Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-03-10 / 10. szám
10-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-tk oldal annál is inkább, mivel a tagjainak száma csak 20, de ez a kevés nőtestvér megtette a kötelességét, azon tárgyakat, a melyet az egyháznál beszerzett és a készpénz- adományt, bizony meghaladja az ezer dollárt. Nagy összeg ez ilyen kevés nő- testvérektől, még akkor is, hogyha a férjeik is ott voltak mindig ezen kicsiny csoport mellett, itt városunkban már egyszer munkálkodott a Loránfíy Zsuzsánna Nőegylet, de hogy végzett-e valamit, annak semmi nyoma, amint a testvérek mondják, két családot segített és ebben ki is merült a munkája. Ezt az ünnepélyt nem azért rendeztük, úgymond, hogy anyagi hasznot 'csináljunk belőle, óh nem, hanem azért, hogy abból erőt lés kitartást merítsünk. Nt. ifj. Dókus Gáborné volt az első, akit az elnöknő felkért szólásra, beszédében elmondotta a cantoni nőegyletnek a munkálkodását, bizony azok nincsenek nagy számban, mégis milyen szép eredményt értek el. Majd Nt. Vécsey beszélt a nőegyletek munkájáról. A keleti magyar presbyteriánus egyházak lelkészei múlt inét végén Bloom- fieklen értekezletet tartottak, amelynek tárgya a Kossuth szobor ünnepély volt. A Reformátusok Lapja olvasóinak és a lelkészek tanúsága szerint feltétlen haszonnal jár gyülekezeteik életére. Ámde puszta elismeréssel nem lehet a lapot fenntartani. Ahol anyagilag nem támogatják a lapot, az Isten országa terjesztésére szolgáló eszközt mellőznek. Igaz, hogy idáig úgy a Reformed Church, mint pedig a Presbyterian Church anyagi áldozatai jönnek segítségére ennek a lapnak, de azonban az volna az eszményi, ha minél többet tudnánk tenni a magunk erejéből. A Presbyterián Church in U. S. A. ez idén nagy gyűlését, az úgy nevezett General Ássemblyt, Tulsaban, (Oklahoma) fogják megtartani. Dr. Shriver, a Magyar Presbyterian Conference Exeutive bizottságát a Kossuth szobor ünnepélyre fogja egybegyüj- teni. Külön meghívók mennek. Tárgy: folyó ügyek. Malacsics Józsefet, newarki lelkésztársunkat a newarki magyar munkás otthon nyilvános vitára hívta fel. Klein Adolffal fogja felvenni a vitát. “Van-e szüksége a munkásniéjpnek a vallásra.” tétel fölött. Malacsics kollegánk éppen úgy, mint mi, jól tudja, hogy az ilyen vitáknak nincsen sok értelmük, tekintetbe véve a szokott hallgatóságnak laza erkölcsi felfogását és türelmetlenségét, nem törődve az ilyen hallgatóság ítéletével, mégis elfogadta a meghívást,, hogy ezt az alkalmat is felhasználja arra, hogy az Isten országáról és Jézus evangéliumáról a hitetlenek előtt bizonyságot tegyen. A Bloomfield Theological Seminary-nek Alumni As- sociationje február 23-án tartotta évi gyű lését. Érdekkel hallgattuk meg az uj presidentnek, dr. Arnold Fismernek beszédjét, amelyben a külföldi bevándorlók egyházaiknak jövőiről szólt. A múltból vett példákkal, a jelennek imperativ körülményeiből igazolta, hogy semmiféle külföldi idegen intézmény, egyházi vagy világi nem kerülheti el az elkerülhetetlent, különösen a mostani megszorított bevándorlási törvényekkel. Nekünk, mondja Dr. Fismer, nem kell siettetni a nagy változást, tartsuk meg krisztusi szabadsággal azt, ami a mienk, addig, amig lehet. De készüljünk a jövő változásra és erőszákkal ne álljuk útját a haladásnak, különben az Isten országa és egyházaink igazi érdeke fog szenvedni. Az Alumni Association felhívja minden alumnusnak figyelmét arra, hogy az Alma Matert Bloomfieldet, tehetsége szerint anyagilag is 'támogassa. Elhatározták, hogy kiadnak egy angol nyelvű folyóiratot az Alumnusok céljainak felkarolására. Bizottság: Rhinow, Binder és Papp Károly. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE, 11 -ik lecke. 1928 március 11-re. COPYRIGHTED BY PROVIDENCE LITHOGRAPH CO. Jézus megvendégelte a sokaságot. Márk 6:31-44. H. Jézus megvendégel ötezer embert. Márk 6:31-44. K. Jézus az életnek kenyere. János 6:22-35. Sz. Izrael mannával él. 2 Mózes 16:13-20. Cs. Példabeszéd a nagy vacsoráról. Lukács 14:15-24. P. Jézus a publikánusokkal vacsorái. Máté 9:9-13. Sz. Az Ur gondviselése. Ezékiel 34:11-16. ARANYIGE: Én vagyok az életnek kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szom- juhozik soha. János 6:35. BEVEZETÉS. A tizenkét tanítványt kiküldi Jézus a emberek közé. És amint visszatértek, amint elmodják tapasztalatukat, hogy, miként bántak velük az emberek, de a legszomorubb hir az volt, hogy Herodes elpusztította Keresztelő Jánost. Félre'hivta tehát Jézus tanítványait a pusztába de nem pihenhettek, mert a környékbeli falvakból kimentek a lakosok hallgatni Jézus tanítását. Estefelé már a tanítványok meg- sokalták a sokaság türelmét, éhen, szomjan töltötték a napot, és úgy kell viszatérniök a messze városokba s attól féltek, hogy az utón összeesnek. Kérték a Mestert hogy küldje el a sokaságot korán, Jézus ekkor leültette a sokaságot és megvendégelte őket. Jézus az emberek barátja. Sokszor olvassuk az evangéliumba, hogy Jézus megkönyörült a sokaságon, avagy a betegeken, szenvedőkön, szegényeken. A mikor sokaság vette őt körül, úgy nézte őket, mint pásztor nékül való nyájat. Itt a jó pásztor szerepet töltötte be, mert gondjaiba vette az elhagyott népet. Ha beteg, szenvedő közelgett feléje, gyógyulást talált Jézus közelébe. Itt ebben a leckében megmutatta Jézus, hogy rokorrszienvvel van a szegények, betegek és az éhezők iránt. A tanítványok hitetlensége. Jézus elküldte a tizenkét tanitványt. Mindenesetre megbízatással ruházta fel őket, az elküldetés célja volt, .az Isten országának hirdetése, terjesztése. A tanítványok elcsüggedve tértek vissza és csodálkoztak, hogy nem sikerült nekik a cél elérérse. Jézus félre hívja őket, nagy vendégségre szólítja a tanítványokat, de ebben a nagyszerű vendégségben mások is osztozkodni akarnak. A tanítványok szava: küld el őket. Jézus szava: elégítsétek ki őket. Négyszeri! gondolatoknak adott helyet és egyszerre rámutatott Jézus a tanítványok hibájára és megmutatta, hogy az igaz hit mit tud tenni, véghezvinni. És ezzel a cselekedettel azt is megmutatta a Mester, hogyan kell nekünk egymással jót tenni, egymást hűséggel szolgálni. A kis fiú szolgálata. A nagy sokaság közt ott volt egy kis fiú, aki talán élelmet vitt az ő atyjának a mezőre. Tarisznyájába öt kenyér és két halacska volt pakkolva. A tanítványok elkérték tőle, Jézus megáldotta, majd kiosztották a nagy sokaság közt s mindenki megelégedett, sőt a .maradékot is felszedték, mely tizenkét kosárral volt. Jézus ma is várja azokat a gyermekeket, akik visznek valamit ő hozzá, hogy megáldja, megsokasit'sa, szolgálatába állítsa. Hozzátok ide, ma is szól Jézus sok gyermek elviszi ő hozzá szivét, a melybe a jóságnak gazdag áldásait önti Jézus. Kérdések. Miért küldte el Jézus tanítványait? Mikor viszatértek, hová mentek? A sokaság miért ment Jézushoz? Mivel vendégelte meg őket Jézus ? Mire tanított Jézus ezzel a cselekedettel? BETHLEN ISTVÁN GRÓFNÉ DEBRECENBEN. A Debreceni Református Templom- egyesület meghívta Bethlen Istvánná grófnét, a miniszterelnök feleségét, hogy látogassa meg Debrecenben a Templomegyesületet. A grófné elfogadta a meghívást s felovasást is fog tartani, minden valószínűség szerint. A debreceniek nagy érdeklődéssel várják a grófnénak, az elsőrangú Írónőnek, eseményszámba menő látogatását.
