Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-27 / 30. szám
2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 30-ik szám. már csak 6, Dániában és Svédországban összesen csak 4, Latviában 2 ref. gyülekezet van. Egész Európában a 39 egyházban van 6323 ref. gyülekezet és 7201 lelkipásztor közel négy és félmillió taggal. Ebben nincsenek benne Nagybritánia és Írország adatai, ahol 11 organizációban 5902, tehát csaknem annyi gyülekezet van, mint az egész európai kontinensen. Ázsiára tekintve valamivel kevesebb református gyülekezetei találunk, mint a britt szigeteken. 14 szervezetben van 5513 gyülekezet, amelyből egyedül Koreára esik 2323 ! Nagyobb számmal szerepel még India, China, Japán és a Phi- lippini szigetek. Afrikában 17 egyházba összesen 1709 gyülekezet tartozik. Legtöbb található Madagascar szigetén (együtt adott statisztikát -Congoval és Basutoland-dal) 602 gyülekezet. Százakra megy a református gyülekezetek száma még Dél- afri'kában és az Aranyparton. A “Vilmos Synod”-ba is 117 gyülekezet tartozik. A többi afrikai egyház gyülekezeteinek száma százon alul van. Legtöbb református gyülekezet van Észak-Amerikában, abban a 15 szervezetben, amely e világrészből a Református Világszövetséghez tartozik. Kilencezerét meghaladó gyülekezete van magának a “Presbyterian Church in the U. S.”-nek, 8 ezeret meghaladja a “United Church of Canada” gyülekezeteinek a száma. A nagyobb egyházak közé tartozik a mi “Reformed Church in the U. S.”-ünk is a maga 1744 gyülekezetével és 1336 lelkészével. Mexicoban is van 80 ref. gyülekezet. Összesen egész Eszak-Amerikában van 27,621 gyülekezet 21,060 lelkipásztorral! Annál kisebb 'számokkal dolgozik Dél-Amerika. A kilenc egyház közül egyedül a brazíliai presb. egyház gyülekezeteinek száma emelkedik száz fölé, és az egész Dél-Amerikában ösz- szesen csupán 259 gyülekezet van, amelyeket 179 lelkésznek kell kiszolgálni. Micsoda feladat egy ilyen óriási kontinens ennek a maroknyi apostolnak! A Nyugatindiai Szigetvilág öt egyház- szervezetében (Jamaica 2, Trinidad. Porto Rico, Cuba) van 233 gyülekezet, mig végül Austrálásiá-ban (Ausztrália, New-Zeland, Uj-Hebridák, Tahiti stb.) összesen 1669 református gyülekezet él. Mindent összevéve az egész föld kerekségén élő és presbiteri rendszert követő 113 egyházban van ezidő szerint 49,229 gyülekezet, tehát közel ötvenezer. Hétezerrel több, mint amennyit a 4 évvel ezelőtti gyűlésnek jelentettek, lés csaknem 15 ezerrel több, mint közvetlen a háború kitörése előtt. Ötvenezer gyülekezet! Hatalmas hadtest a Kristzus seregében. Mily csodálatos szellemi és erkölcsi erőt képvisel! Hát még ha hozzávesszük a hadtest pionirjeit, előőrseit, a legkülső fronton küzdő külmisszionáriusokat is ! Az európai kontinens egyházai kivételével minden világrész reformátussá- ga képviselve van odakünn a fronton. Szomorú, megalázó, komoly önvizsgálatra indító ez az “európai” kivételesség. Éppen a református egyház szülőföldjén, Európában nem végeznek az egyházak — mint egyházak — a legcsekélyebb figyelemre méltó külmissziói munkát se’. Támogatnak nem felekezeti alapon álló külmissziói társaságokat, de maguk mint egyházak nem fejtenek ki ilyen működést. Ezért olyan idegen ez a munka az amerikai református magyarság 'előtt is. Hazulról hoztuk ez irányban való közönyösségünket. Egészen máskép’ áll a helyzet, amint átlépünk a csatornán a britt szigetországba, még inkább pedig, amikor az Atlanti Óceánon innen nézünk szét. Az •észak-amerikai református egyházak (denominációk) a mexicói kivételével mind végeznek külmissziói munkát, és nem kevesebb, mint 2878 fehér és 14,050 benszülött misszionáriust foglalkoztatnak a szélrózsa minden irányában. Még az afrikai, ázsiai, sőt ausztráliai és uj- zealandi egyházak is megszégyenítik e tekintetben a régi, nagymultu európai református egyházakat. Összesen 5131 fehér és 38,686 szines evangéliumi református munkás dolgozik a közel 8 ezer missziós gyülekezetben, amelyekbe egy és egy negyed milliónál több urvacsorázó tartozik. A külmisszió volt a legelső tárgy, amelynek egy egész napot szentelt a bostoni gyűlés. Előkészítette ezt az előző esti “Council Sermon”, amelyet Dr. McLeod new yorki lelkész tartott “Isten evangéliumá”-ról. Kemény bírálatot mond az egyház rövidlátó politikájáról, vak ostobaságairól, amelyet semmiféle profán üzleti vállalkozás el nem követne, t. i. hogy egyesitetlen erőkkel akar sikert elérni, ahelyett, hogy töretlen frontot képezve támadna minden gonosz ellen. Az evangélium örök, mert az örökkévaló Istenről szól; és ma erre van szükség, — nem egy bizonyos kor számára való evangéliumra, hanem — amelyik tegnap, és ma, és holnap ugyanaz. Másik new yorki szónok is volt e tárggyal kapcsolatban, Dr. Robert- Speer, aki ’bámulatos leiróképességgel jelenítette meg a jeruzsálemi külmisz- sziói konferencia*) egyik epizódját, amikor a nagyhét eseményeit próbálták a jelenlevők realizálni és megtapasztalni, átélni ott a helyszínén, és egyszer eljutottak — mint mondá — egy olyan pillanathoz, amelyben közülük senki számára nem lett volna csoda, ha az ajtón betörve Péter igy kiáltott volna fel, hozván a nagy újságot: “Áldott az Isten, aki ujjászült minket élő reménységre Jézus Krisztus feltámasztása által! . . .” Eltűntek a választófalak anglikánok és presbiteriánusok, püspökök és professzorok között; afrikai és más külmisszionáriusok együtt a berlini egyetem rektorával s a yale-i egyetem, dean-jével, és a pekingi egyetem tanárával, — nyugat és kelet, mind egyesültek az örök igazságban. Vallomások hangzottak el. A németek önként vállalták a lelki “reparáció”-t, hogy t. i. fizetnek azért a kárért, amit a nevelési irányukkal elkövettek. Egy fiatal hölgy Chinából azt a kijelentést tette, hogy nem “a buddhizmus és keresz- tyénség” az ő problémájuk, hanem az agnoszticizmus. Ebbe szűrhető le nem csak kelet ,de a civilizált nyugat nagy válságának minden kérdése is. Az egyedüli, gyakran hallható kérdés ez: Vájjon a keresztyén hit abszolút, végső és tökéletes-é, vagy semmi egyébb, mint ■egy bizonyos nyugati kultúra? Dr. Forgan is, — az “Eastern Section” külmissziói jelentésében a jeruzsálemi gyűléssel kapcsolatban, — rámutat arra, hogy az egyetlen nagy ellenség, amellyel a keresztyénségnek szembe kell néznie, az a modern materializmus, amely nem fizikai tudományosságra alapított filozófia, hanem éietirány, amely ignorálja és megtagadja minden spirituális érték valóságát, és a puszta fizikai jólétet állítja oda minden emberi igyekezet egyetlen észszerű céljául. Ez ellen minden rendelkezésre álló erőt, akár “egyház” az, akár “misszió”, koncentrálni kell. A mai modern időkben a keresztyénségnek nincs mit tartania többé más vallások versenyképességétől. Azok vagy elmulóban vannak, vagy a bennük található jó elemek utakat nyitnak a keresztyén hit hirdetői számára, akik elé a keresztyénség egyetlen világmissziói célt tűz ma: az egész -emberi nem megváltatását és Istenországának az egész földön való megalapítását. A “Western Section” jelentése (Dr. Mackenzie) megemlékezik a philadelphiai külm. konferenciáról (1926. februárban) ; a közösen alapított (Reformed és Presb.) külm. állomásról Meso- potámiában; a széles kiterjedésű s a távoli szigetvilágig érő külm.-i tevékenységéről az amerikai egyházaknak; a munkát akadályozó nagy megrázkód
