Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1930 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-10 / 19. szám

19-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal A sátorkészitő Aquillának a felesége volt. Mind a ‘ketten római származású pogányok voltak azelőtt, amig Pál apos­tol buzdítására meg nem tértek. Pál gyülekezetéhez tartoztak Rómában. Később mindkettőt úgy említi az apos­tol, mint gyülekezetének a legbuzgóbb, leghivőbb lés legszebb életű tagjait. És különösen dicséri az édesanyát, Pris- cillát! A megtért, a 'hívővé vált édes­anyát ! Szerette Istenét Priscilla és az Isten úgy szerette őt, hogy nagyon sok áldással áldotta meg életében, családjá­ban. Édesanyák! s mindnyájan, akik fi­gyelemmel vizsgáltátok ezeket az egy­más mellé sorakoztatott képeket, mond­játok meg őszintén, melyiknek lérzitek most magatokat? Óh legyetek, legyetek Priscillák mindnyájan, mert áldott az a nép, ahol bizonyságtevő, szent és buzgó édesanyák élnek a gyülekezetekben! Vájjon a te gyülekezetedben, hány igazi Priscillát tudnál mutatni?... (-h. -r. -n.) New Yorki ünnepünk. Jelentettük annak idején, hogy deb­receni egyetemünk hittudományi kara annak idején diszdoktorátusával tüntet­te ki Rév. és Dr. Harlan G. Menden- hallt, aki a new-yorki presbyteriánus egyházak legfelsőbb tanácsának egyik legkiválóbb vezető íérfia és ami reánk nézve első sorban fontos, az amerikai magyar refomátusságnak egyik leg­őszintébb és legnagyobb barátja. Április 29-én vette át hivatalosan a diszdoktorátust s ez az átadási és fel - avatási ünnepély a New York Univer­sity tanácstermében folyt le hivatalo­san és nagy ünnepséggel. Minderről bőven megemlékeztek a napi lapok is. E helyen szólunk tehát a mi benső, együttérző szeretetünkről és elmondjuk legjobb kivánatainkat az ünnepelnek. Dr. H. G. Mendenhall, mint az Egy­házakat Segítő Világszövetségnek az elnöke elszámlálhatatlanul sokat tett annak idején a mi magyarországi egy­házainkért és épen azokban az időkben, amikor arra elsősorban is fölötte nagy szükség volt. Az a szeretet és igaz szimpátia, amely őt Magyarországhoz s az itteni magyarsághoz fűzi s az a sok ékes tett, amellyel örökre beírta nevét nemzetünk történelmébe és az amerikai magyarság szivébe Isten sok­szoros áldásában szálljon őrá vissza. Amerikai cselekedetei közül emeljük ki most főképen azt, hogy többek kö­zött ő szervezte meg a magyarság szá­mára a 116. utcai református egyházat amelynek a pásztora ez időszerint Har- sányi László lelkész ur. Ez az egyház szeretete és hálája jeléül ünnepi isten- tisztelet és igazi bensőséges szeretet- ünnepély keretében ünneplte az elmúlt vasárnap, május 4-én, Dr. H. G. Men- denhallt. Részletes beszámoló nem érkezett hozzánk az egyíhzd ünnepségről, de bi­zonyosak vagyunk, hogy a 116. utcai egyház hívei s az együtt ünneplő ha­talmas tömeg a legmelegebb viszont- szeretetről tett bizonyságot ez alka­lommal. Presbiterek gyűlése, A Buffalpi és környéki Magyar Ref. Egyházak presbiterei értékes közös gyűlést tartottak Április 27-én vásár­nál) délután a West Sidei ref. templom­ban. A gyűlésen a környék egyházai a 'következő számban voltak képviselve: Buffalo East Side 9, Depew 4, Buffalo West Side 18, Tonawanda 17, Lacka­wanna 3. összesen 51 elöljáró és pres­biter vett részt a gyűlésen, a környék lelkészeivel együtt. A gyűlés a 134-ik zsoltár eléneklése és Bernáth Árpád tonawandai lelkész imájával kezdődött. A gyűlés vezetésére elnöknek Kovács Gusztáv, jegyzőnek Balogh József lett megválasztva. A legelső és legfontosabb tárgya a közös gyűlésnek, a presbiteri konferenciák megtartásának állandósítása, azok je­lentőségének megállapítása volt. A kér­déshez legelőször a környék legrégibb református vezető embere Sipos Gusz­táv szólt, ajánlva a közös gyűlések megtartását a szeretetnek, az együvé tartozandóságnak az ápolására. Utána még sokan mutattak rá az ilyen közös gyűlések jelentőségére és azokra a kér­désekre, melyeknek közös megtárgyalá­sával egyházaink ügyeit sikeresebben szolgálhassuk. így a környék reformá­tus presbiterei egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy a Buffalo és kör­nyéke református presbiterei évente 4 közös gyűlést tartanak, lehetőleg min­den negyedév első hónapjának utolsó vasárnapján sorrendben a környéki re­formátus templomokban, közös egyhá­zi ügyeinknek és esetleges más közkér­déseknek a szolgálatára. E közös gyű­lések előkészítésére a konferencia egy 11 tagú bizottságot választott egy évi időtartamra, mely bizottságnak tagjai a közös gyűlés által választott elnök és minden presbitérium 2 tagja. így az első bizottság a következő tagokból áll: a körzet elnöke Kovács Gusztáv, bizottsági tagok: West Sideról; Vaday Miklós és Farkas András, East Sideról: Gédra András és Karap János, Depew­ból: Baráth István és Kiss Péter, Tona- wandáról: Major János és Balogh Jó­zsef, Lackawannáról: Fazekas Béla és Hetey Pál. Az első közös gyűlésnek ez volt a legfontosabb feladata, hogy az ilyen közös konferenciákat állandósít­sa. Ezt a kérdést nagyszerűen oldotta meg, mikor ilyen alaposan megszervez­te e közös gyűlések magtartását, hogy a jövőben e közös gyűlések szolgálják református egyházaink fejlődését. Egy másik nagy fontosságú határo­zatot is hozott a közös gyűlés, mikor elhatározta, hogy a nyár folyamán az összes környéki egyházak közösen egy nagy református napot rendeznek, amely az egyházak tagjait fogja össze­hozni egy napra, természetesen min­denkit szívesen várunk és látunk más szervezetek részéről is. Az előkészüle­teket a megválasztott bizottság rövide­sen mindenkinek tudomására adja. Elhatározta a gyűlés, hogy 1930 Ju­nius 8-án vasárnap délután ifjúsági konferenciára hivja össze a környéki egyházak iíjait Tonawandára, ennek előkészítésére Bernáth Árpád tonawan­dai lelkészt kiérte fel. Az ifjak figyel­mét már ez alkalommal is felhívjuk e közös ifjúsági gyűlésre, reméljük, hogy a környék református ifjai szép szám­mal jelennek meg Junius 8-án Tona- wandán. Több kisebb kérdés elintézése után a következő gyűlés megtartását Lacka- wannán állapította meg Julius utolsó vasárnapjára. A lelkészek segítségét és tanácsait szeretettel fogadta lés a jövő­ben is szeretettel várja a konferenciák sikeresebbé tételére. Szeghy B. János East Side-i lelkész imjája és 229. dicséret elénkelése, majd Kovács Gusztáv elnök buzdító és kö­szönő szavai után véget ért a Buffaloi és környéki Ref. Egyházak presbiterei­nek első közös gyűlése, amely bizton­ságot mutat a jövendő sikeres szolgá­latára egymással közösen, egymásért. ÉDES ANYÁM. így szeressünk és igy ünnepeljünk. Ha fölfeszitenének a keresztfán, Édes anyám, édes anyám, — Tudom, ki szeretete jönne hozzám, Édes anyám, édes anyám. Ha a legmélyebb tengerbe fűlnék is, Édes anyám, édes anyám, — Tudom, ki könnye jönne le oda is, Édes anyám, édes anyám. Ha testem, lelkem kiátkozott lenne, Tudom, boldoggá ki imája tenne, Édes anyám, édes anyám! (Forditotta: Nagy Ferenc.)

Next

/
Thumbnails
Contents