Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-17 / 20. szám
VOL. XXXI. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH. PA. MAY 17, 1930. No. 20. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformátu AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND RE» ^ Lapja Sis r/n cy* A) ' V.^RCH PAPER. — — A lapra vonatkozó minden közlemény és eló'fizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. Gyújtogatás. (M.) Megdöbbentő hir érkezett hozzánk Perth Amboyból. Ottani egyházunk lelkészt lakását istentelen kezek föl akarták gyújtani. A pince négy-öt helyén, a legalkalmasabbaknak látszó helyeken, facsomókat helyeztek cl, a csomók alá papirosokat tettek, hogy annál biztosabban meggyűlöd jón.. Az elvetemült ember az egyik csomót már meg is gyújtotta, amikor Tukacs György lelkésznek a földszinten tartózkodó felesége észrevette az akaratlanul is okozott zajt, férjéért kiáltott s a lerohanó lelkész már csak eltűnő alakját láthatta a gyújt ogat ónak. A gyorsan kihívott tűzoltóság elfojtotta a keletkező tűzet s igy anyagiakban nagyobb kár nem történt. De még ha történt volna is: vájjon az anyagi kár lett volna-é a legmegdöbbentőbb ennél az esetnél?.... A perth amboyi parókhiát Amerikában szinte párját ritkító lelkesedés, egyházszeretet és áldozatkészség építette meg. Nemcsak megépítette, hanem fejedelmi módon be is rendezte. Súlyos ezresek feküdtek nemcsak az épületben, hanem a berendezésben is. Megépítették azok, akik már torkig voltak a Perth Amboyból is kiáradó gyűlölet-politikával, a basáskodással, minden emberi és szerzett jog felrúgásával. Megépítették azok, akik otthagyták az általuk alapított régi egyházat, amelyben a féktelen terror és gyűlölködés szelleme lett korlátlan úrrá, hogy uj fészket rakjanak maguknak. Uj fészket, amelyben a többi testvérekkel 7'aló közösség, a szeretet, a rend és az igazi szabadság uralkodjék.... A gyűlölet azonban nem engedte nyugodni a parancsolni, basáskodni akarókat. Amikor látta, hogy minden tiltakozása, minden fenyegetése hiábavaló, amikor látta azt a bámulatos haladást, amit a perth amboyi Kálvin János Magyar Ref. Egyház mutat föl: a tehetetlen düh csóvát adott a gyűlölet kezébe, hogy föl-' gyújtsa a véres verejték drága eredményét. Kicsoda felelős ezért a gyújtogatásért!? A perth amboyi parókhiát a gyűlölet akarta felgyújtani, de kicsoda gyújtotta meg a gyűlölet lángját?... Nincs, nem lehet egyetlen egy ember sem, aki nyomban rá ne mutasson a független mozgalomra. Azokra, akik a gyűlölködésnek már régen kialudt lángját újból felgyújtották az amerikai magyar reformátusság sorai között. Valamikor régen ez a testvér-gyűlölködés nem tüz- csóvák alakjában, hanem más formákban jelentkezett. Ezt a fertőt azonban elnyomta, megsemmisítette az egymást kereső, békességre törekvő testvér-szeretet, amely a hazai munka megszűnése után, sőt már azt megelőzően is, nemcsak kereste, hanem a valóságban meg is teremtette az amerikai magyar reformátusság békességét. Azok, akik a múlt évtized első éveiben ott álltak az anyaszentegy- ház kormányrudja mellett: nagyon jól tudták, hogy ha nem a testvériség, nem az egység utján haladnak tovább: ez a gyűlölködés újból lángra kap s ha nem is gondoltak éppen tüzcsóvákra, de tisztán látták azt, hogy az ezzel ellenkező ut ismét háborút eredményez, amire pedig sem az amerikai magyar rcformátus- ságnak, sem a hazaiaknak, sem a magyarságnak, legkevésbbé pedig az Isten országának nincsen semmi szüksége. Bizonyos, hogy a perth amboyi gyújtogatásra nem a független mozgalom vezérkarából jött a rendelet. Képtelenség még csak föl is tenni, hogy egyházi vezéremberek ennyire alásiilyedjenek. De még bizonyosoabb, hogy ez a gyújtogatás az általuk teremtett gyűlölködés és az általak bevezetett rendszer eredménye. Fölidézték az örödögöt s most már nem tudnak neki parancsolni, íme gyönyörködhetnek munkájuk eredményében. És gyönyörködhetnek ebben a munkában azok a hazaiak is, akik a nagyszerű jelszavaknak, amelyek nálunk nem “jelszavak” és propaganda eszközök, hanem élő valóságok, akik e nagyszerű jelszavaknak felültek s a függetlenek képtelen mozgalmát a magyarság s az amerikai magyar refor(Folytatás a 2-i’k oldalon.) A KÖZPONTI EGYHÁZMEGYE KÖZGYŰLÉSE. A lehető legnagyobb érdeklődés, komolyság és beiható tanácskozás mellett folyt le az Amerikai Református Egyház Központi Magyar Egyházmegyéjének ez évi tavaszi gyűlése, amely Május 5-én este Istentisztelettel kezdődött a Johnstowni egyház templomában. A gyűlésen a nagy messzeségben fekvő logani egyházon kívül ott volt az egyházmegye minden gyülekezetének: képviselete s megjelent ott közegyházi liletünknek számos kitűnősége, akik közül megemlítjük Dr. Chas. E. Schaef- fert, akit fölösleges bemutatni, Takaró Géza lelkészt, a Keleti Egyházmegye elnökét, Laky Zsigmond lelkészt, a magyar Presb. Konferencia titkárát, Ujla- ky Ferencz lelkészt, a Lelkészegyesület elnökét, Molnár Istvánt, a Ref. Egyesület titkárát, Dr. Mickley kér. főjegyzőt, Dr. Bowmant, Dr. Tóth Sándor tanárt, Böszörményi István, Daróczy Mátyás, Balogh E. István lelkészeket. A helybeli és szomszédos gyülekezetek tagjai közül is állandóan nagy számmal voltak jelen az érdeklődők s igy a gyűlés külső képe is fölemelő, lelkesítő volt. Az uj tisztikar. A tagok számbavétele és az elnöki jelentés után az egyházmegye elnökévé, aki a Szervezeti Szabályzat szerint teljes joggal használhatja az esperes! ci- met, Melegh Gyula mekeesporti lelkész választatott. Jegyző ismét Borsos István utazó lelkész, pénztárnok Varga Lajos pittsburghi lelkész, a Végrehajtó Bizottság tagja Kövér Sándor john- stowni gondnok lett. A Végrehajtó Bizottságok közös gyűlése. A gyűlés számos határozatai közül talán legfontosabb az, hogy az egyházmegye megkeresi a testvér Nyugati- és Keleti Egyházmegyéket, hogy a tava-
