Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-03-10 / 10. szám

VOL. XXIX. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA. MARCH 10th, 1928. No. 10. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformátusok Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER ‘cd Afcpilo^LHA. Entered as second class mail IFI xog gnst, 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879 soiuosq -g -Ao^jice: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa. KÉSZÜLŐDÉS. Hatalmas készülődéssel indul meg a ke­resztyén világ a közelgő nagy ünnephez. A mi egyházaink többnyire evangélizáló mozgalom­mal foglalkoznak, ezzel szántják az élet meze­jét, hogy minél dusabb termést nyerjenek. Nincs is ennél jobb és megfelelőbb eszköz a ke­resztyén hit, erkölcs és jellem épitésére. Ezt a módszert sokféleképen alkalmazzák az egyhá­zak és mindegyik úgy, ahogyan a helyi körül­mények és a szükség megkivnája. De megte­szi, mert ebben látja az egyház fejlődésének minden titkát, erősödését és jövőjét. A mai világba, amikor a tudomány kard­csörtetve jár, a technikai vivmányok felhőkar­colókat, soha meg nem álmodott fejlődéseket tüntetnek fel, az egyháznak is lépést kell tar­tania a haladással. Es a hol a tudomány fel­deríti a bölcseség köveit, a hol a technika csak lépéssel is előbb halad, oda áll az evangélium is a maga csodás hatalmával és tulajdonának követeli az emberi életet. Ez az a bűvös erő, mely annyiszor visszarakta az örök élet koszo­rúját az ember homlokára, a mely újabb és újabb ösvényt vág a lelki élet mezején. A gyárak örökös zakatolása, a város ut­cáin szakadatlan futó néptömeg sokszor elfe­ledteti velünk a lelkiélet csöndes menhelyét. A harang bájos hivogató hangját elnyeli a világ zaja, nem hat el és nem párosul a sziv dobba­násával. Hej, mert a pénz csengése ma az is­mertebb harangszó, spekuláció a hasznosabb, jövedelmezőbb evangélium. Talán futna is az ember megállás nélkül, ha a prófétai hang nem verődne szive falához. Készülj találkozni a te Isteneddel!” Az evangélizálás tehát utat és mó­dot nyújt az embernek arra nézve, hogy talál­kozzék az ő Istenével. Vannak emberek, akik a vallásos életet, csak olyasmi őseiktől örökölt köpönyegnek tekintik, alkalmazzák az idő járáshoz. Holott a vallásos élet, egy sajátságos élés, amelynek ki kell válnia, amelynek napról-napra gazdagíta­nia kell az életet. Az evangélizálás ezt a saját­ságos élést, a krisztusi életet tárja fel a maga szépségében. Ennek a tökéletes, hasznos, gaz­dag, jellemes élésnek a módszerét tárja fel s ennek a gyakorlására szólítja fel a keresztyén világot. Van-e ettől gyönyörűbb, magaszto- sabb gondolat? Van-e ettől szentebb és áldáso­sabb munka? Máskülönben az egyháznak kötelessége és feladata a kül- és belmisszió nagy munkáját is ismertetni. Kötelessége minden keresztyénnek tudni azt, hogy az a világ, a melynek ő is egy munkása, mennyiben a Krisztusé és mennyiben segíti ezt azzá tenni. A külmisszió egyike a leg­nagyobb emberi vállalkozásnak, fenn kell tar­tani a lelkesedés lángját, amelyből meríti ez a munka erejét. A külmisszió óriási nehézségek­kel küzdve halad előre, ennek a tevékenység­nek, igazi keresztyén munkának az evangélizá­lás adja meg az értéket. Az evangélizálás megindult, a nagy készü­lődés már útban van és ebben a mozgalomban mi volna más cél, minthogy belekapcsolni az evangélium hajtóerőit az egyházi munkába, ez pedig nem más, mint teljesítése az Isten akara­tának. H. S.

Next

/
Thumbnails
Contents