Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-12 / 2. szám

[I'-"Tr . . 2-i'k oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 2-ik szám. vetkeztethetünk. Dogmákkal párbajoznak, az orthodox-, a konzervatív-, a liberális irány hadakoznak egymással. A magyar egyházak­ban pálcát törnek afölött, hogy az egyik ilyen magyar, a másik olyan magyar s addig Krisz­tust feledik. Sem az egyház.ak, sem a dogmák, sem az irányok nem idvezitenek, egyedül Krisztus ál­tal üdvözölhetünk, Krisztust élnünk kell! (V. L.) A magyar nemzet becsülete Irta: Gyergyói-Vákár P. Arthur, v. miniszteri biztos, m. kir. kormány­főtanácsos. Emlékezésünk szárnyain átrepülünk az Óceánon, visszavarázsoljuk amerikai magyar testvéreink köréiben eltöltött boldog napjainkat -s azután bekopogta­tunk minden portára, 'hol barátságos “Hozott Isten!” fogad s elmondjuk, hogy mit követel az Ó-haza, hogy ten­gereken innen !é's tengereken túl élő magyar testvérek közé a nézeteltérés­nek még csak árnyéka se férközhesss-ék. Nem tudom, hogy hogyan ismertek meg írásaimból, — melyeket önzetlen elhatározással juttatok ki magyar test­véreink közé — de annyit érzek, hogy viharzó erdélyi lelkem melegével ke­resem fel testvéreimet, hiszen amit hir­detek, az valóság: mi, sorsüldözött ma­gyarok, Amerikától, a szabadság és az igazság fáklyafényének fel-gyújtását várjuk. Hát, -hadd mondjam el, amiért uj esztendő táján amerikai magyar test­véreimhez bekopogok. Emlékezzünk ! ..... Amerika magyarsága múlt év március idusán nagy ünepsége'k között leleplez­te Kossuth Lajos szobrát New Yorkban. Emlékezzünk!....... Az ünneplést kettős körülmény emelte ki a provinciális ün­neplés keretei közül. Az egyik körül­mény az volt, hogy az amerikai Kossuth szobor leleplezésén -félezret meghaladó magyarországi magyar jelent meg a ma­gyar testvérek között, a másik kimagas­ló körülmény az volt, hogy lelkes ame­rikai magyarok mellett az amerikai nem magyar körök is belekapcsolódtak az ünneplésbe, s az amerikai hivatalos kö­rök megjelenése — történelmi időben — reáterelte a világ figyelmét Kossuth Lajos örökkön élő alakjára. Kossuth Lajos nagyságáról, amerikai útjáról könyvtárakat írtak össze, de a valóság­nál nem mondunk többet, ha azt állítjuk, hogy Kossuth Lajos államférfim nagy­ságát csak az amerikai míé'retek és ér­tékelések tudják igazán megvilágítani. Hogy Kossuth Lajost teljesen értékelni tudjuk, Amerika földjét és csodás lelkét kell érintenünk s az onnan nyert erő hatása alatt kell felemelkednünk abba az oltárlas magasságba, ahol nagyjaink él­nek és tanításainkban világoskodnak. A new yorki Kossuth szobrot legna­gyobb élő magyar szobrászunk mintázta s ércbeöntését Magyarországon, magyar munkások végezték. Hol eshetett a hi­ba, nem tudjuk, de amerikai híradás sze­rint a szobron repedések észlelhetők s nemcsak az idő kezdte ki a szobrot, de lesben álló ellenségeink is belopózikod- ta-k a réseken -és igyekeznek a kelle­metlenséget minél erősebb trombitával világgá kürtőim s minél hangosabb dob­bal kidobolni. Nem kutatjuk a baj kut- f-orrását, csak azt mondjuk, hogy ameny- nyiben valóban megfelelnek a híradások a tényeknek .akkor a newyorki Kossuth szobrot kicserélni a magyar nemzeti be­csület ügye. Ezért kopogtattunk hát be magyar testvéreinkhez, hogy ezt beje­lentsük. Budapest székesfőváros 'foglalkozott is a kérdéssel a szocialista oldalról tör­tént -felszólalással kapcsolatban, elhang­zott a hivatalos megnyugtató nyilatko­zat, hogy megtörténtek a lépések s a mennyiben a hírek valóknak bizonyul­tak, úgy a székesfőváros gondoskodik a szobor kicseréléséről, mert amint a -szé­kesfőváros egyik tanácsnoka kijelentet­te, ezt az ügyet a nemzet becsületbeli ügyének tekinti. Ne vádoljunk senkit, sem az öntés munkájában résztvett -munkásokat, sem a szállításban tevékenykedő munkáso­kat, hiszen nem akarunk senkit tör­vény -elé állítani, de hogyha a véletlen- s-égen kívül -vala-mi mulasztás történt, úgy ezt a mulasztást, valóban a nemzet becsülete ellen elkövetett mulasztásnak minősítjük. Az amerikai lapok pro és kontra hónapok óta foglalkoznak e kér­déssel s kisentente -sajtóorgánumok kéj­jel vezették a köz-véleményt a gyűlöl­ködés és -gyanusitás sikátorain a leg­különbözőbb területekre. Ha tehát vala­hol a szobor előállítása körül mulasztás történt volna, úgy ezt a mulasztást ke-' meny -szavakkal kell megdorgálnunk, -mert a mulasztás Amerika szemében Magyarország ipari hírnevének, ártott s a rosszindulat olyasmiket igyekezett bc- lemagyrázni a kellemetlen incidensbe, a melyek reparálásra -szorulnak. Más kér­dés -az, -hogy Kossuth Lajosnak a -felhők magasságában tündöklő alakját nem le­het -sem Európában e-mfoeri gyarlóságok­kal elhomályosítani. Kossuth Lajos alak­ja az egé-sz világon -a megtestesült ép­ség és erő, s Kossuth Lajos -ércbeön-tött alakján a mesterember gyarló keze ejt­het ugyan -hibát, de Kossuth Lajos esz­mei alakja, minden emberi gyarlóság fölött, a csillagok magasságában ékes­kedik : -macula non est in -te! A -magyar -közvélemény ott túl a tengereken is -megnyugvással szerez tudomást arról, hogy a new yorki ércbeöntött Kossuth szobor helyébe uj szobor kerül, -mert ha -hi-ba -történt, akkor annak a -hibának re­parálását a magyar -nemzet becsülete követeli! VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 2 Ük szám. 1929 január 13. BŰN. 1. János 1:5—2:6. ARANYIGE: Ha azt mondjuk, nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk. Ha meg­váltjuk bűneinket, hü és igaz, hogy meg­bocsássa bűneinket és megtisztítson min­ket minden hamisságtól. 1. János 1 :8. BEVEZETÉS. János apostol az ő gyönyörű levelében oly sok szép dologot -ir a hitről, Isten szeretetéről, -hogy ha valaki csüggedésében elolvassa ezt a levelet, mindenesetre a lelkesedés lángja csapja meg. Ebben -a levélben ir János, amikor látta és tapasztalta I-sten hozzánk való szeneimét: az Isten szeretetet. A mikor pedig látta a Lélek megmozdulásait, mely csodákat tudott terem­teni majdnem a semmiségből, így szólott: az Isten Lélek. Az emberek nagy része -a bűnben élt, a világ sötét ösvényein járt, kereste ugyan a kivezető utat, de az emberi tudományban és bölcselkedésben keresték, ahol megtalálni nem voltak képesek, akkor a nagyapostol igy szólt: az Isten világosság. Ez a három nagy gondolat •a keresztyén világ kardinális gondolata és esz­méje. Vegyük mi is az apostol tanácsát vasár­napi leckénk vezérfonalául: Én fiacskáim, eze­ket azért Írom nékték, hogy ne vétkezzetek! A bűn kezdete. Az ó-testamentum első lapja foglalkozik az első ember esetével, amikor Isten parancsának megszegésével létre jön az első bűneset. Az iró mindenesetre nemcsak egy tör­ténetet akart megírni, de saját szivének harcát, küzdelmét a jó és rossz közötti választásban. Azóta sok tudós foglalkozott a bűn eredetének felfedezésével és mind az -emberszivben találta ■annak forrását éppenugy, amint a Biblia meg­jegyezte. A bűn lehetó’sége. Az ember szabad akaratá­nak, választásának eredménye a bűn. Ön-tuda­tosságánál fogva tudja, érzi a jó é^s ros-sz kö­zötti külömbséget s mégi-s néha -a ros-szat vá­lasztja, ennek az alapján bűnbe es-ik. A- szabad akarattal Isten azért ruházott fel bennünket, hogy ez által -a-z öntudatosságunk felébredjen,

Next

/
Thumbnails
Contents