Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-10-27 / 43. szám

43-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal. les tanulója az oxfordi híres egyetemnek, majd később tanár lett. A Bibliát lefordí­totta angol nyelvre, hogy a köznép ke­zébe adhassa azt. Az angol nép volt az első az összes müveit nemzetek sorában a Biblia fordításban, itt jelent meg a szentkönyv először modern nyelven. Majd Viklif maga köré gyűjtött fiatal embereket, akiket előkészített az evan­gélium hirdetésére. E végből tanári állá­sát elveszítette. Tizenegyedik Gergely pápa bullát indított Viklif, tanitása és követője ellen Viklif tanitása eljutott Europa minden országába. Hatahatós erővel támogatta Húsz János egyetemi tanár. Második Ri- chárd angol király prágai hercegnőt vett el feleségül, ennek a házasságnak a ré­vén jutott el a reformáció szelleme Húsz Jánoshoz. Tanításáért a pápa kiátkozta, a konstani zsinat pedig (1415-ben) eleve­nen megégettette. More Tamás kiváló állam'férfiu, hete­dig Henry angol királynak nagyrabecsült minisztere, akinek lelkét mélyen meg­hatotta a reformáció mozgalom, tanul­mány tárgyává tette és irt egy könyvet az “Utópia” érdekes müvet s ebben a könyvben foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne átformálni a társa­dalmi, egyházi és politikai életet a libe­rális reformáció elve alapján. Ez a könyv 1516-ban jelent meg. Ugyanebben az évben jelent meg az Újszövetség görög fordításban, Erasmus tudós kezéből. Erasmust a reformáció tu­dorának szokták nevezni, nagy tudása, jeles tolla ismertté tette az egész világon. Ilyen előkészület közepeit lépett elő a reformáció hőse Luther Márton, Zwingli Ulrik és Kálvin János. Áldott nevükhöz fűződik a reformáció terjesz­tése a szabadság és testvériség életbe léptetése. A reformáció Luther által Németor­szágban, Wittenberg városában vette kezdetét a kilencvenöt tétel kiszögezése alkalmával a wittenbergi templom ajta­ján 1517 október 31-én. Mivel Németor- száz külön tagolt államokból volt kor­mányozva, a pápa é:s a papság itt érez­tette legerősebben sujtoló kezét, mivel nem félhetett ellenállástól, nem volt köz­ponti védőhatalom. A fejedelmek keveset törődtek a szegény néppel. A megadóz­tatás a roskadásig sulytotta a védtelen népet. Luther felmelte védő szavát. Hangja elnémította a pápát és a császárt is. Bátorságával biztosítékot szerzett a Biblia és az evangélium terjedésének. Zwingli Ulrick Zürich várossba hir­dette az igét. Hat éven keresztül magya­rázta a Bibliát, mig a zürichiek elfogad­ták a reformációt. A templomból kihord- ták a szentek képeit; az ereklyéket meg­semmisítették. A misét eltörölték. A hét szentségből csak kettőt hagytak meg, a Keresztséget és az Úrvacsorát. A zürichi gyülekezetben a hívek élete megválto­zott. Gondjaiba vették a szegényeket Be­vezették az egyházfegyelmet. A Zwingli által hirdetett reformáció csak egy bizonyos területen vetette meg hatalmát Svájcban, emiatt háború kelet­kezett. A csatában Zwingli is elesett. Utolsó szavai voltak: “A testet megölhe­tik, de a lelket nem.” Kálvin János elhívása bekoronázása volt a reformáció mozgalomnak. Minta egyházat szervezett meg Genfben. Tudo­mányos müvei ma is alapul szolgálnak a református egyházban. Kálvin jelszava volt: “Egyedül Istené a dicsőség!” Nagy idők, drága emlékek ezek. Fel­lobbanó pásztortüzek, melyek átvilágita- nak időtlen időkön. A reformátorok éle­tükkel és munkájukkal kimondhatatlanul meggazdagitották a világot és ezáltal uj korszaknak nyitották meg kapuját. AZ EVANGÉLIUM HATÁSA AZ ÉLETRE, (Folytatás.) Szivek, lelkek, kik szomjuhozzátok a boldogságot, éhezitek a Szabadságot, nyissátok fel amaz örök kútfejeket, ott az űzött boldogságnak nemcsak árnyé­kát, hanem élő valóságát megtalálhatjá­tok a szabadság által; abban a szabad­ságban, a melybe a Jézus szeretete, a Szentlélek ereje vezetett.... “Mert a hol pedig az Urnák ama lelke vagyon, ott van a szabadság.” II. Kor. 3, 17.) — Nincs a tudománynak az a mélysé­ge, gazdagsága, a mely felérne az élet tudományának egyetlen lapjával.... Lo­bogó fáklyájának szemeinket káprázta­tó világossága nem ér fel az evangélium­ból felénk áradó Isten szerelmének egy fénysugarával; hisz e fény nem kialuvó, mint a .fáklyafény, hanem tartós, örök; fényessége nem vakító, de jóleső, tüzes- sége nem perzselő, hanem áldásos, átha­tó, mint az igaz szeretet melege. — Mennyit becsmérelték a keresztyén theológiát, mennyit gúnyolták, az evan­géliumot ifenhéjázó elmék; és mégis me­lyik tudomány az, a mely mindenkoron megdönthetetlen marad? Melyik könyv az, a mely — repüljenek felette bár el ezredévek — megáll örökké, boldogsá­got, békességet árasztva a szivekben? E könyv mindenkor ugyanaz marad s értéke csak növekszik az idővel..... Mert tartalma az Istennek beszéde, mely min­denkoron szent igaz marad. Sok igehirdetőnek fülében csendülhet­nek meg újra ama szavvak: “Bolondozol te Pál?..... Felel az evangélium: “A ke­resztről való tudomány, jóllehet azoknak, akik elvesznek, bolondság, nékünk pedig kik megtartatunk, Istennek hatalma”. — (I. Kor. 1, 18.) Ki bizhat az emberi ész bölcsességé­ben ? ki bizhatna akkor, a midőn ítéleté­nek igazságát elhomályosítja a rosszaka­rat, a hiú ember gyarló önzése ? Becsméreli az ige bölcseségét, mert tisztább, tökéletesebb, mint az övé; mert minden szaván ott van a tökéletesség pe­csétje. Mind hiába.... “A mely bölcseség pedig onnét felül vagyon, először tiszta az, annakutána békességes, mértékletes, engedelmes, teljes könyörületességgel” (Jakab 3. 17.) Az embernek egyik kötelessége lévén az, hogy lelkét romlatlanságban meg­őrizze, megnemesitő erőket keres. De a gyarló elme tudományánál keres­se ?..... Olyan tudománynál, a mely múló, mint az ember földi élete? Korántsem. A megváltó megnemesitő tudomány csak egy lehet: Az ige, mert egyedül ez az örökkévaló tudomány. Oly felségesen fe­jezi ki ezt az apostol hittől áthatott sza- vva: “Minden test olyan, mint a fii és az embernek minden dicsősége, mint a fű­nek virága; megszárad a fü és annak vi­rága elhull: De az Urnák beszéde meg­marad örökké!” (I. Péter 1, 24 25.) Ha Isten megváltót küldött e világra, megváltót kiben az ő lelke lakozék, az ő egyszülött Fiát, akkor a megváltótok­nak csak egy tudomány lehet zsinórmér­tékük, megerősitőjük: a Megváltó beszé­de megmarad örökké!” (I. Péter 1 24. 25.) Ha Isten megváltót küldött e világra, megváltót, kiben az ő lelke lakozék, az ő egyszülött Fiát, akkor a megváltottak- nak egy tudomány lehet zsinórmértékük, megerősítjük: a Megváltó beszéde tudo­mánya, a mely egy az Isten beszédével. Ámde, aki nem hiszi el, hogy Istennek beszéde az akönyv, melyet csak oltáron, vagy szószéken lát, a helyett, hogy is­merné, olvasná, hogy higyjen a Megvál­tóban, Isten kegyelmében? Ezért olyan elterjedt a hitetlenség, a cé­géres bűn, mert az Ige igazságát, erejét nem ismerik s nem ismerik el. Nem lát­ják, vagy eltaszitják a kegyelemosztó, kinyújtott kezet. — Korunk ideges izgatottsága, bűnök­ben keresett és abba fulasztott gyönyö­re bizonyítja, hagy az Ige ismeretét meg­vetve, nem tudnak felemelkedni addig, hogy megnyugodjanak az Ur szent aka­ratán s e helyett elkeserednek, bűnbe sü- lyednek, mikor ott világol felettünk az Isten szerelmének fénye, az igaz ösvény világa, az Ige. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents