Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-09-01 / 35. szám

35-ik szám­AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal. 4. Biblia olvasás: Bodor Dániel, south bendi, lelkész. 5. A női biblia osztály karéneke: — “Amint vagyok jövök-” 6. Rövid bucsu-beszédek: a. Rev. P. T. Stoudt, a Northwest Ohio egyházmegye elnöke, az egyházme­gye nevében búcsúzott röviden, meg­ható szavakkal. “Bogár Lajos egy Jé­zusban tökéletes lélek volt — mondotta ö — kinek halála nemcsak egyházának gyásza és vesztesége, hanem az egész egyházmegyének, mely őt annyira sze­rette, hogy két évnek előtte elnökévé is emelte.” b. Dr. E. C. Miller, a Heidelberg Uni­versity elnöke, az Ohio Synod elnöke helyett a Synod nevében fejezte ki részvétét egy olyan ember felett, akit az egész Synod tisztelt. Többek között ezeket mondotta: “Mi mindannyian sze­rettük Bogár Lajost, mert szeretette méltó volt. Oly veszteséget 'érzünk, me­lyet szavak ki nem fejezhetnek. Nem értjük, miért kellett ily korán elhallnia, és azt hiszem, nem is szükséges, hogy megértsük, mert tudjuk, hogy azoknak, kik az Istent szeretik minden javukra van.” c- Rev. C. T. Roeck, Toledo képvisele­tében búcsúzott Bogár Lajostól. Kife­jezte, hogy Bogár Lajos nemcsak az ő saját felekezetinek volt érték, hanem az volt Toledo összes felekezetei számára­it egész esztendőn keresztül. “Az volt ő kinek tanácsa súly volt a gyűléseinkben. Halála a mi veszteségünk, de mivel ami a mi veszteségünk, az az ő nyeresége, meg nyugszunk az Ur akaratában.” Ezek után következtek a hivatali fel­oldások : Boldog Béla, tanító, az egyháztanács nevében beszélt. “Az Ur szólott és a zász ló kiesett a kezedből és mi itt állunk ve­zér nélkül.” Ezután fogadást tett az egy­ház nevében, hogy mindig Ihüek lesznek ahoz a munkához, melyet jó pásztoruk végzett és emlékét kegyelettel minden­kor megőrzik. Ezután Rév. Otto Stockmeier olvasta fel a Northwest Ohio Classis hivatali fel­oldó levelét, mely után Rév. Albert Fisher 3 más testületnek hivatalos feloldó leve­lét olvasta fel, melyek mind a mély részvét hangján Írattak meg. Fel­olvasta egymásután a Toledo Council of Churches, a Toledo Sunday School Association és a Federal Consistories of the Reformed Churches of Toledo feloldó leveleit. 7. Az F. A. M. Quartet, Toledo egyik leg nevesebb quartetje énekelte ezután “Nearer My God to Thee” cimü egyházi éneket. 8. A gyülekezet éneke : “Kiáltásom halld meg Isten.” 9. Gyász Ima. Tóth Mihály, detroiti lel­kész, szivekigható imában könyörgött a Mindenáldások hatalmas Urához, hogy Ő, ki megáldotta Bogár Lajos gyönyörű életét, áldja emlékét és nyugvó porait. 10. Magyar nyelvű gyászbeszéd. Id. Ka- lassay Sándor, árvaatya Végezte a ma­gyar nyelvű gyász-beszédet. Beszédének textusa Pál Rómabeliekihez írott levele 14,7-8. része volt: “Mert közülünk senki sem él önmagának, senki sem hal önma­gának, mert ha élünk az Urnák élünk, ha meghalunk az Urnák halunk meg: akár halunk akár élünk az Űréi vagyunk”. Beszéde megható, fennkölt és az alkalom­hoz illő tökéletes alkotás volt. 11. A gyülekezet vegyes karának éneke következett ezután: “szivünk Vérzik utánnad:” 12. Az angol gyászbeszéd. Az angol gyász-beszédet Dr. Charles E. Sdhaeífer, a Plome Mission Board főtitkára mon­dotta. A beszéd valóban klasszikus, fő­papot megillető gyászbeszéd volt. Ez a remekmű fenséges méltatása a magát nyájáért oda is adó jó pásztornak. A be­széd teljes szövegének fordítását e szá­munkban találja az olvasó. 13. A Christian Endeavor ifjúsága éne­kelte ezután “Istenem Tehozzád mindkö- zelebb” c. éneknek harmadik versét. 14- Bucsu-ima. Ujlaky Ferenc, loraini lelkész bucsuimájában a gyász és bánat érzése elérte tetőpontját és keserves zokogásban tört fel. “Uram, egy Bibliá­nak nincs gazdája, egy szószék üresen maradt” — kezdte és erre az egész gyü­lekezet egyszerre jajjdult fel. Imájának minden gondolatát szerető szivek könyei harmatozták drága bizonyságokká a Min denható előtt. Most látszott meg igazán, hogy ki volt Bogár Lajos és hogy miként szerette őt árván hagyott gyülekezete. Akkor éreztük csak meg igazán, hogy mit vesztett a kesergő özvegy, a még mit sem sejtő árvák és mit vesztett az egyház. Mikor az ima horizontját elérte, nem maradt ott egyetlen szem sem szá­razon, egyetlen szív se érintetlenül. “Fell­jebb emeljetek -felljebb Ott a helyem Jézus mellett.” A szavak az igazság har- matcsepjei gyanánt hullottak alá a köny- nyek közt imádkozó lelkekre. Az ő helye valóban ott van, áhová ment, ott fenn Jézus mellett. De a keserű gyász tenge­rén hánykodó szivek édesen nyugodtak meg az Istenben, mikor az ima egy utolsó határozott akkorddal befejeződött: “Az Ur adta, az Ur elvette, áldott legyen szent neve, Amen.” Ima után egy megható, szivettépő je­lenet következett, mely mindenkit mé­lyen megrendített és könnyekre bírt, a mikor Borsos István, morgantowni lel­kész, egy maroknyi magyar földet helye­zett a kedves halott feje alá. Borsos Ist­ván sajátszülei sírjáról hozta volt még azokat a drága rögeket, hogy majdan ha­lálakor az ő feje alá tegyék. Ha Bogár Lajos koporsóját nem ölelhette át az édes magyar föld, mely bölcsőjének fáját termette, magával vitt legalább egy né­hány apró rögét abból a pofból, melyhez oly hűen ragaszkodott itt az idegenben s melyért annyit harcolt. Magyar földdel a feje alatt, Bogár Lajos örök álma, hisz- szük, szebb és nyugodtabb lesz az idegen földben. Hankó Gyula, chicagói lelkész és Ifj. Kalassay Sándor, elyriai lelkész néhány rövid búcsú mondata után azután Dr. Tóth Sándor, lancasteri tanár, mondotta az áldás szavait. A záró ének után azután felemelték Bogár Lajos tetemét, hogy elvigyék ar­ról a szent helyről, honnan tizenegy évig hirdette az evangéliumot. A kocsira helyezés. Fekete palástos pa­pok sorfala között azután megindult a koporsó vivő menet a templomból a ha­lottas kocsiig. A tiszteletbeli koporsó kí­sérők között a város több előkelősége volt látható úgy angol, mint magyar részről. Ott voltak: Congressman Chal- mer, Mayor Jackson, Toledo polgármes­tere. Mr. Kurshner, a Ohio Bank presi- dentje. Father Eördögh, a toledoi magyar r. kath- plébános, Father Suba, toledoi gör. kath. magyar plébános és mások. A menet. Aután megindult a gyászme­net. A temetésre kirendelt rendőrök el­zárták az utcák forgalmát, amerre a me­net elvonult. Elől Vonultak a fekete pa­lástos papok páros sorokban Dr. Schaef­fer vezetésével. A papok sora után haladt a halottas kocsi, melyen Bogár Lajos te­teme utoljára vonult végig azokon az utcákon, melyeken életében oly sok ha­lottat kisért ki utolsó útjára. A menet majd kis idő múltán autókra szált s út­ját vette a temető felé. Csaknem kétszáz autó vett részt a menetben. A sirba helyezés. Az egész sir környé­két hatalmas tömeg álotta körül, kiknek falai közt, hat kartársa vitte Bogár La­jost a halottas kocsitól a sírnak szájáig. Ezek voltak: Varga Lajos pittsburghi lelkész, Dienes Barna brownsvillei lel­kész, Csépke István nilesi lelkész, Szabó István, daisytowni lelkész, Ifj. Kalassay Sándor elyriai lelkész és Dókus Gábor cantoni lelkész. A siri szertartás a gyülekezet énekével kezdődött. Rövid és magasztos volt: 1. Ima: Vécsey Jenő, farreli lelkész. 2. Biblia olvasás: Tóth Tibor beaver falisi lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents