önállósításáért. A Gandhi eszméi, illetve hitvallásai kö­zül talán a legjellemzőbbek és legértéke­sebbek a következők: — M gyermek a természet egyik vál- tozhatatlan törvénye szerint hajlik az atya vallása és szokásához. A Varna (kaszt) pozitív nem tiltja a vegyes há­zasságot, azonban mondja, hogy az attól való távoltartás segít az önfegyelmezte­OX. ZSOLTÁR, (Műfordítás, a CV. zsolt. dallamára: “Adjatok 'hálát . . .”) Monda az Ur az én Uramnak, Mind e világ Megváltójának: Jobbom felől ülj trónomra, Légy részes országlásomba’..... — S akik véled ellenkeznek, Lábad zsámolyává lesznek. Jobb kezedbe királyi pálcát Sionból im az Ur Isten ád. Gyűl a serged szép rendekben, Szentséges öltözetekben, ' Mint feltetsző hajnal pirja: Lészen ifjaid harmatja. Esküvel ígérte Istenünk, Örökös Főpapunk vagy nekünk. Lelkünk királyi trónja vár! Jobbod felől az Ur őrt áll..... ő megoltja hő szomjadat S felemeli homlokodat. Uray Sándor debreceni ref. lelkész. tősben. Csak egy Isten van. A képek csu­pán szimbólumok, amelyek segíthetnek az Istentiszteletben. Az ember legelsősor­ban is az ö legközvetlenebb környezeté­nek tartozik loyálitással (Swandish). Erőszakot alkalmazni nem szabad sem a jó cselekvésében, sem pedig a rossz meg­tagadásában, Egyenlő jog úgy a nők, mint a férfiak részére. A legmagasabb lelki élet követelményes feltétele a nőtlen­ség; és minél nagyobb körben gyakorol- tatik, annál magasabb színvonalra emelő- dik azáltal az emberiség. Meglehet, hogy mi a nyugati tenden­ziös felfogásunkkal elitéljük Gandhinak egyes gondolatait, úgy tartjuk azokat, mint őskori babonaságot, amiből mi állí­tólag már kinőttünk. Azonban eláll sze­münk s szánk, amikor meghalljuk az ő véleményét a mi nyugati műveltségűnket és keresztyénségünket illetőleg. Mikor azzal tromfot meg minket, hogy a mi mo- gas műveltségűnk nem sokat ér és hogy az silny, üres és csak mesterséges vala­mi, — alig tudunk lélegzetei, annyira le­hűt bennünket. És mikor még tovább me­gyen és azt mondja, hogy a mi keresz­tyénségünket nem akceptálja, bár hódol a Krisztusnak, — akkor már valóban gondolkozásba hoz. megaláz, leszállít magasanülő kocsinkról és belátva fogyat­kozásainkat, szerényen megváltjuk előtte, hogy: talán igaza van. Nem csodálatos, hogy ez a kicsiny megörgedett 64 éves, alig 100 fonta véz­na emberke a lelki atyja, nemzeti vezére és élő lelkiismerete legyen háromszáz millió embernek! Nem igen nagy tehet­ségű szónok és még megjelenése sem olyan vonzó, de amilyen kicsiny fizikai- lag, épen olyan nagy lelkileg ez a hindu próféta, Gandhi egy szerény, alázatos, de nagy hifii ember, aki bár nem is vallja magát keresztyénnek, azonban az életben a Krisztus nyomdokain jár. ö ismét egy élő példa arra, hogy az igazi értékek, a valódi kvalitások, amik az embert tény­leg naggyá teszik nem külsöek, hanem belsőek: a lélek kincsei. Nagy Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents