Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-12-01 / 47. szám
2-ik oldal. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 47-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church n the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Samuel Horváth. Managing Editor. Rev. John Dikovics, Associate Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 44« HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............... $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ...........Egy évre két dollár, bárhová küldve. Entered as second class mail matter, August 14, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. PUBLICATION OFFICE: 117 Flowers Ave., Hazelwood, Pittsburgh, Pa. REFORMÁTUS SZEMMEL ÁRVÁK TEMPLOMA Elkészült a ligonieri magyar árvaháznak régen tervezett temploma. Száz magyar gyermek számára készült ez a templom, mely felidézi emlékükben azt a boldog percet, amikor némelyik közülök a szülei kéz vezetése alatt kereste fel az Isten házát, a hol először tanult meg imádkozni, Istent és embereket szeretni. Kimondhatatlan szükség volt erre az épületre, de eddigelé az anyagi viszonyok, az amerikaszerte rossz gazdasági helyzet nem engedte felépíteni. Mig az árvaatya lelkében ismét felcsapott az a törhetetlen hit lángja, mellyel eddig is csodákat miveit, áttörte a lehetelenséget és az amerikai magyarság bizalmába ragaszkodva, felépült az árvák temploma. A Hálaadás napján, Amerika ezen sajátságos ünnepén lesz felavatva s rendeltetésének átadva az árvaházi templom. Szebb, alkalmasabb napot nem is lehetett volna kiválasztani. A világ legrégibb ünnepe, amit nem az egyház történelem, nem a nemzeti események sorsdöntő órája, sem a háború, a harcok hőse hozott a világra, hanem az embersziv teremtette és szentelte egyetemes ünnep nappá. Szimbolizálva azt, hogy ezen a napon nekünk is meg kell férnünk, össze kell borulnunk imában a Moria hegyén. Az árvaház néhány évi fennállása óta kiszámíthatatlan jót tett az amerikai magyarságnak. Ha számitsába vesszük, azt, hogy ez az egyetlen intézmény, a mely körül összefonódhat az amerikai magyarság vallás különbség nélkül, éppen úgy, mint az árva gyermekek az intézmény gyermekeivé, egy mindenkit egyenlőn szerető magyar anyának — a Magyar Árvaháznak lesznek gyermekeivé. Ebben az intézménybe diadallal vonul be a magyar szeretet, trónon ül a magyar kultúra, termékenyítő szellemben él a magyar nyelv, falra kerül a szülő haza térképe, egyesitő szerepet tölt be a két világ jellem épitő gondolata. Ma száz magyar gyermeknek van menedéke, otthona, kenyere, száz magyar gyermeket ment meg az intézmény a magyar fajnak. Az otthoni politikai körök távcső- vön nézik az amerikai magyarság munkáját s keresik, hogy melyik újságnak, egyházi csoportnak, politikai klubnak nyújtsanak segítséget a magyar faj megmentése érdekében. Arra pedig nagyon kevesen gondoltak, hogy a magyar árvaházban a legtökéletesebb formában folyik a fajmentő munka, ha nagy segítséget nem is, de legalább elismerést adhatnának az intézet vezetőségiének. Hálaadás napján bevésődik a történelem lapjába a magyar árvák templomának felavatása. Sokan kifogásokkal fognak előállani miért nem jöhettek el, miért nem tettek valamit az intézet segélyezésében. A mikor ajkunkra vesszük a “hivatalosak mentegetéseit”, álljon előttünk az ősz árvaatya követésre méltó példája, aki melegben, hidegben, derűben s viharban szakadatlanul fárad a magyar árvák megtartása ügyében, soha bele nem fárad velük dolgozni, beteg gyermekek felett virasztani, jó tanácscsal őket ellátni. Tegyük igazi ünnepé a hálaadás napját azzal, hogy a magyar árvák szivét megtöltjük szeretettel, jósággal és az árvák templomát elfogadjuk mindnyájuk templomává! Nt. TEGZE LÁSZLÓ ÜNNEPÉLYE mely ötvenéves papi szolgálatának em- emlékére lesz szentelve, a jövő vasárnap istentisztelet lés bankett keretében lesz megtartva az egész amerikai magyarság bevonásával. 50 évi szolgálat nagy idő, különösen lelkészi pályán, hozzá még beleszámítva azt, hogy nagyobb részét itt Amerikában, szakadatlan gond és letörő fáradtság között töltött el. Kevesen tudják mérlegelni és értékelni a jó pásztor munkáját, amikor minden családi hajléknak örömében, gyászában, fájdalmában osztozik a lelkész. Egyedül áll a magyar gyermek nevelési munkájában, irányítója minden nemes mozgalomnak, segítője az elhagyottaknak, szószólója a magyar igazságnak s terjesztője az evangélium fényének. Tegze László nemes alakja, hófehér haja, gondterhelt arca vonul be a magyar református templomokba a jövő vasárnap odavarázsoljuk őt imával, hadd áldjuk meg őt s hadd áldjon ő meg bennünket még egyszer s utoljára. Tegze László hűséges őre a Magyar Sión törhetetlen falának, légy áldott! Lelkipásztori méltóságod, tarsusi Pál hited, apostoli buzgóságod, prófétai bátorságod előttünk fog állani, mig magyar szív dobog az újvilág göröngyén! Nagy- rabecsült félszázados szolgálatod emlékünnepére, leszakítunk egy száll virágot, mely szivünk porszeméből sarjadt ki, elküldjük s glóriát fonunk belőle homlokodra. Fogadd el tőlünk a szeretet soha el nem múló virágát jubileumi ajándékul! AZ EGYHÁZAKHOZ ÉS EGYLETEKHEZ. Egy minden tekintetben erős egyházi sajtót akarunk berendezni azon az alapon, melyen harminc éven keresztül szolgálta az egyedüli, tiszta egyházi lap “Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’’ a magyar reformátusságot. Elvünkből és célunkból ’semmit nem engedve, amely annyit jelent, hogy a “Reformátusok Lapja” ezután is a “Krisztusi hasonlatosságot” igyekszik kiépíteni minden magyar református lélekben és apostoli buzgósággal igyekszik terjeszteni az Isten országát egyléni, családi, egyházi és társadalmi életen keresztül. Hogy az elén'kbe tűzött célokat elérhessük, arra egyesülnünk kell, hogy azt közös erővel vihessük diadalra. Azért kérjük az egyházakat és a református egyleteket, hogy fogadják el lapunkat hivatalos lapnak, szóljanak, hirdessenek, -szervezkedjenek a református sajtón keresztül. Lapunk mindenkor készen áll szolgálatra azon egyházaknak és egyleteknek, melyek épitő, haladó munkát akarnak végezni. Mit jelent az egyházra nézve, ha hét- ről-hlétre szem előtt tartjuk az egyháztagnak, a mi történik, amire fel akarjuk hívni figyelmüket? Mit jelentene az egyletre nézve, ha hétről-hétre egy uj tagot szerezne a “Reformátusok Lapja”? Mi azt szeretnék, ha lapunk szószólója volna az összes egyházaknak és egyleteknek, a mi csupán csak úgy történhet meg, ha lapunkat megválasztják hivatalos lapnak. Az egyletek küldjenek be kalauzt, hirdetést, felhívásokat, egyleti tagokat érdeklő cikkeket. Az egyházak tartsanak címtárt, hányszor szükség volna a lelkész, vagy a tanító címére és nem található, úgyszintén közöljék egyházi hirei- ket rövid formában. A decemberi gyűléseiken tárgyalják meg kérésünket és újévtől kezdve indítsuk meg közös erővel harmincegyedik évfolyamára a “Reformátusok Lapját”, amelybe minden református intézmény belekapcsolódik, egyházak, egyletek, főiskolák állandóan friss, szellemi termékkel látják el rovatait.
