Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-22 / 25. szám

VOL. XXX. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JUNE 22nd, 1929. ' No. 25. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁ'i ^ >1 k Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. KÖSZÖNTJÜK A VENDÉGEKET. Mire e sorok napvilágot látnak: meg­érkeztek közibénk hazai egyházunk hi­vatalos küldöttei, hogy anya-egyházun­kat képviseljék a Református Világ- szövetség bostoni gyűlésén. Velők együtt, vagy velők egyidősben megér­keztek a megszállott területek magyar ref. egyházainak képviselői is, hogy ha­sonló céllal részt vegyenek a bostoni gyűlésen. Hazai egyházunknak ilyen nagy tekintélyű képviselete még soha­sem jelent meg Amerika földén s a Vi­lágszövetség gyűlése nyújt alkalmat arra is, hogy együtt lássuk a régi Nagy Magyarország ref. egyházainak ösz- szes képviseletét. Fájdalom, szervezeti­leg és hivatalosan immár nem az egy­séges magyar ref. egyház képviselői ők, de mi úgy tekintünk rájuk, mintha bennük és általuk ősi egyházunk a maga eredeti teljességében jelenne meg. .A világ legnagyobb egységes reformá­tus egyháza volt egykor a mienk: ma szétdarabolva, képviselői mint külön- külön szervezetek delegátusai kényte­lenek megjelenni a világ református- sága előtt. Mi azonban annál nagyobb szeretettel köszöntjük őket, mert úgy érezzük, hogy a mi vendégeink is ők. Kétség­telen, hogy ők maguk, a különböző részek képviselői, a fájdalomnak bizo­nyos nemével találkoznak egymással ezen a földön, ebben az országban. Lel­kűk fájdalmát enyhítse a mi szivünk­nek szeretete, a mi lelkűnknek imád­sága, amely minden trianoni határon keresztül egyforma szeretettel, azonos imádsággal köszönti őket s fordul fé­kjük egy jobb jövő reménységében. Köszöntjük a vendégeket, közöttük első sorban Főt. és Mélt. Dr. Ravasz László püspök urat, nemcsak a magyar ref. egyháznak, hanem az egész világ reformátusságának büszke dicsekedé- sát, a magyar nyelvnek, a magyar írás­nak klasszikus képviselőjét, akire oly mély tisztelettel tekintenek föl nemcsak az egyházi, hanem a világi élet kormá­nyosai is. Hosszabb időt szándékozik tölteni körünkben, amit arra használ föl, hogy meglátogassa egyházainkat, hogy reátegye kezét az amerikai ma­gyar reformátusság ütőerére, hogy kö­zelebbről is megismerkedjék velünk s lelkünket meggazdagitsa az Ő lelkének drága kincseivel. Nemcsak minket, ame­rikai magyar reformátusokat, hanem az angol nyelvű hittestvéreinket is, akik­nek számára öt előadást tart Lancas- terben. Nem azért jött, hogy tőlünk vi­gyen, hanem hogy nekünk adjon vala­mit. Adni is fog bizonyosan, — de vin­ni is magával: a mi szivünk szerete- tét s a mi lelkünk hálaadását. Köszöntjük Főt. és Mélt. Dr. Antal Géza püspök urat,, a ' széles látókörű férfiút, akinek egyéni súlya, külföldi összeköttetései, bölcs ítélete oly sok­szor mutatott már irányt. Amerika föl­dén nem először fordul meg s első volt azok között, akik az amerikai magyar reformátusság elhelyezkedésének leg­helyesebb formáira már kezdetben reá­mutattak. Prófétai lélekkel már évtize­dek előtt meglátta az amerikai magyar reformátusság hivatását s azt az utat, amelyen ezt a hivatást betöltheti. A kor szelleme akkor nem hallgatott reá, de bölcs ítéletét igazolta az Élet! Óh, mennyire másként formálódott volna sorsunk s mennyit tehettünk volna mi, amerikai magyar reformátusok, ha ak­kor mindnyájan Rája hallgatunk. Talán nem is bennünket terhel a felelősség, — de ne keressük azt. Inkább örvend­jünk annak, hogy Ő ma is az, ami kez­detben volt s igy méltó záloga a jó re­ménységnek. Köszöntjük Főt. és Mélt. Dr. Kovács J. István theol. tanár, egyházkerületi főjegyző urat, aki önmaga írja, hogy egész életében mindig legfőbb vágya volt, hogy Amerikában széttekinthes­sen. 'Köszöntjük az agilis, az áldozat­kész vezért, a magyar ref. papnők ott­honának megalkotóját, akinek számára ime megadatott az alkalom régi vágyá­nak teljesítésére. Jöjjön közénk s látni fogja, hogy itt az övéhez hasonló moz­gékonyság és élet van mi közöttünk. Néhány hetet szándékozik körünkben tölteni, amely idő alatt jubileumi, temp ­lomszentelési ünnepélyeken vesz részt, s ünneppé avatja számunkra a napot, amikor körünkben megjelenik. Látni fog egyházakat, amelyeket évtizedek óta tart fent és fejleszt tovább a kálvi­nista magyar egyház-szeretete, és látni fog templomokat, amelyeket állandóan megújít az önvéréből táplálkozó ameri­kai magyar. Isten hozta közénk s érez­ze jól magát a mi köreinkben. Köszöntjük Nagyt. Ágoston Sándor főesperes urat, aki a világ-gyűlésen a jugoszláviai magyar ref. egyházat kép­viseli. A szabadság klasszikus földjére érkezik Amerikában, ahol tapasztalni fogja, hogy magyar véreit, akik innen is lángoló szeretettel ragaszkodnak ősi hónukhoz, sem vallási, sem nyelvi, sem vagyoni, sem szervezkedési szabadsá­gukban nem korlátozza senki. Küzdünk mi is és a mi küzdelmünk talán még nehezebb. Hitünk azért erős, és csüg­gedni nem akarunk soha. Erős az övék is és a csüggedést ők sem ismerik. Jöj­jön s hozzon erőnek uj forrását a mi számunkra s merítsen itten a maga szá­mára is. Szükségünk van egymás erő­sítésére s mi bizonyosra vesszük, hogy ez a szükség kielégítésre talál, ö is föl-' keresi gyülekezeteinket, ahol mindenütt igaz szeretettel várnak reája. Áldott, aki. jött az Urnák nevében. Köszöntjük Nagyt. Maksay Albert theol. tanár urat, az Erdélyi Magyar Ref. Egyház képviselőjét. Kincses Ko­lozsvárról csak kincseket hozhat magá­val. Lelki kincseket, amelyeknek alap­jait mi közöttünk, az amerikai reformá­tusok között vetette meg. Néhány év­vel ezelőtt még itt hirdette Isennek Igéjét s hogy Erdély reformátusainak választása őreá esett: ez csak azt iga­zolja, hogy üres kézzel nem ment el so­raink közül. Ez a kéz most még jobban tele van: sok esztendőknek számitó évek gazdag tapasztalataival. Rövid időt fog közöttünk tölteni, de ezt is fölhasz­nálja arra, hogy egy néhány egyházun­

Next

/
Thumbnails
Contents