Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-28 / 52. szám
52-ik szám. AME.RIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal széken trónoló kalauz bájos honfitársnőim nagy mulatságára megfogta a frakkomat és nem engedett addig el magas szine elöl, mig be nem számoltam a kezemben szorongatott csekkel. Az autóbuszok, melyek teknősbéka alákjokkal valósággal ráterpeszkednek az utakra, de nem a teknősbéka lassúságával járnak-kelnek New York és San Francisko közt. No meg a cement- utakon sikló automobilok elképzelhetetlen sokasága. Ha egyszer az inkák és aztekek feltámadnának és titeket bevándoroltakat űzőbe vennének, az Egyesült Államok minden lakója automobilra ülhetne. Dehát hova menekülnétek, hiszen maholnap megéritek, hogy New Yorkba menet, már valahol South Norwalk körül “parkolni” kell s onnan csak repülőn szállhattok tovább! Bámulatos nálatok a technika fejlettsége. Gyár gyár mellett, gép mindenütt, gép rágja a földet az utépitésnél, automata szolgáltatja ki a restaurantban a “hat dagot” villanymasinávl gyújtjátok meg a cigarettátokat. Azért ne bizakodjatok el, mert mindezek itthon is vannak. Hanem olyan óramüszerkezet bizony nincs az itthoni parókiákon, mint amilyennel a detroiti tiszteletes asz- szony az ebédlő szobájából szabályozza a fűtést. Lefekvéskor, mint az ébresztő órát, beállítja a mutatót és reggel a kívánt időben jótékony meleg árad az édes álomban szendergő papcsaládra. Az sem utolsó kényelem, mikor a gondos háziasszony a vendég háta mögé helyezi a villanylegyezőt s beleeresztvén az áramot: “lágyan kél az esti szellő” a verejtékező társaság felett. De nem sorolom most már tovább a gépeket, mert még feltámad bennem az irigység. Csák használjátok őket egészséggel, de vigyázzatok, hogy utoljára a papokat is géppel ne helyettesítsék a találékony amerikánusok. Fogadd meleg ölelésemet Sátoraljaújhely 1929 november hó. Kiss Ernő. COLLEGE ÉS SZEMINÁRIUM BLOOMFIELD, N. J. Telephone: Bloomfield 1155. Magyar Tanárok: Dikovics János és Kovács Ferenc. A Bloomfieldi Collegium Magyar Irodalmi Köre. Elnök Ür- mössy Sándor. Alelnök Horváth Béla. Jegyző Szathmáry Gyula. Pénztárnok Fürjész Ferenc. Könyvtárnok Rásky József. Közös cim: College and Seminary, Bloomfield, N. T. I KÜLFÖLDI SZEMLE. Rovatvezető: Dr. Tóth Sándor tanár. A “Japán Hirdető” cimü japáni hírlap közli, hogy ha a mostani arányszám szerint — egy százalék évenként — fog haladni Japán megtérítése, akkor még tízezer esztendőbe kerül, hogy Japán keresztyénné legyen. A megkeresztelt japánok száma mintegy 188,000; az egyháztagaké 154,521; ezek közül a presbyteriánusok vezetnek 40,866 taggal, azután a methodisták következnek 32,783 taggal; a kongregácionálisták taglétszáma 27,837, az episzkopálisoké 22,235. Tizenkilenc más protestáns felekezet tagjainak száma 100 és 4,217 között váltakozik. Ötvenhat protestáns társaság vagy missziói hatóság dolgozik az országban 1,211 külföldi és 4,978 japán hittéri tővel vagy egyházi munkással. Körülbelül kétszázezer gyermeket nevelnek a különböző keresztyén egyházak iskoláiban. (A vasárnapi iskolákba 158,787 növendék jár; az egyház- községek száma 1,490, ezek bevételeinek múlt évi összege mintegy egy millió dollár. Mindenütt csak a protestáns keresztyénség számait közöltük.) Csakhogy Japán népessége hatvan millió! 428 olyan város van még az országban, mindegyik ötezeren felüli lélekszám- mal, ahol még egyáltalán semmiféle keresztyén munka nem indult meg! A mezei területeken is alig van valamilyen egyházi munka. Vagyis a népességnek legalább a fele még nem hallott a Krisztusról. E szomorú hírekkel szemben azonban a Japán Hirdető hangsúlyozza, hogy a keresztyénségnek Japánra gyakorolt hatását nem lehet számokkal megmérni. Azt mondja többek között: “A keresztyénség minden másnál többet tett arra nézve, hogy a női nem színvonalát keletiről modern álláspontra emelje. Uj életet öntött a nemzet vallásos lelkiiismeretébe és megtanította a japán népet a gyöngébbek iránti szolgálat méltóságára. Megszámlálhatatlan volna azoknak a japánoknak a tömege, kik sohasem tértek ugyan át a keresztyén vallásra, de egész életük annak hatása alá került. A nemrég elhunyt Okuma márki bizonyságot tett arról, hogy a keresztyénség volt életének lényege. A japán keresztyének valóban a sava a nemzetnek. A hittérítők nagy cselekménye nem az volt, hogy bizonyos számú japánt áttérhettek a keresztyén vallásra, hanem az, hogy egy élettel teljes bennszülött keresztyén egyházat alapítottak. Ez az egyház a maga sajátos utján fejlődik, és úgy látszik, hogy egészen egyéni japáni keresztyénséget fog kiformálni, melynek egyházában aztán egybeolvad az a sok különböző felkezet, mely most mintegy ötven alakulatban működik az ország területén. A keresztyénségnek éppen az a legnagyobb erőmérő próbája, hogy minden civilizációhoz alkalmazkodni tud és mindent meg tudja javítani. A jövő kétségtelenül a bennszülött japán keresztyén egyházé. Ez az egyház a nyugati keresztyénség félszázados hittérítői működésének a gyermeke, és ki mérné a gyermek értékét a nagyságával ?” Hogy pedig milyen komolyan veszi a japán egyház az életre gyakorolt hatását a keresztyénségnek, azt semmi sem igazolja jobban, mint az a “társadalmi hitvallás”, mit a World Neighbors közlése szerint az országos japán keresztyén-konferencia kérésére az Országos Keresztyén Tanács igy foglamazott meg: Egyenlő jogok és egyenlő alkalmak. Megkülönböztetés nélküli egyenlő bánásmód minden nemzet és faj iránt. A házasság szentsége, férfiak és nők egyenlő felelőssége a tisztaság és az otthon életének javítása tekintetében. A nők helyzetének javítása nevelési, társadalmi, politikai és ipari téren. A gyermek személyiségek tiszteletben tartása, a gyermekmunka megtiltása és a kötelező iskoláztatás korhatárának kiterjesztése. Teljes szakoktatás minden vonalon. A vasárnapnak törvényhozás által általános munkaszünetté tétele. A nyilvános prostitúció megszüntetése. Az országos alkohol-tilalom bevezetése. Törvényhozásilag szabályozása a munkabér minimumának, a köznép jólétének és a munkás-biztositásnak. A közegészségügy törvényhozási szabályozása és felszerelése. Államsegély a lakásügyi viszonyok megjavítására. Termelők és fogyasztók együttműködő szövetkezeteinek támogatása. Megfelelő szerv létesitése a munkaadók és alkalmazottak közötti viszony javitása érdekében. Törvényhozási szabályozása az okos munkanap idejének. A háziipar fejlesztése és a gyáripar felszerelések javitása. Törvényhozásilag emelése a jövedelmi és örökösödési adónak. A háború kiküszöbölése a világból.
