Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-27 / 30. szám

2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 30-ik szám. már csak 6, Dániában és Svédország­ban összesen csak 4, Latviában 2 ref. gyülekezet van. Egész Európában a 39 egyházban van 6323 ref. gyülekezet és 7201 lelkipásztor közel négy és félmil­lió taggal. Ebben nincsenek benne Nagybritánia és Írország adatai, ahol 11 organizáció­ban 5902, tehát csaknem annyi gyüle­kezet van, mint az egész európai kon­tinensen. Ázsiára tekintve valamivel kevesebb református gyülekezetei találunk, mint a britt szigeteken. 14 szervezetben van 5513 gyülekezet, amelyből egyedül Ko­reára esik 2323 ! Nagyobb számmal sze­repel még India, China, Japán és a Phi- lippini szigetek. Afrikában 17 egyházba összesen 1709 gyülekezet tartozik. Legtöbb található Madagascar szigetén (együtt adott sta­tisztikát -Congoval és Basutoland-dal) 602 gyülekezet. Százakra megy a refor­mátus gyülekezetek száma még Dél- afri'kában és az Aranyparton. A “Vil­mos Synod”-ba is 117 gyülekezet tar­tozik. A többi afrikai egyház gyüleke­zeteinek száma százon alul van. Legtöbb református gyülekezet van Észak-Amerikában, abban a 15 szerve­zetben, amely e világrészből a Refor­mátus Világszövetséghez tartozik. Ki­lencezerét meghaladó gyülekezete van magának a “Presbyterian Church in the U. S.”-nek, 8 ezeret meghaladja a “Uni­ted Church of Canada” gyülekezeteinek a száma. A nagyobb egyházak közé tar­tozik a mi “Reformed Church in the U. S.”-ünk is a maga 1744 gyülekeze­tével és 1336 lelkészével. Mexicoban is van 80 ref. gyülekezet. Összesen egész Eszak-Amerikában van 27,621 gyüleke­zet 21,060 lelkipásztorral! Annál kisebb 'számokkal dolgozik Dél-Amerika. A kilenc egyház közül egyedül a brazíliai presb. egyház gyü­lekezeteinek száma emelkedik száz fölé, és az egész Dél-Amerikában ösz- szesen csupán 259 gyülekezet van, ame­lyeket 179 lelkésznek kell kiszolgálni. Micsoda feladat egy ilyen óriási kon­tinens ennek a maroknyi apostolnak! A Nyugatindiai Szigetvilág öt egyház- szervezetében (Jamaica 2, Trinidad. Porto Rico, Cuba) van 233 gyülekezet, mig végül Austrálásiá-ban (Ausztrália, New-Zeland, Uj-Hebridák, Tahiti stb.) összesen 1669 református gyülekezet él. Mindent összevéve az egész föld ke­rekségén élő és presbiteri rendszert kö­vető 113 egyházban van ezidő szerint 49,229 gyülekezet, tehát közel ötven­ezer. Hétezerrel több, mint amennyit a 4 évvel ezelőtti gyűlésnek jelentettek, lés csaknem 15 ezerrel több, mint köz­vetlen a háború kitörése előtt. Ötvenezer gyülekezet! Hatalmas had­test a Kristzus seregében. Mily csodá­latos szellemi és erkölcsi erőt képvisel! Hát még ha hozzávesszük a hadtest pionirjeit, előőrseit, a legkülső fronton küzdő külmisszionáriusokat is ! Az európai kontinens egyházai kivé­telével minden világrész reformátussá- ga képviselve van odakünn a fronton. Szomorú, megalázó, komoly önvizsgá­latra indító ez az “európai” kivételes­ség. Éppen a református egyház szülő­földjén, Európában nem végeznek az egyházak — mint egyházak — a leg­csekélyebb figyelemre méltó külmissziói munkát se’. Támogatnak nem feleke­zeti alapon álló külmissziói társaságo­kat, de maguk mint egyházak nem fej­tenek ki ilyen működést. Ezért olyan idegen ez a munka az amerikai refor­mátus magyarság 'előtt is. Hazulról hoztuk ez irányban való közönyössé­günket. Egészen máskép’ áll a helyzet, amint átlépünk a csatornán a britt szigetor­szágba, még inkább pedig, amikor az Atlanti Óceánon innen nézünk szét. Az •észak-amerikai református egyházak (denominációk) a mexicói kivételével mind végeznek külmissziói munkát, és nem kevesebb, mint 2878 fehér és 14,050 benszülött misszionáriust foglalkoztat­nak a szélrózsa minden irányában. Még az afrikai, ázsiai, sőt ausztráliai és uj- zealandi egyházak is megszégyenítik e tekintetben a régi, nagymultu európai református egyházakat. Összesen 5131 fehér és 38,686 szines evangéliumi re­formátus munkás dolgozik a közel 8 ezer missziós gyülekezetben, amelyek­be egy és egy negyed milliónál több urvacsorázó tartozik. A külmisszió volt a legelső tárgy, amelynek egy egész napot szentelt a bostoni gyűlés. Előkészítette ezt az előző esti “Council Sermon”, amelyet Dr. McLeod new yorki lelkész tartott “Isten evangéliumá”-ról. Kemény bírá­latot mond az egyház rövidlátó politi­kájáról, vak ostobaságairól, amelyet semmiféle profán üzleti vállalkozás el nem követne, t. i. hogy egyesitetlen erőkkel akar sikert elérni, ahelyett, hogy töretlen frontot képezve támadna minden gonosz ellen. Az evangélium örök, mert az örökkévaló Istenről szól; és ma erre van szükség, — nem egy bizonyos kor számára való evangélium­ra, hanem — amelyik tegnap, és ma, és holnap ugyanaz. Másik new yorki szónok is volt e tárggyal kapcsolatban, Dr. Robert- Speer, aki ’bámulatos leiróképességgel jelenítette meg a jeruzsálemi külmisz- sziói konferencia*) egyik epizódját, amikor a nagyhét eseményeit próbálták a jelenlevők realizálni és megtapasztal­ni, átélni ott a helyszínén, és egyszer eljutottak — mint mondá — egy olyan pillanathoz, amelyben közülük senki számára nem lett volna csoda, ha az ajtón betörve Péter igy kiáltott volna fel, hozván a nagy újságot: “Áldott az Isten, aki ujjászült minket élő remény­ségre Jézus Krisztus feltámasztása ál­tal! . . .” Eltűntek a választófalak ang­likánok és presbiteriánusok, püspökök és professzorok között; afrikai és más külmisszionáriusok együtt a berlini egyetem rektorával s a yale-i egyetem, dean-jével, és a pekingi egyetem taná­rával, — nyugat és kelet, mind egyesül­tek az örök igazságban. Vallomások hangzottak el. A németek önként vál­lalták a lelki “reparáció”-t, hogy t. i. fizetnek azért a kárért, amit a neve­lési irányukkal elkövettek. Egy fiatal hölgy Chinából azt a kijelentést tette, hogy nem “a buddhizmus és keresz- tyénség” az ő problémájuk, hanem az agnoszticizmus. Ebbe szűrhető le nem csak kelet ,de a civilizált nyugat nagy válságának minden kérdése is. Az egye­düli, gyakran hallható kérdés ez: Váj­jon a keresztyén hit abszolút, végső és tökéletes-é, vagy semmi egyébb, mint ■egy bizonyos nyugati kultúra? Dr. Forgan is, — az “Eastern Sec­tion” külmissziói jelentésében a jeru­zsálemi gyűléssel kapcsolatban, — rá­mutat arra, hogy az egyetlen nagy el­lenség, amellyel a keresztyénségnek szembe kell néznie, az a modern mate­rializmus, amely nem fizikai tudomá­nyosságra alapított filozófia, hanem éietirány, amely ignorálja és megtagadja minden spirituális érték valóságát, és a puszta fizikai jólétet állítja oda minden emberi igyekezet egyetlen észszerű cél­jául. Ez ellen minden rendelkezésre álló erőt, akár “egyház” az, akár “misszió”, koncentrálni kell. A mai modern idők­ben a keresztyénségnek nincs mit tarta­nia többé más vallások versenyképes­ségétől. Azok vagy elmulóban vannak, vagy a bennük található jó elemek uta­kat nyitnak a keresztyén hit hirdetői számára, akik elé a keresztyénség egyetlen világmissziói célt tűz ma: az egész -emberi nem megváltatását és Istenországának az egész földön való megalapítását. A “Western Section” jelentése (Dr. Mackenzie) megemlékezik a philadel­phiai külm. konferenciáról (1926. feb­ruárban) ; a közösen alapított (Refor­med és Presb.) külm. állomásról Meso- potámiában; a széles kiterjedésű s a távoli szigetvilágig érő külm.-i tevé­kenységéről az amerikai egyházaknak; a munkát akadályozó nagy megrázkód­

Next

/
Thumbnails
Contents