Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-18 / 20. szám
20-ik szám. Amerikai magyar reformátusok lapja 3-ik oldal. % $ KÜLFÖLDI SZEMLE. $ $ m i % •* _______________ 1 ., I jjj Rovatvezető: Dr. Tóth Sándor tanár, jjj Protestánsok Olaszországban, Olaszországban 'körülbelül másfélszázezer protestáns él a harmincöt millió katholikus népesség között. A protestánsok száma állandóan növekedik. 1848-ban még csak Észak-Olaszország hegyei között meghúzódva élt néhány ezer waldnes-maradék, de már 1861-ben 32,684 protestánst mutatott a statisztika, 1871-ben 51,651-et, és 1911-ben 123,273-at. Befolyásuk azonban itt is, mint bárhol másutt, sokkal nagyobb, mint a mennyit számuk után várna az ember. Hogy mit lehet várni a jövőtől most, amikor az állam kibékült a pápai székkel: azt nehéz volna megjósolni. Az egyezmény egyik pontja a pápás kánoni törvények erejét kiterjeszti az egész országra nézve. Érdekes, hogy a Britt és Külföldi Bibliaterjesztő Társaság olasz nyelvű bibliaterjesztésének sikerei végre is rábírták a pápás egyházat is arra, hogy ők is hozzáfogjanak a Biblia uj fordításához. A Szt. Jeromos Társaság régebbi fordításai mellé most a Ferrari bíborosról elnevezett társaság kiadványa járul : az evangéliumokat és az apostolok cselekedeteit görög szövegből fordították le. Most készülnek az egész bibliának a lefordításához is uj modern olasz nyelvre; de természetesen ez a fordítás nem az eredeti nyelvekből és szövegből készül, hanem a pápák által a középkorban készíttetett latin nyelvű Vulgata-forditás alapján. A speyeri birodalmi gyűlés. Németországban nagyban készülődnek a speyeri birodalmi gyűlés négyszáz éves évfordulójának megünnepléséhez. 1529- ben tartották ezt a híres gyűlést, melyen a katholikus többség a kisebbségre vonatkozólag is kötelező erővel kívánta kimondani a maga határozatait, melyek többek között nagyon élesen nyilatkoztak a helvét- (akkor még csak Zwingli-) irányú reformációval szemben. A birodalmi gyűlés végzése (ápril 19.) ellen az evangélikus rendek “tiltakozást” (protestatio) adtak be, amit hat fejedelem és tizennégy város képviselői irtak alá. Ebben kijelentették, hogy “a császárnak minden egyéb dologban készek engedelmeskedni, de azokban, melyek Istennek tiszteletére, mindenkinek üdvére és boldogságára tartoznak, az Isten parancsából és lelkiismeretük miatt, minden előtt Istenre kötelesek tekinteni.” A gyűlés elhagyása előtt aztán az evangélikus rendek e protestáción kívül még egy appelációt is adtak be, melyben a császárhoz, egy szabad keresztyén közzsinathoz, a nemzetgyűléshez és minden ehez a dologhoz értő, részrehajlatlan, keresztyén biróhoz íelebbezték ügyöket. — A speyeri protestációról inevezték el az evangéliumi hit követőit protestánsoknak, tiltakozóknak; először csúfság volt ez a név is, csakúgy, mint a keresztyén; később általánosan elfogadott gyűjtőneve lett mindazoknak, akik szemben, állanak a pápás egyház visszaéléseivel. — A németországi négyszázéves ünneplés központja a speyeri székesegyház lesz, “a tiltakozás emlékének temploma”, hol május 20. és 21. napjain, pünköstkor, tartják meg a fontos egyháztörtémelmi esemény emlék-ünnepét. — Kívánatos volna, ha amerikai magyar református egyházaink is megemlékeznének erről az évfordulóról a iSzentlélek kitöltésének ünnepén. — Már itt emlitem, hogy az idén lesz négyszáz éve annak is, majd az ősszel, hogy Luther és Zwingli a sikertelen marburgi értekezletet megtartották, ami meghiúsította a reformációnak két iránya közötti egyesülés esetleges reményeit. EGYHÁZAK EGYESÜLÉSE. Irta: Dr. Tóth Sándor, tanár. Egyesítési tervezet. Bevezetés. Az Egyesült Államokban működő Református Egyház, a Krisztusban Egyesült Testvérek Egyháza és az Észak-Amerikai Evangéliumi Közzsinat, abban a meggyőződésben, hogy megegyeznek a keresztyén hit lényeges tanaira és a keresztyén élet eszményeire nézve, úgy amint azokat az ó- és uj- testamentomo'k magukban foglalják és saját külön hitvallásaik kifejezik: ezennel kinyilatkoztatják, hogy egy közös egyházban óhajtanak egyesülni a következő kölcsönösen megállapított cikkek alapán: I. Á név. Az ezen egyesülés által alkotott egyház neve lesz: “The United Church in America.” (Amerikai Egyesült Egyház.) Egyház községek és intézmények megtarthatják eddigi nevüket, de hivatalos Okmányaikban jelezniük kell az Amerikai Egyesült Egyházzal való viszonyukat. II. A tan. Elismerjük, hogy e három egyháznak külön hitvallásai lényegileg megegyeznek egymással és összhangzásban vannak a következő hittételekkel : 1. Eliismerjük, hogy hitünk és életünk legfőbb zsinórmértéke az ó- és uj-testa- mentom írásaiban foglalt Isten Igéje, mit szivünkben a Szentlélek bizonyság- tétele igazol. 2. Megvalljuk, hogy hiszünk egy Istenben, kinek hatalma, bölcsessége, igazságossága és szeretete végtelen, hiszünk az Atya és a Fiú és a Szentlélek Szent- Háromságban, akinek dicsősége légyen mindörökké. 3. Imádjuk és szolgáljuk az örökkévaló Atyát, akitől és a ki által és a kiért vannak mindenek, akitől a mennynek és földnek egész családja neveztetik, akinek akarata a legfőbb felséges akarat, akinek a törvénye szent, akinek az idevezitő szándéka és megváltó kegyelme az embereknek reménysége. 4. Imádjuk és szolgáljuk az Örökkévaló Fiút, az Ur Jézus Krisztust, aki egy az Atyával, ki a földön úgy élt, mint Istennek tökéletes képe és hasonlatossága, mégis mint igazi ember, aki fogan- tatott a Szentlélektől és született Szűz Máriától; az ő Megváltó Keresztjében és az ő Feltámadásában dicsőülünk meg; úgy tekintünk reá, mint mindenek fölött Fejére az Egyháznak, ami az ő Teste: és várjuk az ő ígérete szerint az Ő eljövetelét. 5. Imádjuk és szolgáljuk az Örökkévaló Lelket (Spirit), aki által az Atya és a Fiú lakozik az Istennek gyermekeiben, kijelentve nekik az igazságot és megihletve őket a szentségre, megújítva és megszentelve sziveiket. 6. Egyezségben az Egyetemes Egyházzal, hűséggel a Hitnek a Szent írásokban kijelentett alapvető tanai iránt, és az Atyának és a Fiúnak és a Szenltélek- nek nevében, hirdetjük az Isteni Szeretetnek megmentő evangéliumát a Krisztusban. Egyedül rajta keresztül ajánlta- tik fel és egyedül az ő benne vetett hit által sajátítható el a bűnöknek bocsánata, a megbékélés Istennel, a halálból feltámadás és az örökélet. Dolgozunk és imádkozunk az I$ten országának az egész világra eljöveteléért. 7. Azt is hisszük, hogy az isteni terv az emberiség számára olyan társadalmi rendet foglal magában, amely összhangban van Jézus Krisztus eszméivel és szellemével; továbbá, hogy az Isten országának jelen várakozásunk szerint való diadala nemcsak az emberek szivében egyenként való. berendezkedését jelentené, hanem a világban való érvényesülését is, ahol igazságosság és emberszerető testvériség diadalmaskodik; és hisz- szük azt is, hogy az Egyháznak elsőrendű feladata az, hogy határozott bizonyságot tegyen arról, hogy az igazságnak és szeretetnek keresztyén elvei minden emberi viszonylatban teljes kifejezésre kell hogy jussanak. (Folytatjuk)
