Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-27 / 17. szám
VOL. XXX. ÉVFOLYAM. PITTSBURGH, PA. APRIL 27th, 1929. No. 17. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformá"’ ' y g O 'uivj.o'j Lapja ‘sojuos-) p°^ 9£0£ AMERICAN HUNGARIAN PRE D *l?a AajjORMED CHURCH PAPER. Entered as second class mail matter on the 14th of August, 1925 at the P. 0. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa. Bemutatkozás. Jelentettük már röviden, hogy a “Reformátusok Lapjának” szerkesztése az előbbi szerkesztőnek, néh. Horváth Sámuelnek • halála után uj kezekbe kerül. A Reformed Church in the LT. S. Bel- misszioi Bizottsága, amelynek hatáskörébe ment át a lap fölötti intézkedés joga, három lelkészre ruházta e munkát és pedig Takaró Géza new yorki lelkészre mint főszerkesztőre, Laky Zsigmond voungstowni lelkészre, mint társ-szerkesztőre és Melegh Gyula me- keesporti lelkészre, mint felelős és iigv- kezelő szerkesztőre. (Managing Editor). * * * Mindenekelőtt azt jegyezzük meg, hogy az a változás, amely a lap intézkedési jogát illeti, nem jelenti azt, mintha a lap nem szolgálná tovább azoknak a magyar ref. egyházaknak érdekeit, amelyek a Presbyterian egyházhoz tartoznak. A “Reformátusok Lapja” amerikai magyar református egyházi újság, amely nem tesz különbséget a különböző testvér-denominációk között, hanem egyforma szeretettel és érdeklődéssel károlja főj továbbra is azok mindegyikének érdekét. A Presbyterian egyházi hatóságok sem szüntették meg a lap iránti érdeklődésüket, hanem továbbra is ott állanak a lap mellett úgy erkölcsi, mint anyagi támogatásukkal. * * * Mi, akik a szerkesztőségnek tagjaivá lettünk, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a lap első sorban azt a célt szolgálja, hogy a tiszta Evangéliumot vigye be a családi fészkekbe. Tudjuk azonban azt is, hogy az Evangelium hirdetésének nemcsak az a módja, hogy a világtól, az élettől elszakadva, csupán evangéliumi elmélkedéseket adjunk, hanem az is, hogy a közéletnek, különösen pedig az egyházi közéletnek mindennapi kérdéseit állandóan felszínen tartsuk úgy, abban mindig ott legyen a szeretet, a testvériség, az Evangelium, a Krisztus! Éppen azért szándékunk az, hogy habozás nélkül nyúljunk hozzá bármilyen kérdéshez, amely az Élet színpadán élőnkbe kerül. Szándékunk szerint nem vonakodunk egyes jelenségek belvtele- nitésétől sem, ha a dolog érdeme úgy hozza magával, de még helytelenítésünkben is mindig törekednünk kell arra, hogy még onnan se hiányozzék soha a szeretet Krisztusa. * * * A lapnak másik nagy feladatát látjuk abban, hogy a gyakorlati egyházi élet kérdése igyekezzünk ménéi jobban megvilágítani s mennél erőteljesebben bevinni gyülekezeteink életébe. AZ Elet, a gyakorlat nem valami megállapodott formula, hanem folytonos fejlődésnek, előhaladásnak van alávetve. Ismerjük be, hogy a mi egyházi életünk még ezen a téren nagyon sok fejlődésre nyújt gazdag alkalmakat. Azok az amerikai angol nyelvű egyházak, amelyek a praktikus élet mezején bizony jóval felettünk állanak, még azok is folyton keresik a jobbat, a tökéletesebbet. Hogyne kellene hát ezt nekünk is cselekednünk? Ne ' mondja senki sem, hogy neki tökéletes módszere van az egyház fejlesztésében, kormányzásában, az egyháztagok közötti forgolódásban, az egyháztagság megállapitásában, a Nők munkakörében, az ifjúsági munkák mezején, a vasárnapi iskolákban, a gyermekek nevelésében, stb. Hála Istennek, vannak már egyházaink, amelyek a munkamezőkön messze előre haladtak, de még ők sem mondhatják azt, hogy a tökéletesség mintaképei volnának. A fejlődés mezején nincsen megállás. Éppen azért arra törekszünk, hogy ez a lap a mi kezeinkben ennek a folytonos fejlődésnek legyen teljes mértékben hathatós eszköze. * * * Tudjuk azt is, hogy lapunk mint újdonság közvetítő orgánum, nem veheti föl a 'versenyt a napilapokkal, amelyek lekötelező szívességgel állanak rendelkezésére egyházainknak avégett, hogy egyházi híreiket le közöljék. Velők szemben mi is a legnagyobb elismeréssel vagyunk. Szívesen vennők át azoktól mai szerepüket, de ahhoz a mi lapunknak is naponként kellene megjelennie. Ezen a téren tehát elsősorban nem árra helyezzük a súlyt, hogy híreink frissek legyenek, hanem arra, hogy azok az egyházi hírek kritikai szemmel feldolgozva kerüljenek olvasóink elé. Ezt a szolgálatot a világi lapok nem adhatják meg. Idejük sincs hozzá, céljuk sem az, nem is ismerik annyira a mi benső egyházi életünket, hogy ilyen szolgálatot nyújtsanak. Pedig a híreknek nem az a főcéljuk, hogy a reggeli kávé mellé friss újságokkal szolgáljanak. A hirekből, az eseményekből, még a meg nem történt eseményekből is, nagyon sokat tanulhatunk, ' ha figyelmesen vizsgálgatjuk s hozzáértő kezekkel boncolgatjuk azokat. A mindennapi életben elfoglalt olvasónak azonban nincs ideje ahhoz, hogy az eseményekből ezeket a tanulságokat levonja. Tudomásul veszi azokat egy pillanatra, hogy a következő percben elfelejtse anélkül, hogy a legkisebb lelki hasznot is merítené belőle. Ilyenformán az események tanulságának egész özöne vész kárba csak azért, mert azoknak az eseményeknek a, tanulsága nem fekszik előttünk papírra vetve. Nagy feladat ez s nem is vagyunk bizonyosak arról, hogy sikerülni fog helvesen megoldani, de mindenesetre megpróbálkozunk vele. Az egyes gyülekezetek életével szemben igyekszünk kritikát gyakorolni. Kiemelni azt, amit jónak gondolunk s nem hallgatni el azt sem, ami talán helytelennek tűnik föl szemeink előtt. Lehet, hogy Ítéletünkben többször tévedni fogunk. Sőt talán még az is lehet, hogy esetleg haragot vonunk fejünkre. Csak egy nem lehetséges: hogy bennünket ezekben az ítéletekben szeretetlnség vagy rosszakarat vezessen. Éppen azért arra kérjük minden olvasónkat, hogy még tévedésünk esetén se törjön reánk haragos szóval, hanem ugyanazzal a jó
