Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-23 / 47. szám
47-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. melyik lelkész, hogy református embernek, ha hitéhez hű akar lenni, református keresztszülőt kell választani, mindjárt képes volna szembeszállni a papjával, mert a figyelmeztetésben a komául választott atyafit becsületében érzi mélyen megsértve. így értünk el református híveink egyik “gyengéjéhez”, áhhoz t. i. hogy a legtöbb esetben a keresztkoma nem azért református, mert a szülök református keresztszülőt akartak választani, hanem azért, mert szerencséjükre volt református vallásu is a jó barátaik és ismerőseik között. Ha pedig ismerősi és baráti körük inkább katholikus, igazán nem esnek gondolkozóba, hogy meghivják-é keresztszülőnek. Hogy pedig a legkirívóbb és igen jellemző esetet is említsem, még az is előfordul (megmondhatják más lelkészek is) hogy a szülők azt sem tudják, hogy milyen vallásuak a keresztszülök. így történik meg aztán, hogy olyan más vallásu egyént is választanak néha keresztszülőnek, aki kiadja magát valamilyen vallásunak, de nem tartozik egyikhez sem, a kereszt- ségről, de a keresztyénségről is halvány sejtelme sincs, s azt sem tudja, hogy üljön, vagy álljon a templomban; ha pedig jó katholikus, akkor keresztet vet a református templomban s amikor már féltérdre ereszkedett, akkor veszi észre, hogy nem “otthon” van. Mi nem tartjuk kizártnak, hogy a katholikus is lehet jó keresztszülő, de azért egy jó református mégis csak jobb keresztszülő, mint egy jó katholikus. Nem vesszük ezt oly szigorúan, mint a katholikus egyház, amely egyáltalán nem fogad el reformátust keresztszülőnek s nem is vesszük tőlük rossz néven. Legfeljebb azt hibáztatjuk, hogy néha nincs ideje a református keresztszülőnek a katholikus lelkésztől tisztességgel búcsút venni, oly gyorsan el kell hagynia a plébánia-hivatalt. Nekik teljesen joguk van ahhoz, hogy olyan keresztszülőt fogadjanak el, amilyet akarnak, de nekünk is megvan a jogunk, református lelkipásztoroknak, sőt ez szent kötelességünk is, hogy híveinket emlékeztessük a következőkre: 1. Lehetőleg református keresztszülőt válasszunk. A keresztség kiszolgáltatása alkalmával egyházunk régi szokása szerint fogadalmat is kell tenni arra, hogy a szülők és keresztszülők a kis gyermeket a mi Urunk Jézus Krisztusi evangéliuma és anyaszentegyházunk tanítása szerint (ami szerintünk egy) fogják nevelni. Hogy tehet ilyen Ígéretet egy más vallásu ? Valószínű, hogy az igérettétel azért ment ki szokásból, mert katholikus szülőkkel ilyen Ígéretet nem lehet tétetni. Lássuk be, hogy milyen nagy fontossága van annak, hogy az a gyermek gyermekségének és ifjúságának egész idejében, sőt egész életén át milyen vallásu kereszt- szülővel lesz közeli kapcsolatban. A gyermek szülei után talán keresztszüleit szereti a legjobban és azok lehetnek rá legnagyobb befolyással apja és anyja után! Kinek a befolyása alá helyezzük a gyermeket? Nem “gyűlöljük” mi még azzal a katholikus testvéreinket, ha gyermekeink keresztszüleinek nem választjuk meg, mert lehetünk enélkül is jó ismeretségben, jó barátságban és elszakíthatatlan kapcsolatban is velük. A keresztség a hitre tartozó dolog s a hit dolgaiban nem lehetünk közömbösek, lágy-melegek. Válasszunk hát református keresztszülőt! S ha lehetséges, református testvéreink közül is egyházát, az Ur házát szerető s az egyházért élni is tudó egyháztagot. Olyat, aki nemcsak testi ajándékokkal fog kedveskedni a keresztgyermeknek, hanem lelkiekkel is, akitől buzdítást, oktatást nyer a gyermek és akiben jó példát lát maga előtt. 2. Ha azonban más vallásu kereszt- szülőket akarunk választani, tiszteljünk meg ugyanakkor egy reformátust is. Mindenki tudja, hogy az óhazában sok vidéken nem egy keresztszülőt választanak, hanem kettőt, hármat, sőt néha húszat is. E sorok Írójának van egy barátja, akinek a fél falu, ha nem több, keresztapja és keresztanyja. Miért ne lehetne azt megtenni, hogy két kereszt- szülőt kérünk fel, akik közül azonban az egyik okvetlen református legyen s ez tartsa a keresztvíz alá. Gyermekéveimnek emlékeiből sohasem fogom elfelejteni, hogy keresztanyám hányszor és hányszor buzdított a jóra, a templombajárásra, a tanulásra, s nem egyszer egy darab kalácsot rejtegetett a kezében, azzal a jóleső ígérettel, hogy azonnal nekem adja, mihelyt elszavalom ezt vagy azt a zsoltárt. Akkor csak annyit tudtam, hogy a kalács megérdemelte azt a nagy fáradságot, amibe került egy-egy zsoltár el- kesergése, most azonban már azt is tudom, hogy keresztanyám is megérdemelte a keresztanyaságot. A falumban nem is volt senkinek annyi keresztgyermeke, mint neki. Jobb kereszt- gyermekekkel dicsekedhetett akárki, mint mi voltunk, de számosabbal nem. Miért válasszunk hát református keresztszülőt? Azért, mert azzal hitközösségben vagyunk. A “református ko- maság” pedig megkönnyíti nagy mértékben a gyermek református nevelését. NAPIRENDEN. Megjelent a legutóbb New Bruns- wic'kon tartott magyar Presbyterian Konferencia jegyzőkönyve s ebben a jegyzőkönyvben összefoglalva fekszik előttünk az a sok szép gondolat, amely ennek a Konferenciának tárgyalási anyaga volt. Sokkal mélyebb, sokkal jelentősebb gondolatok és tervek ezek, semhogy észrevétlenül volna szabad elsiklanunk felettök. Éppen azért már most bejelentjük, hogyrövidesen részletesen fogunk foglalkozni ezzel a jegyzőkönyvvel s minden erőnkkel arra törekszünk, hogy az ott lefektetett szép gondolatok a gyakorlati életben is meg legyenek valósítva. Előre is kérjük lelkésztársainkat s világi testvéreinket egyaránt, hogy hozzászólásaikkal, tanácsaikkal a maguk részéről is igyekezzenek azokat valóra váltani. URAY SÁNDOR. Lapunk múlt heti számában Uray Sándor debreczeni lelkésztől hoztunk egy szép cikket, a Reformáció áldásairól. Bírjuk a kiváló lelkész ígéretét arra nézve, hogy a jövőben is fel fog keresni bennünket értékes írásaival s mi bizton számítunk az Ígéret beváltására. Uray Sándor egyike a mostani debreczeni lelkészi kar legkiválóbb embereinek. Régi papi családból származott, akivel már vele született az Isten országában való sáfárkodás. Ez a benső lelki értéke gyönyörűen érvényesül debreczeni lelkészi működésében, ahol a belmissziói munkálkodás mezején vezető szerepet tölt be s nevéhez hatalmas része fűződik Debreczenben a vallásos ébredésnek. Hálásan köszönjük, hogy készséggel közli velünk lelki kincseit s írásaira nagyon nyomatékosan hívjuk föl olvasóink figyelmét. Nyilvános rendes tanár a magyar nyelv, irodalom és történelem magyar nyelvű tanítására a lancasteri FRANKLIN és MARSHALL KOLLÉGIUMBAN. Magyar diákok számára páratlan anyagi támogatás. Magyar lelkészképzés a református egyház legnagyobb és legrégibb theologiai szemináriumában. Felvilágosítással szívesen szolgál Dr. TÓTH SÁNDOR tanár 218 Pearl Street, Lancaster, Pa.
