Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-12 / 41. szám

4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 41 -ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Published weekly by the Board of Home Missions of the Reformed Church in the U. S. Editor in chief: Rev. G. Takaró, 344 E. 69th St. New York, N. Y. Associated editor: Rev. Sig. Laky, 737 Mahoning Ave. Youngstown, O. Managing editor: Rev. J. Melegh, 134—8th Ave. McKeesport, Pa. Subscription terms: $2.00 per year, sent anywhere. Entered as second class matter on the 14th of August, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office 4829 Second Avenue. — Pittsburgh, Pa. j VALLÁS ÉS MUNKÁSKÉRDÉS. Irta Szabó Antal, oaklandi lelkész. — Harmadik közlemény. — Hanem van-e a vallásnak programm- ja egy igazságos társadalmi rendszer kiépítésére? Vagy pedig a vallás közö­nyös a munkásmilliók sorsával szem­ben? Nagy tévedés lenne ezt gondolni, mert vallásos szempontból semmi sem gyűlöletesebb, mint az elnyomás és igazságtalanság. Ki ne emlékeznék reá, hogy a zsidó és keresztyén válás mindjárt történeté­nek elején egy nagy munkásíelszabadi- tással kezdődik, azzal, hogy Mózes az elnyomott és sanyargatott zsidó népet kihozta Egyiptomból, a szolgaságnak házából. Es ettől kezdve állandóan vé­gigvonul a történeten a vallásos vezé­rek és próféták szenvedélyes sürgetése egy jobb és igazságosabb életre. Azt olvashatjuk Jeremiásnál: “Tegyetek íté­letet és igazságot és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, árvát, özvegyet pedig ne nyomorgassátok és rajta ne erőszakos­kodjatok....” Az amerikai keresztyén egyházak szövetsége pedig már 1908-ban ilyen pontokban fejezte ki a protestáns egy­házak álláspontját a munkáskérdésben: Egyenlő jogokat és teljes igazságot követelünk minden ember részére akár­milyen foglalkozásban legyen. Követeljük a gyermek-munka eltör­lését. Munkás védelmet követelünk a vesze­delmes gépezetekkel, betegségekkel és munkátlansággal szemben. Követeljük a szegénység megszünte­tését. * Es van-e tökéletesebb programm egy igazságosabb társadalmi rendszer ki­építésére, mint Jézus tanítása Isten or­szágáról : a béke, szeretet és igazság országáról ? Képzeljük el, hogy a gyárosok, a dolgoztatok mostantól kezdve azon az alapon vezetnék üzemeiket, amelyre olyan régen vágynak már az elnyomott és kizsákmányolt munkásmilliók, azon az alapon, amelyet Jézus vetett meg, amikor ezt mondotta: “amint akarjá­tok, hogy az emberek cselekedjenek ti veletek, ti is akképen cselkedjetek azokkal”. Lehetséges lenne-é ebben az esetben, hogy a nagyobb haszon ked­véért kidobnák a munkából a kenyér­kereső családos apákat? Vájjon nem tudnának-e a dolgoztatok sok igazság­talanságon segíteni, ha őszintén azt igyekeznének tenni, amit Jézus tenne az ő helyükben? A megpróbált, csalódott, de azért bi­zakodó emberiségnek örök reménysé­gét találóan fejezi ki az egyik háborús történet. Két fiatalember együtt vo­nult be katonának a háború idején, akik gyermekkoruktól játszó pajtások és jó barátok voltak együtt. A szerencse úgy hozta, hogy egy századba osztot­ták be őket és egy vé*res hajnalon egy­más mellett indultak csapatukkal az iitközötbe. A támadást az ellenség visz- szaverte cs csak az egyik fiú jutott vissza a lövészárokba. A golyók még mindig fütyültek, itt is, ott is srapne­lek robbantak, az ágyuk egyre böm­böltek, pokollá változtatva a föld szí­nét. Hanem azért a lövészárokba visz- szajutott barát engedélyt kért parancs­nokától, hogy felkutassa hiányzó paj­tását. A parancsnok túlságosan vesze­delmesnek látta a helyzetet és meg­tagadta a kérést. A fiú azonban egy ellenőrizetlen pillanatban otthagyta a lövészárkot és meglapulva, óvatosan egyik gránáttölcsértől a másikig csú­szott, átvágta magát a drótsövényen, keresve gyermekkori pajtását. Végre egy ismerős testhez érkezett, amelyik ott feküdt egy nagy vértócsában, a melyből csak a felső teste látszott ki. Amint jobban megnézte, akkor látta, hogy pajtásának csak felső teste ma­radt meg, a lábait ellőtték. Közelebb csúszott hozzá és az átélt veszedelem­ért úgy érezte bőven meg lett jutal­mazva, amikor gyengén felemelte paj­tásának a fejét és az felnyitva szemeit, neki: “Pajtás, tudtam, hogy el fogsz jönni, tudtam, hogy elfogsz jönni.” Eljön az idő, amikor a kizsákmányolt, vérző emberiség az elviharzott osztály­harcok csataterén igy szólhat majd azokhoz a férfiakhoz, akik Jézus szel­lemében igyekeznek bekötözni az igaz­ságtalanság fájó sebeit: “Testvér, tud­tam, hogy igy fogsz tenni, tudtam, hogy testvér fogsz lenni.” El fog jönni az idő és annál hama­rabb jön el, minél többen emelik fel szavuk az elnyomás az igazságtalan­ság ellen és minél többen igyekeznek Jézus nyomdokain haladni. Eljön az idő, mert Péter apostol szavaival: “Uj eget és uj földet várunk az ő Ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik.” A Presbyterian Church egyik egy­házmegyéjének, a kelet Pennsylvaniá­ban levő s 64 gyülekezetét számláló Redstone Presbyterinek részére a múlt évben elhunyt Mrs. Emma Johnson uniontowni lakos $79,660.89 centet ha­gyományozott. Hatalmas, valóban feje­delmi adomány, amely az áldásos mun­kát kifejtő egyházmegyét további és még nagyobb munkára képesíti. Örömmel jegyezzük föl ezt a hirt már csak aból az általános szempont­ból is, amely minden jó keresztyén em­ber szivét haladásra és örömre serken­ti az ilyen cselekedetek láttára. De örömmel jegyezzük föl azért is, mert ennek az adománynak az áldását a mi testvéreink is megfogják érezni. Egyben azonban föltesszük a kér­dést: vájjon a mi magyar református egyházi életünkben találunk-e olyan végrendeletet, amely megemlékezik az anyaszcntegyházról és annak céljairól? Nem tízezrekről és százezrekről beszé­lünk, hanem a megemlékezésnek sokkal kisebb számokban való kifejezéséről csupán. Vajon nem volna-é illendő és Istentől megáldott dolog, ha a vég­rendeletek különböző pontjai között, ha még olyan kicsiny mértékben is, ott volna az Isten iránti hála, cselekedetben kifejezve ? Hiszen amúgy is csak egy kicsinyke részét adnánk vissza Annak, akitől 'életünkön át minden jókat nyer­tünk. a magyar nyelv, irodalom és történelem magyar nyelvű tanítására a lancasteri FRANKLIN és MARSHALL KOLLÉGIUMBAN. Magyar diákok számára páratlan anyagi támogatás. Magyar lelkészképzés a református egy­ház legnagyobb és legrégibb theologiai szemináriumában. Felvilágosítással szívesen szolgál Dr. TÓTH SÁNDOR tarnár 218 Pearl Street, Lancaster, Pa. FEJEDELMI ADOMÁNY. Nyilvános rendes tanár

Next

/
Thumbnails
Contents