Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-06-23 / 25. szám

Z-ik oldal

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

25-ilk szám.

Keresztyén ifjak társasága.

CHRISTIAN ENDEAVOR SOCIETY. 1928 május 20.

Rovatvezető:

CSONTOS BÉLA, ref. lelkész.

Tárgy julius 1-re: Miben első Amerika? Példabeszédek 14:34, Zsoltárok könyve 33:12.

Mindennapi elmélkedésre:

H. junius 25. Első az igazságban és jogosságban. V. íMózes 24:17-1.

K. június 26. Jótékonyságban. II. Kor. 8:1-7. Sz. junius 27. Iparban és kereskedelemben.

127 Zsoltár 1,2.

Cs. junius 28. Vallásszabadságban. Gál. 5:1,

22-26.

P. junius 29. Testvériségben. I. János 3:14-18. Sz. junius 30. Reménységben. Mikeás 4:1-4.

Nemrégiben egy társaságban kakaóval kínáltak és megkérdezték, ittam-é már kakaót? “Hogyne” feleltem, “odahaza Magyarországon sokat ittam.” “Hát Magyarországon is lehet kapni kakakót ?” kérdezték nem kis meglepetéssel. Amit erre feleltem, azt már nem szükséges megírni. .Ezt az esetet csak azért említem, mert igen jellemző arra, hogy hogyan gondolkozik a legtöbb amerikai, akár kétszáz évvel ezelőtt jött ide valamelyik őse, akár esztendőkkel ezelőtt vándorolt ide ki. Valamikor, nem tudom mikor, . elhangzott a jelszó: “First America.” és annyira átjárta az egész amerikai társadalmat, hogy igen sokan azt hiszik erről s jelszóról, hogy nem jelent egyebet, mint hogy odaát Európában nincsen villamos, elevátor, autó, vasöntöde és kakaó. Nos hát odaát Európában van minden, ami itt Amerikában található, csak nincsennek olyan emberek, akik annyira megvetnék és lenéznék a saját fajtájukat, meg az ellenséges szomszéd nemzetet semmint ;sok amerikai kivándorolt a maga Istáját és óhazáját. Van sok igazság ebben a jelszóban s amint látni fogjuk, ezeknek kevés köze van >a kakaóhoz.

Mit jelent ez “First America?” Jelenti, .hogy ez az ország első először iparban és kereskedelemben. A gyáripar, a tömegtermelés, az élénk kereskedelem, a felhalmozódott vagyon nem tűr összehasonlítást. Bámulatra méltó alkotások, szédületes számok és kolosszális méretek hazája Amerika. A leggazdagabb ország, melynek több az aranya, mint a világ összes többi országainak. Kezébe tartja a világ gazdasági helyzetét s ezért mondhatta Hegedűs Lóránt Budapesten, junius 2-án a református nagy gyűlésen tartott beszédében, hogy Amerika óriási hatalom, egyetlen mozdulatával felemelhet népeket, lesújthat országokat!

Első a vallásosságban. Klasszikus földje az egyéni vallásosságnak és kegyességnek. Aki sajnálkozik a felett, hogy itt több, mint 300 fele vallásfelekezet és szekta van, elfelejti, hogy épen ez a legnyomósabb bizonyítéka a mély vallásosságnak. Ezen a téren az emberiség, vagy csak egy ország lakossága is, sohaem lesz és nem is lehet egyforma. Amerikát naggyá a nagy eszmények tették s ezek az eszmények a vallásosságban, 'a hitben, az Isten 'Igéjében gyökereznek. Ott vannak lefektetve az alkotmányban, és benne élnek Amerika lelkében.

Első az egyéni és politikai szabadság gyakorlásában. Se’ho.1 a világon nem’fürdetheti olyan szabadon a meggyőződését senki, ' mint itt. Az egyéni érvényesülésnek, a képességek fejlesztésének olyan tág tere nyílik itt, amilyen

sehol a világon. Egy kiváltság van csak Amerikában : a munka s ez szerez tisztességet, becsületet és emelkedést mindenkinek. A dolgozók nemzete, ahol a munkának megvan az értéke és a munkásnak megvan a becsülete. Menedéket nyújtott lazokkan, akiket saját földjükről eszméik miatt száműztek, akiket otthon elégettek, vagy lámpavasra akasztottak volna. A szabadság földje, melyen a szabadság üldözött apostolai eszméikért lelkesedő milliókra találtak.

Első a törvény előtti egyenlőség, a bűnök megitélésében és a bíráskodás gyakorlásában. Tudatában volt és van annak, hogy “az igazság felmagasztalja a nemzetet ,a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.” (Péld. 14:34.) A büntetések súlyosak és kérlelhetetlen szigorúsággal hajtják végre.

Első a jótékonyságban. Nincsen olyan nagy és szent ügy, mely süket fülekre találna. Ezreket és milliókat áldoznák jótékony célra, örök időkre szóló intézményeket létesítenek, a nép művelődéséért semmi áldozatot nem sajnálnak, segítő kezüket átnyújtották az óceánon tulr.a is nem egyszer szenvedő európai ember- testvéreik segitségére és sok százezer dollár érték vándorolt át a nyomor enyhítésére és a kultúra terjesztésére.

Talán lehetne még toyább folytatni, de elég ebből ennyi is. Az összejöveteleik feladata a szó- banforgó kérdést kimélyiteni és nagyságot sok tekintetben ? A gazdagságnak és vagyonnak, ami a birtokában van ? Hol volt még ez akkor, amikor a zarándokok megalapították az Egyesült Államokat! Úgy tetszik, mintha az Isten gondviselése választotta volna ezt a földet a szabadság, a vallásosság, a nagy fejlődé« és haladás földjévé. De százszorta bizonyosabban állíthatjuk, hogy Amerika megalapítói Istent választották uruknaik és királyuknak és ez tette naggyá Amerikát! A pénznek lehet szaga, ahogy a magyar mondja és van is, de ez néhány szó ami az amerikai pénzeiken áll: “In Göd we trust”, ha talán nem is az Egyesült Államok alapítóitól ered, azoknak és Amerika legjobbjainak, elhunyt fiai legtöbbjének a gondolkozását és egész lelki világát tükrözi. Mert “boldog nép az amelynek Istene az Ur”, ((33 Zsoltár 12 v.) Az egyes embert is, de a nemzetet is ez emeli fel és teszi naggyá.

De nagyon hiányosak volnának ezek a sorok, ha Amerikának csak a fényoldaláról beszélnének. Vannak Amerikának árnyoldalai is s ha valakit büszkévé tesz Amerika szédületes nagysága, nézzen bele a bűnök mélységeibe és le fog hülni egy kissé a büszkesége.

Megvannak a nagyszerű törvények, de menynyien nem tartják tiszteletben azokat! Mennyi a törvényszegés! A rablások, gyilkoságok zárna még a nemzet 120 millió nagyságához képest is aránytalanul nagy. A világnak melyik országában mernek fényes nappal annyi gaztettet elkövetni, mint itt Amerikában ? Igen nagy itt a vagyonbiztonság, ha az a vagyon páncélszekrényben van, de legyen csak valakinek a zsebében, mindjárt kétszer annyit ver a szive a félelemtől, mert bármelyik pillanatban elrabolhatják tőle.

Hogy áll Amerika a házasélet szentségét illetőleg? Sehol sem lehet olyankönnyelmüen házasságra lépni és sehol sem lehet a házastársi szent viszonyt olyan könnyen felbontani, mint itt! És ebben a tekintetben nemcsak az emberek rosszak, hanem a törvények is. Kivéve talán Agliát, minden európai állam jobban igyekszik védeni a házas élet szentségét, mint Amerika. Száz házasuló ifjú közül hány kéri ki

Amerikában a szülőik beleegyezését? Vájjon nem azért születnek-é egyre-másra a boldogtalan házasságok, melyeik, jó, ha csak egy “Isten veled”-del végződnek ,de igen sok esetben tragikusan.

S ha mindaz, ami nagyszerűt elmondhatunk Amerikáról, annak köszönhető, hogy ez a nemzet a maga alkotmányát és életét bibliai alap- elvekre fektette és manapság .is úgy áll a világ előtt, mint a legvallásosabb nép, vájjon meg- tartja-é az ötödik 'parancsolatot ? Hol tapasztalható olyan mértékben a szülők és tanítók iránti tiszteletlenség és engedetlenség, mint itt Amerikában ? S ezt nem e sorok Írója állapítja meg, hanem sok amerikai kiváló pedagógus és egyébb tudós emberek.

Amerika szinte feltétlen és korlátlan szabadságot biztosit minden polgárának. De az emberi leleményesség és gonoszság megtalálja a réseiket a korlátokon, ahol kibújhat. Egyik őrületből a másikba esnek itt az 'emberek s ebben nem akadályozza meg őket semmi. A pittsburghi táncőrület versenyzőit, mivel hat napon át nem tudják magukat már kitáncolni, vasárnap pedig nem lehet, kitalálták, hogy a versenyt vasárnap is folytathatják, ha hajóra mennek, mert ott nincsen “kék törvény”. Szinte Isteni igazságosság mértéke telt be azon a fiatalembereken, akin téboly tört ki a hetedik nap tartó tánc közben s belevetette magát a folyóba.

Azt is mondják még, hogy Amerika első a lefegyverzésben Azért tettem ezt a legvégére, mert ebben a legikevéslbbé hiszek. Az újságok gyakran hoznak képeket uj hadihajókról, cikkeket arról, hogy ennyit, meg ennyit szavaztak meg haditengerészeti és katonai célokra. Amit eddig fordítottak erre, az kevés volt. Ezt jelenti Amerikában a lefegyverzést! Azután két moz- góképszinházban láttam felvételeket hadihajóknak és tüzérségnek a felvonulásáról. A közönség úgy tapsolt, mintha egy gyűlölt ellenség legyőzését vette volna hírül. Az igazság valószínűleg az, 'hogy ;a legfelsőbb helyeken sem törekednek a lefegyverzésre, még ha mondják is, és a lelkekben sincsen még béke.

Végezetül ehhez a jelszóhoz: “First America” szeretnek egy kicsinyke szót tenni s ebben a három szóban foglalnám össze az egéz amerikai magyarság, főkép az ifjúság programm- ját. “We first in America”! Legyünk . mi magyarok elsők a munkában, a vallásosságban, egymás meggyőződésének tiszteletben tartásában, a szülők és feljebbvalók iránti tiszteletben, az önérzetben és becsületben. Ezekben öregedtek meg apáink. De legyünk utolsók az óhaza megvetésében és lebecsülésében. Petőfi népe vagyunk és Petőfivel együtt magyar ajakhoz egyedül ez a kiáltás méltó: “szeretem, hűn szeretem, imádom gyalázatban is nemzetemet !”

Kérdések:

A nemzet teszi-é naggyá az egyeseket, vagy pedig az egyesek teszik naggyá a nemzetet?

Büszkévé tehet-é bárkit is az, hogy Amerikában lakik, vagy hogy már amerikai állampolgár? Nem sokkal inkább alázatosságra kell, hogy intsen minden ?

Megvan-é bennem, .az egyénben az a sok erény, ami naggyá tette Amerikát ?

Hiszem-é azt, hogy az igaz Isten félelem engem is “felemel” s a bűn gyalázatba sodor?

Tud-é a magyar ifjúság “első” lenni az ifjúsági munkáért való lelkesedésben és ennek a demonstrálására felvonul-é impozáns számban a homesteadi konferenciára?