Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-06-30 / 26. szám

VOL. XXIX. ÉVFOLYAM

PITTSBURGH, PA. JUNE 30th, 1928.

No. 26. SZÁM.

AMERIKAI

AVAR-w;,1

Reformátusok Lapja

AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER

Entered as second class mail matter on the 14th of August. 1925 at the P. O. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879

Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa.

A szabadság napja.

Az amerikai gyermekek rakétázó pöffögé- se jelzi, hogy a szokottnál jelentősebb nap közeleg. Egy nap, mely túláradó fénnyel ragyog ki a történelem lapjairól, mely a legszentebb eszmének, gondolatnak az inkarnációja. Azt hinné az ember, hogy ilyen napon, egy nemzet szabadságának napján a legkomolyabb gondolatok a legtisztább érzések verődnek fel az emberek lelkében, szivében. Hogy ilyenkor mindenki adózik az elmúlt nagy időnek, hacsak egy percre is felidézi gondolatában a szabadságért küzdő férfiak emlékét, átéli az idők percének pillanatát, mely annyi mindent takar magában. Hiszen a sajtó, a gondolatnak gyorsan futó vasparipája ezer rikitó színben hozza a múlt történetét, képekben, elbeszélésekben, történeti vonásokban rajzolja meg az amerikai szabadság harcot, küzdelmet, dia- dalmat. És talán ennyi, amit az ünnep méltóságához fűzhetünk. Az élet nem áll meg, nem változtat ünnepi ruhát, sőt a kenyér küzdelem sem pihen, a gyárak zakatoló gépei imitt-amott pihenőt tartanak is,_£>tt ahol hajszál pontossággal teszik meg a kiszámításokat, ott az ünnepen át is folytatja szakadatlan kattogását.

Sokan azt gondolják, hogy a szabadság gondolata, eszméje el van temetve, nem él ma az emberek lelkében, mert szürkeséget, sok fonákságot találnak, mely homlokegyenest ellenkezik az ünneplés módszereivel. A gyermekek zaján, egypár parádés felvonuláson kívül alig lát valamit az ember. A templomok zárva, országos nevezetességű intézmények vakációznak, igy hát hiába keresünk valamit, mely a nap jelentőségét méltóképen fejezné ki s emelné fel a mindennapiasság keretéből.

Amerikában a szabadságot az életen, az alkotásokon keresztül kell magyaráznunk. Migv egyes országokban, nemzetek életében a szabadságot lopva viszik be az emberek, félve használják, ott a szabadságnak fényt, pazart, bandaszót, diszöltözetet, szóvirágot adnak az - emberek. Amerikában a szabadság életté, alkotássá válik, azzá nő, tehát itt a szabadságot féíremagyarázni nem elehet. Mint tavaszi mosolygó napfény árad a gyermekvilágra, teleöntve a gyermekszivet örömmel, boldogsággal, megelégedéssel. A szabadság napjától kezdve mind e mai napig, még az amerikai gyermekek nem éreztek szükséget, nyomort, szenvedést a szegénységben. A minden népek áradatából ide özönlő embertömeget összefogy a szabadság aranykapcsa. Mindenki megfér embertársával, bármilyen nyelvet beszél is. A szabadság ott diadalmaskodik a felhőkarcolók csúcsain. Repül világgá a rádiók hangjain. Törvényházakban trónon ül, egyenlő mértékkel mér szegénynek, gazdagnak, tudósnak tudatlannak. Végnélküli sorokat kellene feljegyezni ha a szabadság jóságának ezer fele széthintett áldásait akarnók feltüntetni.

Mig az eddig elért szabadság némi fogyatkozásaira mutogatnak, tegyünk fel a kérdést- önmagunknak, hogy vajjoS^TnBTfínyit teszünk a szabadság érdekében, hogy az méltóképen betöltse missziói munkáját? A törvény tiszteletben tartását mennyiben segítettük elő, saját magunk életében, családi körünkben és a társadalomban, amelynek tagjai vagyunk? Mert a szabadság csak addig fejlődik, hoz virágot és gyümölcsöt, mig ápolják, védik az emberi k' zek az elparlagosodástól.