Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-28 / 39. szám

4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 39-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Published weekly by the Board of Home Missions of t'he Reformed Church in the u. s. Editor in chief: Rev. G. Takaró, 344 E. 69th St. New York, N. Y. Associated editor: Rev. Sig. Laky, 737 Mahoning Ave. Youngstown, O. Managing editor: Rev. J. Melegh, 134—8th Ave. McKeesport, Pa. Subscription terms: $2.00 per year, sent anywhere. Entered as second class matter on the 14th of August, 1925 at the P. 0. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office 4829 Second Avenue. — Pittsburgh, Pa. VALLÁS ÉS MUNKÁSKÉRDÉS. Irta Szabó Antal, oaklandi lelkész. Első közlemény. Körülbelül 30—40 éve annak, hogy Amerikában szokásba jött a munka ünnepét minden év szeptember első hétfőjén megünnepelni. A szombat dél­utánt és vasárnapot is számítva két és fél napos munkaszünetet jelent ez az ünnep és a munkás embernek jól esik ilyenkor megpihenni. A pihenés azon­ban csak egyik jelentősége az ünnep­napnak, a másik rendkivül fontos je­lentősége valamely ünnepnek az az eszme, amely az ünnep mögött áll. A munkanap megünneplése mögött a munka lés munkás nagyobb megbecsü­lésének eszméjét találjuk. Nagyobb vá­rosokban ezen az ünnepen a munkás­szervezetek és egyházak közös rende­zéssel hatalmas összejöveteleket tarta­nak, amikor rendesen a munka és mun­kás megbecsüléséről szól az alkalmi be­széd. Azt jelenti ez, hogy a munkás- kiérdés előtérbe lépett és napjainkban már nincs többé kétség afelől, hogy egy uj sereg lépett a világtörténet szín­padára, a munkások serege. Ma még forrongásban van a munkáskérdés, ma még bajos megkülönböztetni a rajon­gók és ellenségek harci lármájában a tiszta harmonikus hangot, hanem épen azért helyes dolog keresztyén szem­pontból is megvilágítani ezt a kérdést. Változás, uj társadalmi rend, ez a jelszava a munkásmozgalmaknak. Néz­zük meg azért, hogy van-e szükség változásra ? Amerika egyike a föjdkerekség leg­gazdagabb és legvirágzóbb államainak. Milyenek itt a megélhetési viszonyok? Egy szakértőkből álló bizottság né­hány évvel ezelőtt 1,573 dollárban ál­lapította meg egy átlagos három gyer­mekes családnak a fenntartására szük­séges legalacsonyabb összeget. Viszont egy munkás átlagos keresete a vizsgá­lat szerint hetenként 27 dollár és egy néhány cent, ami egy évre 1390 dollár bevételnek felel meg, tehát kevesebb összegnek, mint amennyit szakértők egy átlag munkáscsalád fenntartására elegendőnek tartanak. A dolgozó, sok esetben családfenntartó nők átlagos keresete pedig messze mögötte marad a férfiakénak. A földkerekség legvi­rágzóbb államában tehát ez az átlag munkásember helyzete abban az eset­ben, ha dolgozik. Azonban korántsem dolgozik ám mindenki, aki akar és tudna dolgozni. Konzervatív számitás szerint legalább két és fél millió azoknak a száma, akik átlag egy évben munka nélkül vannak. Amellett sztrájk idején a rendes alkal­mazottak sem dolgoznak. Pedig enni mindenkinek kell, akár van munkaalka­lom, akár nincs. Általánosan ismert dolog, hogy az egész ország összes vagyonának 60 százalékát az ország lakosságának 2 százaléké birja és csak a vagyon 40 százaléka jut a többi 98 százalék la­kosnak. Ezek a számok betekintést engednek abba, hogy milyen is hát a helyzet a földkerekség legvirágzóbb államában. Nem hiába mondta azt egy őszinte amerikai férfi: “Pénz a mi királyunk. Üzlet a mi Istenünk.” Van-e hát szükség változásra? Van-e szükség reá, hogy a munkaadó és a munkás között emberségesebb legyen a viszony? Van-e szükség arra, hogy minden embernek meg legyen a rendes megélhetése, hogy egy családapának ne kelljen rettegnie attól, hogy holnap elveszti a munkáját? Egy anyának at­tól, hogy holnap is lesz-é betevő falat gyermekének? Mert ha igen, akkor van alapja annak, hogy a munkásmoz­galmak ezeknek a megváltozására tö­rekszenek. Nyilvános rendes tanár a magyar nyelv, irodalom és történelem magyar nyelvű tanítására a lancasteri FRANKLIN és MARSHALL KOLLÉGIUMBAN. Magyar diákok számára páratlan anyagi támogatás. Magyar lelkészképzés a református egy­ház legnagyobb és legrégibb theologiai szemináriumában. Felvilágosítással szívesen szolgál Dr. TÓTH SÁNDOR tanár 218 Pearl Street, Lancaster, Pa. Bucsuzásom Amerikától. Öt hónappal ezelőtt jöttem Ameri­kába. Mióta itt vagyok, ebben a lap­ban nem írtam. Messziről jöttem, ide­gen és jövevény voltam. Kicsinységem, ismeretlen voltom tudatában hallgat­tam. Amerikában ki volna kiváncsi egy “zöld” ember Írására? Hirem-nevem nem volt, ami megelőzött volna; hogy megérkeztem, mások mutattak be. De most, hogy időm lejárt s az elvá­lás órjáa üt, bucsuzóra szót kérek. Mennyi sok mondani valóm volna! De most csak köszönetét s Isten hozzád-ot mondhatok. Köszönöm e b. Lapok szerkesztősé­gének, hogy csekély személyemről s igénytelen munkámról olykor-olykor a szeretet szavaival megemlékezett. Köszönöm a lelkipásztoroknak és gyülekezeteknek, hogy az Ige hirdeté­sére alkalmat adtak s anyagi támoga­tásukkal is lehetővé tették, hogy az amerikai magyarság életét megismer­jem. Köszönöm a lelkészcsaládoknak, hogy hajlékaikba fogadtak s felismerték ben­nem a szerető testvért. Köszönöm az “Eastern Clergy Bu- reau”-nak, hogy utazásaimat vasúti féljegy nyújtásával megkönnyítette. És köszönöm mindazt a szivességet, ragaszkodást és szeretetet, amivel csak valahol valaki feledhetetlenné tette vándorlásom emlékeit. Itthagyom a hatalom és gazdagság országát, mert szegényen is sir a lel­kem az én hazám után. Itthagyom az amerikai magyarságot, hogy megkérdezzem az óhazai magya­roktól: miért lettek bujdosók a ti fiai­tok és leányaitok? Itthagylak, de nem felejtelek titeket! Kezemet bucsuzóra nyújtom: Isten veletek! Buzgó lelkű magyar papok, Isten ve­letek! Hősies munkátokat áldja meg az Ur! Áldottszivü magyar papnék, Isten ve­letek ! Megőrzőm az emléketeket, imáimba foglallak titeket! Gyárak, bányák, töretlen földek, hi­vatalok verejtékező magyar munkásai, Isten veletek ! Legyetek boldogok ! Ha érdemtelenül forgolódtam közie­tek, felejtsetek el. Ha megszerettetek, rajtam keresztül az én széttaposott ha­zámat szeressétek. És úgy éljetek, mint akik tudják, hogy a világ rajtatok keresztül szereti, vagy gyűlöli meg Magyarországot. Az óra int, indulni kell! Akik magatokhoz hívtatok s megis­mertetek, áldjon meg az Isten az egyik

Next

/
Thumbnails
Contents