Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-19 / 3. szám

4-i'k oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in tlhe U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horvath, Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a oimrc küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms :..................$2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij:...............Egy évre két dollár, bárhová 'küldve. Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at .Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. A KÖZÉP-EGYHÁZMEGYE_ RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE, Pittsburgh, Pa. 1929. Januar 13. Nagytiszteletii Lelkész ur! Nemes Egyháztanács:— Alulírottak mélyen megszomorodott sziwel jelentjük, hogy egyházmegyénk elnökét, 'homesteadi egyházunk nagyér­demű lelkészét, Nagy tiszteletű Horváth Sámuel urat f. évi Január hó 12-én ha­lálos végű katasztrófa érte. Ezen a na­pon Ligonierban vett részt egyházi köz­életünk különböző kérdéseinek megbe­szélésében, ahonnan a szintén jelen volt lelkésztársaival együtt visszatérőben, McKeesporton egy automobil este fél 11 óraikor elgázolta. Sérüléseinek követ­keztében a mckeesporti kórházban, 15 órai súlyos halálküzdelem után kiszen­vedett, mély gyászba borítva első sor­ban családját, de azután egyházát, egy­házmegyénket és barátainak, tisztelői­nek nagy sokaságát is. Isten végzésében, ha fájó szívvel is, de meg kell nyugodnunk s néznünk kell azok után, amelyeknek gondja az ő ha­lálával reánk maradt. Evégett mi, alul­írottak, a mai napon, az Egyházalikot- mány 93. paragrafusának rendelkezése értelmében, Pittsburghi egyházunkban gyűlésre jöttünk össze annyival inkább, mert egyházmegyénk jegyzője más gyü­lekezetben választatván meg: e. m. jegyzői tisztségünk is üresedésben van. Gyűlésünk határozatairól a következők­ben értesítjük Nt. Lelkész urat és a ne­mes Egyháztanácsot: 1. Ideiglenes elnökké választottuk Nt. Kalassay Sándor árvaatyát, ideigle­nes jegyzőül Nt. Melegh Gyula lelkészt. 2. Egyházmegyénk nevében megren­dült lélekkel vettük tudomásul a gyá­szos katasztrófát s hivatalosan kifejez­tük részvétünket a gyászoló család s a pásztor nélkül maradt gyülekezet előtt. 3. Koszorút rendeltünk az elhunyt koporsójára, amely fölött kérésünkre Nt. Kalassay Sándor fog egyházme­gyénk nevében búcsúszót mondani. 4. Ezennel rendkívüli egyházmegyei gyűlést hívunk össze f. évi Február 5-én, kedden délelőtt 10 órára a pittsburghi egyház kebelében, amelynek tárgysoro­zata a következő: a) Egyházmegyei elnök é's jegyző vá­lasztása. b) Egyházmegyei pénztárnok jelen­tése. c) A rendes gyűlés helyének kérdése. d) A springdalei megüresedett leiké- szi állás kérdése. e) A vintondalei lelkészválasztás. íf) Zsinati képviselő választása. g) Ánvalházi képviselő választása. h) Nt. Horváth Sámuelrié nyugdíj - kérdése. Szeretettel kérjük if öl az összes egy­házakat, hogy az így összehívott és meghirdetett rendkívüli e. m. közgyű­lésen lelkésze és világi képviselője ut­ján képviseltesse magát s a megválasz­tott világi képviselő nevét az ideigle­nes jegyzőnél jelentsék be. 5. Közölve még, hogy elhunyt elnö- Rünk temetése f. hó 16-án, szerdán dél­után egy órakor fog megtörténni. Kér­jük, hogy a temetés alkalmából is kép­viseltessék magukat gyülekezeteink. Isten kegyelme legyen az elköltőzöt- tön, segedelme az itt maradt özvegyen és kicsiny árvákon. Emlékezete itt él lelkűnkben s kitörölhetetlen betűkkel van beírva az amerikai magyar refor- mátusság történetiében. Szeretettel iköszöntve minden testvé­rünket, Isten minden áldásának kérésé­vel vagyunk: Kalassay Sándor, árvaatya, id. elnök. Melegh Gyula, id. jegyző. Varga Lajos, egyiházm. pénztáros. Id. Jurcsó István, a homesteadi egyház gondnoka. T. Kovács György, a pittsburghi egyház gondnoka. Fiók Albert, a pittsburghi egyház jegyzője. Rigó János, a homesteadi egyház pénztárosa AZ Napjainkban egyre nagyobb arányo­kat kezd ölteni református egyházunk­ban a jótékonycélokra való gyűjtés és adakozás. Hamarjában fel se lehetne sorolni, hogy mi mindenre kérik adomá­nyainkat. Nem csoda, ha sokan, miután egyszer-kétszer már megtették a köte­lességüket, zúgolódni kezdenek az újabb háborgatás .miatt. Hogyís állunk hát ezzel az adakozás­sal ? Mindenekelőtt ne csodálkozzunk azon, hogy egyre többet kell adakoznunk. Ez egészen természetes következménye annak a lelki megmozdulásnak, amely­ben Isten kegyeiméiből a Szentlélek se­gítségével most részünk van. Isten rá­tekintett a magyar református egyház­ra, szebb jövőt óhajtott neki adni s ezért rázuditott mindenféle csapást és nyomo­rúságot, hogy ezeknek füzében meged­ződjön, elvette régi, biztos támaszait, hogy tanuljon meg a maga lábára állni, engedte, hogy híveink nagyrésze hitet­len, közömbös, sőt rossz indulatu legyen, hogy a többi legyen annál hivebfo, buz­góbb és adakozóbb. És míg, még csak nem is olyan régen, mi kicsinyhitüek megdöbbenve néztük, hogy miként kezd fogyni a teímplomfoajáróik, az urvaesorá- zók é's adakozók száma, ma már öröm­mel láthatjuk, hogy kezd újra nőni, növekedni a szentek tábora. Igen, kezd nügyelni, zöldelni az anyaszentegytház száraznak mutatkozó fája! Egy-egy pünköst ünnepén már sok ezer őszinte imádság száll fel az egeik Urához, hogy küldje el hozzánk is Szent lelkét, hogy ne hagyjon minket magyar reformátuso­kat elzülleni, elpusztulni. S Isten felel ezekre a komoly imádságokra: Nem hagylak elpusztulni benneteket! Tűzök elétek nagy célokat, ajándékozok nek­tek uj feladatokat, segítsetek magato­kon és én majd megsegitlek titeket. Nos testvéreim, ne csodálkozzunk hát azon és mindenekffelett ne .méltatlankod­junk, ha hova-tovább egyre többet kell adakoznunk. Sőt fogadjuk örömmel, ha Isten lehetőséget és módot ad nekünk arra, hogy feljebb küzdjük magunkat. Aki fázik az áldozattól, az álljon félre, hagyja felibe az imádságot, ha imádko­zott és ne várjon semmi jót se nemzete, se egyháza, se a maga számára, se a síron innen, se a síron túl. Az Isten, aki egyszülött Fiát adta érettünk, Jézus Krisztus, aki életét áldozta fel tanítvá­nyaiért és a mindenkori tanítványok, akik elvesztették a maguk életét Krisz­tusért, nem tűrnek meg maguk mellett ADAKOZÁSRÓL.

Next

/
Thumbnails
Contents