Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1929 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-30 / 13. szám
4-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 13-ik szám. REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and _________Reformed Church Paper._________ Published Weekly — Megjelenik hetenkint. AMERIKAI MAGYAR Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. S. Laky, Rev. L. Varga, Rev. J. Melegh temporary editors. Rev. J. Dikovics associate editor. Minden 'közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a oimre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 117 Flowers Ave. Pittsburgh, Pa. Subscription terms :..................$2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij:...............Egy évre két dollár, bárhová küldve. Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. ajji 1 S 1 1 s $ * 1 if KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK A REFORMÁTUSOK LAPJA :: OLVASÓINAK! :: if 3if if if if if if ■£ if if if if if iif if if if if if if if if if if if if ifif if if if if if if if if if if if if if if if if if HUSVÉTKOR. Fehér szárnyú húsvéti angyal Ki ott állsz a nagy sir előtt: Győzedelmes, zengő szavaddal Tégy igazságot, adj erőt! Beszélj, beszélj a bizonyságról, Amely nyilvánvaló ma ott, Hadd íhallja szavad közel és távol: Nincs itt az Ur, feltámadott! Mert látod: sok a könny és bánat A szörnyű nagypéntek miatt, Hull, hull a könnye Máriának, ő még mindig sirat, sirat. Vidítsa őt szavad szerelme, Enyhítsd e szörnyű bánatot, Mondd őneki, husvétra kelve; Nincs itt az Ur, feltámadott! S hadd tudják az írástudók is S az irigy farizeusok, Hogy a harcuk bármi sok volt is Ma feltámadott Krisztusod: Mondjad nekik diadalommal, Hogy ö minden nagynál nagyobb, Hogy Istenember ő bizonnyal: Nincs itt az Ur, feltámadott. Harsány hangon kiáltsd a szódat, Hogy Jeruzsálem hallja meg S a ’’feszítsd meg”-et kiáltozóknak Szégyen égesse lelkűket! Ki kezét, lábát átszögezte, Aki ruháján osztozott, Mondd azoknak, hogy él a teste, Nincs itt az* Ur, feltámadott! S kiáltsd fenszóval messze, messze, Hogy a ma élő hallja meg; Nem emberi gonoszság terve Hengerité el a követ! S hiába épül Jeruzsálem Ma is még sok és mind nagyobb S a kételkedés iszinte érdem, Igazság ez: feltámadott! Szigethy Ferenc. Húsvéti szózat az amerikai magyar reformátussághez. Egész Amerika komoly magyarságát elemi erővel foglalkoztatja az a gondolat, hogy miképpen segíthet a szülőhaza, szegény Magyarország sorsán. Ezeknek a soroknak az a célja, hogy a református magyarság, amellett, hogy az egész amerikai magyarsággal karöltve tenni próbál, mit tud tenni még ezen felül külön is, a maga saját hatáskörében. A bostoni világgyülés. A Presbyteri Világszövetség junius folyamán Bostonban gyülésezik. Ez a szövetség magában foglalja az egész világnak presbyteri rendszert követő református egyházait. Benne vannak tehát nemcsak a csonka haza, hanem a megszállt területek és azon amerikai egyházak is, amelyek magyar munkát végeznek itt Amierikában. Éppen ezért a világszövetségnek ezen bostoni gyűlését fel kell használni az amerikai magyar reif orma tusságnak arra, hogy kiáltó jajszavát fölemelje elsősorban a megszállt területek agyongyötört egyházai, elrabolt iskolái és kollégiumai érdekében. Síkra kell szállnia az amerikai magyar reformátusságnak azért is, hogy amíg a szörnyű és embertelen, trianoni, úgynevezett 'béke, revizió alá kerül, a csonka haza és a megszállt területek egyházai a Presbyteri Világ- szövetség keretében, mint eme nagyszerű szövetség egyik ága, egy egységet alkothassanak. Az egyes egyházak legyenek a kezdeményezők. Minden egyes amerikai magyar református egyháznak foglalkoznia kell a segítés módjával. Lehetetlen, hogy az elrabolt iskolák, kifosztott egyházak nyilvánossági joguktól megrabolt iskolák halálsikoltása, ne rázza fel minden komoly magyar kálvinista lelkét. Ez a megrendítő jaj hadd jusson kifejezésre minden egyháznak egy-egy gyűlésén, legyen az akár prebyteri, akár közgyűlés. Az egyházmegyék feladata. Az egyházmegyei gyűléseik mostanában lesznek. Minden egyes egyházmegye tartsa kötelességének azt, hogy külön foglalkozzon a szörnyű megpróbáltatásokkal viaskodó Magyar Sión sorsával. A sok, gyakran kicsinyes, helyi érdekű dolgok mellett, szakítson magának minden egyházmegye időt arra, hogy letárgyalja komolyan a segítés módját. Az egyházi főhatóságok szerepe. Az egyes egyházak és az egyházmegyék határozataikat levél vagy sürgöny formájában, akár közvetlenül is elküldhetik a világgyülés titkárának címére, de talán még fontosabb volna az, hogy az egyházi főihatóságok utján terjesz- szék a dolgot a Világgyülés elé. Amikor amerikai egyházainkat a Konvent jóhiszemüleg átadta az amerikai denominációknak, abban a hitben tette ezt, hogy általuk befolyásolni tudja az amerikai közvéleményt. Azt hitte a hazai Konvent, hogy ezek az amerikai denomi nációk mintegy szószékei lesznek a magyar igazságnak. Azt remélte, hogy majd innen indul ki a samaritánusi szolgálat, amely bekötözi a népek jerichói országutján kirabolt és agyonvert j.eruzsálemi utast, a magyar református Siont. Legyünk őszinték és ne áltassuk magunkat! Kegyes frázisoknál, kenetteljes Ígéreteknél alig kapott mást eddig szegény Sionun'k. A magyarságért megindult emberfeletti küzdelemben tudnunk kell, hogy hol állunk. Tudnunk kell, hogy kikre számíthatunk és kikre nem! Ha az amerikai nagy egyházak és a világ reformátussága nem akar segíteni, ha nekik mindegy a magyarság sorsa, mondják meg testvériesen és őszintén. Teljesen lehetetlen az, hogy a Felső és Délmagyarországi, továbbá az Erdélyi Magyar Sión sorsa ne érdekelje őket. De ha mégis igy volna, tudnunk kell! Tudnunk kell, hogy kik a mi barátaink lés kik a mi ellenségeink. Az amerikai egyházak terjesszék ügyünket a bostoni gyűlés elé. A bloomfieldi és a lancasteri magyar tanárok kötelessége. A Magyar Sión jajkiáltásában hallani akarjuk a magyar református tanárok hangját is. Nagy újságcikkekben sokat olvasunk arról, hogy milyen nagyszerű munkát végeznek, hogy hogyan mentik a magyar jövőt. Hát most álljanak elő!