Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-07-21 / 29. szám
29-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5-ik oldal. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 31-ik lecke. 1928 julius 29. Az első misszionáriusok. Csel. 13:1-52. Heti tanulásra. H. Az első misszionáriusok. Csel. 14:1 -S. K. A misszió keletkezése Cziprusban. — Csel. 13:4-12. Sz. Az örömhír terjedése Antiokhiában. Csel. 13:32-41. Cs. Az előhaladás és az ellentétek. — Csel. 13:42-49. P. A tanítványok szétküldetése. Máté 10:5-1S. Sz_ A .próféták mebizatása. Ésaiás 6:1-8. V. A népekre kiáradt szabaditás. Zsoltár 67 :l-7. ARANYIGE: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nék- tek: és ime én véletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Máté 28:19, 20. Bevezetés. Az uj testamentum olyan képcsarnok, melybe ritka emberek képét festették meg és függesztették fel. Ide nem világverő hősök, nemzeteket leigázó vezérek kerültek, hanem azok, a kik Isten közeiéig jutottak, azt az életet élték bőséggel, mely az Isten terve szerint való élet. Jézus után Pál apostol jöhet számításba, mint az uj szövetség legkimagaslóbb alakja, a hitnek és a Jézus tanításának legbátrabb szószólója. Pál apostol méltán kérdezte: “Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem”. Mert amit az Ur kijelölt számára, iazt 'hűségesen el is végezte. Amint Damaskusból elmenekült ellenségei elől és Jeruzsálembe újabban megismerkedett a többi tanítványokkal, innen elindult az evangélium terjesztésére a pogányok közé, igy fogjuk tanulmányoz ni Pál apostol három missziói útját. Pál, mint ember. Keveset tudnak ma az emberek Pál életéről, annál inkább foglalkoznak az ő írásaival, ami annyi vita tárgyát képezte már a keresztyén egyház történetében. Pál apostol, mint ember elvesz a vitatkozások, a gondolatok sűrű erdejében. Mennyit szenvedett ő azért, a mit mondott, amit prédikált. Átszenvedte a börtönt, kinoztatást, sok vereséget, csak azért, hogy a Krisztusé lehessen. Csak azért, hogy szolgálatba legyen és épithesse az Isten országát. Sok könyvet írtak Pálról a tudós emberek. Ezeket olvasva, most elősegít bennünket a tanulásban, annak a megértéséhez, hogy miért és hogyan végezte Pál azt a nagy munkát, mely reá bízatott. Pál leveleiben minden korszak megtalálta a jelszót, amivel a keresztyén eszmét diadalra jut tatták. Ami korunkban nagy szükség van arra az erőre, amivel Pál apostol a pogányokat a keresztyén vallásra téritette. Amely erő ma a világi hatalmat a Krisztus szolgálatába hajtaná, a gonoszokat megtérítené, az erőtleneket megerősítené, a hiteteleneket meggyőzné. Ez a gyakorlati keresztyén életnek a fontossága. A többi munkások. A Cselekedetek könyvében, mint a keresztyén egyház történetének első könyvében nagyon sok munkást olvashatunk, a kik szivvel-lélekkel munkálkodtak az Ur kertjében, mint hü sáfárork. Itt látjuk Lukácsot, Márkot, Barnabást, Timotfaeust, Titust és sok másokat azok közül, akik életük feláldozásával igyekeztek szolgálni a Jézus, Krisztust. Ma is ezeknek a munkásoknak az Útmutatása szerint dolgozunk. Evangélizálunk, tanítunk, misszionáriusokat küldünk messze vidékre a pogányok közé. Az egyház munkája két részére oszlik. Bel és külmisszióra. Az első az, amikor saját magunk egyházában erősítjük a hitet, amikor saját városunkban, országunkban építjük az Isten országát. A másik az, amikor külföldre küldünk embereket, azokat segélyezzük pénzzel. Ebből a munkából a vasárnapi iskolának is kijut. Vigyük el az evangéliumot a játszótérre, az utakra, s hozzuk be azokat a gyermekeket a va sárnapi iskolába, akik még sohasem hallottak Jézusról és az ő drága üzenetéről. A missziói munka. Már a legkisebb gyermeknek meg kell értenie, mit jelent a missziói munka. Mit jelent a mikor igy imádkozik: “Jöjjön el a Te országod.” Ezt a munkát csak lelkesedéssel, mintegy a Jézus leikével eltelve lehet végezni. így terjedt a keresztyén egyház időről-időre, így fog az terjedni azután is, ha lelkesedéssel, buzgósággal .imádkozással végezzük dolgainkat az egyházban. Ne restüljön meg senki, igyekezzék minden gyermek járni a vasárnapi iskolába, ahol meghallja :a Jézus reája fbizó feladatát, amit el kell végeznie a Jézusért és az egyházért. Kérdések. Kik voltak az első misszionáriusok? Kik utaztak Pál apostollal? Melyik városba hirdették az evangéliumot ? Kikhez mentek a tanítványok? MIÉRT? Hajdan, amikor Észak-Amerikában még nagy szkmmal léitek az őslakók, a vöröbőrü indiánok, az egyik partvidéken nagyszámú fehér ember telepedett le közöttük. Sajnos ezek a letelepedettek többnyire csak a szemete voltak Európának s egyáltalán nem úgy viselkedtek vörösbőrü szomszédaikkal szemben, ahogy tisztességes emberekhez illett volna. Ha csak lehetett, becsapták az indiánokat és gyakran komoly ok nélkül bántalmazták őket. De azért volt egy család, amely keresztyéni szeretetet lés szelídséget mutatott az indiánok iránt, ami azoknak kimondhatatlanul jól esett. Különösen egy fiatal indiánférfi ragyogott a hála érzéstől. Ez minden nap meglátogattta az előbb említett keresztyén családot. Pedig egymás nyelvét nem is értették s inkább csak jelekkel érintkeztek egymással. Egy nap aztán az történt, hogy az indián férfi szokatlanul izgatottan jelent meg a keresztyén család körében. Mintha mindenféle jelekkel azt akarta volna megértetni a fehérbőrüekkel, hogy menjenek vele. De hiába, azok nem értették meg, mit akar. Ekkor aztán az indánus egy váratlan mozdulattal berohant a keresztyének hajlékába, újszülött kis fiukat kikapta a bölcsőből s nagy gyorsasággal elszaladt vele. A szülők rémülten rohantak az indián után. Hisz ez az ember mindig barátjuknak mondta magát. Miért rabolja el gyermeküket? Miért? mikor a gyors lábú indián futás közben jól elhagyta a keresztyéneket egy percre megállt, de ha a keresztyének nyomába értek, ismét tova száguldott. így csalogatta őket jó messzire. A férfi csak azt szerette volna, ha nála lett volna a puskája, hogy lelá- hesse a gaz indiánt, gyermeke elraboló- ját. Egyszer aztán az indián nem csalogatta tovább a rémült atyát és anyát. Nyugodtan letette maga elé a gyermeket s mikor a keresztyének közelébe értek, hátuk mögé mutatott. Atya és anya hirtelen megfordultak s a következő pilla-' natban rettentő látvány tárult eléjük. Borzadva látták, hogy lángba áll az egész telep. Mi történt ? A rézbőrüek, miután meg- sokalták a fehér telepesek gazságát, szövetkeztek s felgyújtották a fehérek házait s minden fehérbőrűt, aki csak kezükre került, irgalmatlanul legyilkoltak. Ez a derék vörösbőrü, akivel a család jól bánt, gyönyörűen hálálta meg a vett jót, a testvéri szívességet. Látszólag elrabolta a család egyetlen gyermekiét, 'hogy barátait megmenthesse. Sokszor vagyunk úgy mi keresztyének is a Jézus Krisztussal, mint ezek a szülők az indiánnal voltak. Nem értjük, hogy ez Ur miért küld ránk nyomorúságot, vagy miért szólitja el valamely kedvesünket s mi is feltesszük azt a kérdést, amely annak idején a tizenkét éves Jézus szüleinek ajkáról hangzott el, mikor a fiú jeruzsálemi templomban maradt: “Miért tetted ezt velünk?” S Jézus bizonyára ezt a feletet adja: “Amit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted.” (János ev. 13. 7.) Ezért csak bátran bízzuk O rá magunkat. Higyjük, hogy Ő mindent javunkra rendel, ha sokszor nem értjük is, hogy mit és miért cselekszik velünk. A BUDAPESTI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA UJ IGAZGATÓJA SEBESTYÉN JENŐ LETT. Dr. Kováts István ny. államtitkár, aki hat esztendőn keresztül volt igazgatója a budapesti református teológiai akadémiá nak, továbbá Hamar István teológiai professzor, az intézet tiz éven át szolgált felügyelő tanára leköszöntek állásukról. A jövő 1928—29. tanévtől kezdve az uj igazgató dr. Sebestyén Jenő teológiai tanár, a “Kálvinista Szemle” felelős szerkesztője, az internátus uj felügyelője pedig dr. Csekey Sándor h. tanár. Szerezzen uj előfizetőket a “Reformátusok Lapjá”-nak.
