Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-05-05 / 18. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA. MAY 5th, 1928. No. 18. SZÁM. AMERIKAI MAGYAR Reformátusok Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER Entered as second class mail matter on the 14th of August, 1925 at the P. 0. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879 Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa. MAGYAR IFJÚSÁG. E címen kaptam kézhez egynéhány újságot Budapestről. Mintha egy marok tavaszi ibolyát, vagy májusi gyöngyvirágot küldtek volna a magyar hársasból, úgy megcsapott az illata azoknak a soroknak, melyeket a magyar ifjak Írnak tüzes lélekkel, a reménység szent vágyaival eltelve. Milyen is az ifjúság, mikor telve van vággyal, akarattal, lelkesedéssel, hittel és alkotó erővel. Ilyenkor csak egy hang kell, mely -nek bájos csöngése egy táborba csalja őket; egy cél kitűzés, mely felé arcukat fordíthatják; egy vezér, kinek lelkén, szivén keresztül meggazdagodhatnak. Aki figyelemmel kiséri az otthoni ifjúság egyházi és társadalmi életét azt fogja tapasztalni, hogy az lendületes erővel halad előre. És ennek a bámulatos haladásnak és az azzal járó változásnak egyik éltető forrása a sajtó. — Az elmúlt néhány év leforgás alatt dús tenyészésnek, gyü- mölcsözésnek indult az ifjúság számára készült irodalom, mely csodálatosan meglátszik az egyéni és társadalmi életen egyaránt. Majdnem minden egyesületnek, körnek, csoportnak meg van a maga irányitó újságja, hiszen még a cserkészek mindegyik csapatának is van lapja, mely célt tűz ki az if júság elé, aztán megrajzolja a módszereket és az eszközöket, amelyekkel célját megvalósítani remélheti. Ha a frissen adott statisztikai adatokat vesz- szük alapul, azt kell látnunk, hogy közel nyolcezer magyar gyermek jár vasárnapi iskolába. Háromezer hatszáz magyar fiú és leány van egyházunkban tizennégy évtől fölfelé, akik többnyire valamelyes egyházi körhöz, vagy ifjúsági egyesülethez tartoznak. Szabad legyen megkérdeznem, mi áll rendelkezésükre, milyen fogja tapasztalni, hogy az azzal járó változásnak egyik éltető forrása a sajtó. Az elmúlt né- eszközöket nyújtunk nekik, amellyel egyházi és és nemzeti célokat szolgálhatnak? Megszűnt a gyermek lap és azóta senkr soha fel sem említi, az ifjúság számára imitt-amott kezdenek helybeli sokszorosított lapocskákat kiadni, de az is gyenge, erőtlen. Az amerikai református ifjúság egy nagyon kedves, tartalmas havi közlönyt ad ki és arra kértek minket magyarokat, használjuk fel a közlönyt, írjunk abba hónapról-hó- napra. De miért ne írhatnánk magunk egy ifjúsági lapot, miért ne próbálkoznánk meg az ifjúság nevelésére sajtót teremteni? Hiszen csak tü- tüzetes, áldozatkész munkával menthetjük meg az ifjusuágot s önthetjük szivükbe a vallásos és faji öntudatosságot. Különös, mintegy sajátos természetünk van nekünk magyaroknak, hogy mindég a fölött ci- vódunk, veszekszünk, a mi megvan. Vagyis azt másként akarjuk, mint ahogyan van. Mint jó szomszédok összepörölünk a fülemile fütyszón is, csakhogy abból másnak ne jusson. Pedig itt az ideje, előteremteni azt, ami nincs, amire égető szükségünk van, ami nélkül lassú haldoklás egész jövőnk. Ha összefog az amerikai magyar reformá- tusság, megsem érző, pár cent áldozatkészségével még e tavaszon beviszi a napsugárt, az éltető fényt a gyermek és az ifjúság világába. Csak ne támaszkodjunk a mózesi csodapálcára, mely minden küzdelmet elhárít, minden boldogságot megnyit számunka. Legyen ez a varázserő egyházunk és fajunk iránti szeretetünk, áldozatkészségünk! Egy jobb jövő reményében teremtsük meg a gyermek és ifjúság lapját! H. S.
