Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-15 / 24. szám
VOL. XXX. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JUNE 15th, 1929. No. 24. SZäM. AMERIKAI MAGYAR Reformat d AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAIN — >=,Wí Lapja «ED CHURCH PAPER. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th A ve., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. Komoly Ifjak Konferenciája, Az Amerikai Magyar Christian Endeavor Egyesület évi nagygyűlését előkészítő bizottság, annak két vezetője: Szabó Irénke és Pethő Iduska gyors egymásutánban küldik ki a lelkesebbnél lelkesebb hangú fölhívásokat az amerikai magyar ref. ifjúsághoz, hívogatva őket a C. E. toledoi konferenciájára, Junius 26, 27 és 28. napjaira. Legutóbb ki-, küldték már a jelentkezési kártyákat és a programmot is. Amint a programmból látjuk, a konferencia anyaga méltó lesz az előkészülethez s megérdemli azt, hogy egyházaink ifjúsága mindenütt a legnagyobb szeretettel és vágyakozással készüljön erre az ifjúsági gyűlésre. A programm szerint több közismert amerikai magyar lelkész mellett előadásokat fognak tartani olyan angol nyelvű amerikaiak, akiknek mindegyike tekintély a maga ügykörében. így Catherine Miller Balm, a Reformed Church in the U. S. Ifjúsági Munkájának igazgatója, Miss Helen Anna Wright, a toledoi Bible Schools supervisora, Rev. Dr. R. B. Blyth, a toledoi Egyházak Tanácsának titkára, Rev. T. L. Rynder, a toledoi Vasárnapi Iskolák Egyesületének titkára, Rev. Dr. Jos. Stein, a toledoi First Reformed Church lelkésze. Az előadók között szerepel Ft. Viktor János budapesti theol. tanár és Nt. Kiss Ernő s. a. újhelyi esperes is. Sajnos, Dr. Viktor János már nem vehet részt a konferencián, miután kénytelen volt az amerikai útról lemondani. Rosz- szul jön ki az is, hogy a konferencia tartama alatt még folyamatban van a bostoni világ-gyűlés-. A Lelkészegyesület vezetősége azonban mindent el fog követni, hogy a hazai delegáció valamelyik tagja, ha csak lehet, részt vegyen a konferencián s megismerkedjék magyar Amerikának azzal az ifjúságával, amely ifjúság első sorban letéteményese a mi jövendő reménységeinknek. A programm kilátásba helyez még egy nagy bankettet, csolnakázást a holdvilágnál, sétakocsizás.t, stb. Tehát gondoskodik arról is, hogy az ifjúság temperamentumának megfelelően a szórakozás számára is jusson idő. Menjenek tehát a mi ifjaink, akik alatt a leányokat is értjük, mennél nagyobb számban. Nem csak a holdvilág kedvéért, bár előttük bizonyára ez sem megvetendő s ne is legyen az: de menjenek azokért a komoly célokért, amelyek valóban értékessé teszik ezt az életet s benne őket: az amerikai magyar ref. ifjúságot. A toledoi Ifjúsági Konferenciának a legjobb sikert kívánjuk s a legbensőbb érdeklődéssel figyeljük munkálkodását. BUZACSOKOR. EGYHÁZI SEGÉLYEK. (M.) A Reformed Church in the LT. S. belmissziói bizottsága (Board of Home Missions) évről-évről meg szokta kérdezni a segélyezett egyházakat, hogy szükségük van-é még az eddig él- 'vezett segélyre, vagy pedig előbbre haladtak annyira, hogy Isten kegyelméből most már kevesebb segélylyel is haladhatnak előre. A Boardnak ez a kérdése mostanában esedékes, mivel az egyház pénzügyi éve Junius 30-án jár le. Kérdés, hogy milyen feleleteket fognak adni egyházaink? Bizonyára lesznek sokan közöttük, amelyek fölött az idő nem haladt el nyomtalanul, hanem az egyháztagok hite, szeretete, áldozat- készsége az anyagiakban is megmutatta önmagát s lehetővé teszi azt a jelentést, hogy a jövőre nézve kevesebb segély is elegendő. Lesznek olyan egyházak is .ahonnan fájó szívvel bár, de azt kell jelenteni, hogy ezért és ezért a gyülekezet nehezebb viszonyok közé jutott s a segélynek bizonyos fokú fölemelését kell kérniök. Első rangú követelmény s a mi gyülekezeteinknek becsületbeli kötelessége az, hogy ezek a jelentések akár jobbra, akár balra, de tökéletesen megfeleljenek a valóságnak. Ha megsegített bennünket az Isten: szükmarkuan nem szabad azt palástolgatnunk, hogy a segély összegét a jövőben is megtarthassuk. Ha talán nehezebb viszonyok közé jutottunk volna: azt sem szabad túlzottan sötét színekkel rajzolnunk meg. Bizonyos dolog, hogy amaz élő hitü lelkek közösségében, az egymást segítő testvérek közösségében, amelynek mi is cselekvő tagjai vagyunk: a testvér-szeretet meg fogja látni a tényleges szükséget s nem késik segítő kezének ki- nyújtásával még akkor sem, ha ez a készség az eddiginél nagyobb megter- heltetést jelentene. Ezzel a készséggel azonban visszaélni nem szabad senkinek sem. Az egyházaknak természetes kötelességük az, hogy fokról-fo'kra törekedjenek az önfenntartás felé s mennél hamarabb elérjék azt a végső célt, amikor nem őreájuk kell gondot viselni, hanem ők viselnek gondot másokra. Amikor nem őket kell segíteni, hanem ők segítenek másokat. A segélyezett egyházak számadásai, ha rövid formában is, de évről-évre bemennek a Boardhoz azokon a report- lapokon, amelyek feltüntetik a számadások végeredményeit. Ezek a számadások évről-évre összegyűjtve, amúgy is föltüntetik az egyházak előhaladását vagy visszaesését s a Boardnak amúgy is módjában áll, hogy azt megállapítsa. Nemcsak módjában áll, hanem kötelessége is megállapítani. Hiszen az a pénz, amit a testvérek közössége bocsát rendelkezésére, egyenesen azt a célt szolgálja, hogy az arra valóban reáutalt egyházakat segítsék belőle. A Boardnak kötelessége az, hogy évről-évre gondosan mérlegelje az egyházak helyzetét s ahhoz képest állapítsa meg azok évi segélyét. Tapasztaltból tudjuk, hogy a Board ezen a téren a legszélsőbb határokig elmegy a várakozásában. De ha a jelentések alapján azt kell megállapítania, hogy valamelyik egyház egyenesen önző célból, csak azért, hogy mennél nagyobb mértékben vegye igénybe ezt a forrást.
