Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-08 / 23. szám
VOL. XXX. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. JUNE 8th, 1929. No. 23. SZÄM. AMERIKAI F&GYAR Református o uie jo'j Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER. A lapra vonatkozó minden közlemény és előfizetés a felelős szerkesztőhöz küldendő ezen a címen: Rev. J. Melegh, 134-8th Ave., McKeesport, Pa. Telefon: 22742 McKeesport. A MÁSODIK REFORMÁTUS NAGYGYŰLÉS. Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület második évi nagygyűlése Május 27-én délután 2 órakor vette kezdetét Buffalóban. Dacára annak, hogy a gyűlés kezdete hétfőre esett, és hogy a tagok nagyrészének óriási távolságot kellett megtennie, a gyűlés elején nagy számban voltak jelen. Várakozással és reménységgel tekintettünk e nagygyűlés elé. Nem csalódtunk. A nagygyűlés olyan volt, amilyennek lennie kellett. Akik sokat vártak e gyűléstől, nem csalódtak. Akik reménységgel tekintettek a gyűlés elé, megnyugvással állapítják meg, hogy reménységünkön felül sikeres volt a Nagygyűlés. Id. Kalassay Sándor, a Lelkészegyesület elnöke nyitotta meg a gyűlést. Megnyitó beszéde annyira érdekes és történelmi jelentőségű, hogy azt lapunk egy más helyén teljes egészében közöljük. Az előre készített napirenden tekintettel arra, hogy a Nemzetgyűlés következett a Református gyűlés után, változtatni kellett. A jelenlevő tagok szinte egyhangú véleménye az volt, hogy a revízió kérdésében kapcsolatot_ kell keresni a Lelkészegyesülethez hasonló célú egyesületekkel és intézményekkel. A gyűlés kezdetén ez a kérdés foglalta le a gyülésezők figyelmét. Sorra kerültek a tervbe vett előadások, az evangelizálásról, az ifjúsági munkáról, a konfirmálásról, a Nők munkájáról, a lelkészképzésről. Különös jelentőséggel birt a hazai kapcsolatokkal foglalkozó jelentés. A bizottság javaslatait a következőkben fogadta el a Nagy gyűlés: 1. A legnagyobb szükségét érzi annak, hogy az amerikai és magyarországi magyar református egyházak a lehető legszorosabb lelki kapcsolatban éljenek egymással úgy, amint annak alapjai a Tiffini Egyezményben le vannak fektetve. 2. Szükségesnek és kívánatosnak tartja, hogy ez a kapcsolat erőteljesen kifejlesztessék a magyarországi református egyház és az amerikai kálvinizmus között. 3. E lelkikapcsolat kiváló eszközének mutatkozik az evangelizáció, amely egyes kiváló egyházi embereknek rendszeres és kölcsönös látogatásai alapján volna munkálva. 4. Nagyfontosságunak látja az Amerikai Ref. Lelkészegyesület a lelkésztanár- és diákcserék gondolatát és tervszerű kiépítését, amely eszközökre és azok keresztülvitelére bizalomteljes szeretettel hívja fel a közegyházak hivatalos vezetőinek figyelmét . 5. Az iratterjesztés erőteljes kiépitése a magyarországi református egyház közreműködőével volna igazán lehetséges, amire nézve külön előterjesztést intéz a Magyar Ref. Konvent elé. 6. Kölcsönös megállapodás utján jelöltessék meg az esztendőnek valamelyik vasárnapja, amikor templomainkban úgy Magyarországon, mint Amerikában a Krisztus mellett egymásról emlékeznénk meg s egymás munkájáért, az Isten országnak e kettős magyar mézejéért imádkoznánk. Ezek a határozatok és a gyűlésen megbeszélt egyébb fontos ügyek jelentőssé teszik a gyűlés eredményes munkáját. Megelégedéssel tekintünk vissza e gyűlésre, megelégedéssel konstatáljuk, hogy a Lelkészegyesület első évi munkássága nem volt meddő. Istennek legyen hála azért, hogy megáldotta igyekezetünket, hogy a Lelkészegyesület által további sikeres munkára megadja a lehetőséget. A Nagygyűlés jelentőségének méltatására még visszatérünk. Az előadott és tárgyalt kérdésekről írunk. Most röviden csak a legfontosabbról emlékeztünk meg. Hisszük, hogy Isten áldása lesz a Lelkészegyesület további munkálkodásán. Laky Zsigmond. Az osztrák köztársaságban 12,988 református él, közülök 9,133 Becsben. NEMZETGYULES UTÁN. Nem akarunk “tudósítást” Írni, amit helyettünk is bőséggel elvégeznek a világi lapok. Nekünk nincs elegendő terünk ahhoz, hogy méltó tudósítást Írhassunk az amerikai magyarságnak ama nagyszerű megmozdulásáról, amely Buffalo városában Május 29, 30 és 31. napjain játszódott le szemeink előtt. Lelkünk húrjain még ezek az események játszanak s a fölzengő ének és kicsattanó nóta egy diadal-himnusz: az amerikai magyarságnak, a cselekvésre kész jelennek és egy bizonyosan diadalmaskodó jövőnek himnusza. A GYŰLÉS KÉPE. A buffaloi Statler Hotel óriási dísztermében ott nyüzsögnek az amerikai magyarság képviselői. Magyar-Ameri- ka nem látott még ilyen népes gyűlést. Nem a jelenlevők számára gondolunk csupán, mert hiszen egy-egy kiemelkedő esemény a népesebb magyar telepeken máskor is ezreket szokott összehozni, de itt majdnem minden egyes ember százakat és ezreket képviselt, az ország legkülönbözőbb helyéről és jóformán minden zugából. Mi hozta ezt a nagy és reprezentáns tömeget össze? Állapítsuk meg mindjárt, hogy első sorban a revízió gondolata. A szülőhaza sorsa és az a tenni-akarás, amelylyel az amerikai magyarság annak enyhítéséből részt kér magának. Saját sorsának iigyes-bajos dolga még sohasem tudta ennyire megmozdítani az amerikai magyarságot. Hiszen nem egyszer vettünk részt az Amerikai Magyar Szövetség különböző konvencióin: de a magyarságnak ilyen hatalmas képviseletét még nem láttuk együtt. Az Amerikai Magyar Szövetség munkája első sorban az amerikai magyarság belügyei- re terjedt ki, mig a mostani gyűlés legfontosabb ügye a szülőhaza volt. És ha a mi népünk ebből a célból hasonlíthatatlanul nagyobb mértékben képviseltette önmagát, ezzel csak arról tett bizonyságot, hogy az amerikai magyar-
