Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-04-21 / 16. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM PITTSBURGH, PA. APRIL 21st, 1928. No. 16. SZÁM. 4MERIKAI MAGYAR Refoix. tusok Lapja AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER Entered as second class mail matter on the 14th of Augvst, 1925 at the P. 0. at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879 Publication office: 117 Flowers Ave., Pittsburgh, Pa. “JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!” Még most sem ocsúdott fel a világ abból a megrázkódtatásból, amelybe a világháború sodorta. S ha valahol könnyen elnézett bűn, gonoszság, törvényszegés végzi alapos munkáját, ahelyett, hogy kellő védekezésbe állana a társadalom, orvoslást keresne a bajok gyógyítására, egyszerűen egy uj jmutatással elinté- zettnek tekinti, mert hiszen azok a háborúnak egy-egy emlékszobrai. Azok pedig akik, gyógyirt ajánlgatnak haszontalan, elkopott flastrom, vagy kitüntetett patentirozott medicina formájában, többnyire a nyereség számítással teszik ajánlatukat, a mi sohasem gyógyíthatja meg a beteg társadalmat. Kétségtelen dolog, hogy modern társadalmunk sok, nehéz sebtől vérzik. És ezek a sebek emésztik folyton. De ki törődik vele. A beteg társadalom az általános könnyelműséggel és felületességgel találkozik, ahonnan pedig segítséget vár, onnan nem kap mást, mint végnélküli törvények halmazát. Mert hát mi volna könnyebb ezen a világon, mint mindenre rá' 1- ,vasni a törvényt, avval orvosolni minden bet g- séget, gyógyít vagy nem. Az idő nagyon is elérkezett, hogy társa ial- munk felgyógyuljon, magához térjen és bajai igaz felismerésére, alapos gyógyítására törekedjék. Meg kell keresni az okát, annak, hogy a mai modern ember a kezébe helyezett eszközökkel, a tudomány minden hasznaival, ismeretével, a tapasztalat gazdag áldásaival sem elég erős, nem egészséges nagy munkájának, felelősségének biztosítására. Fel kell keresni azokat a tényezőket, melyek hiányoznak, melyek nélkül meggyógyulni nem lehet és ez pedig: a krisztusi szeretet és a keresztyéni tiszta erkölcs. A háború ideje alatt trónra került a gyűlölet és a pénz. Az örök evangéliumot kezdték kiszorítani az ezer éves küzdelmekkel szerzett pozíciójából. A vallásos életnek csak a külső színezete, hamisított zománca maradt meg. Nem csoda, ha olyan végtelen szabadalmazott, tágasra megnyitott tereken a gonoszság burjánzott, mint a tövis, a melynek a kiirtására csak a krisztusi szeretet csodatevő hatalmát lehet forgalomba venni. Ennél a munkánál emelkedik ki az egyház jelentősége, mert ugv látszik, a háború által okozott romok maradványait egyedül az egyháznak kell eltakarítani, lássunk tehát hozzá mindnyájan, hogy munkánk nyomán vegyen hatalmat a krisztusi lélek! Ne ámítsuk magunkat, hogy a társadalom minden bajára megvan a törvények ezer és ezer paragrafusa, a vallás meghúzódhat üres ceremóniákban, beraktározhatjuk fényes templomokba. Nem! A vallás angyala járjon velünk kézen fogva, ez korlátozza indulataink forrását, irányítása cselekdeteinket, hogy a vallás legyen életünk minden mozzanatában egy kiemelkedő pont. Az egyház kötelessége, hogy az evangélium erői bekerüljenek az egyéni lélekbe, a társadalom életébe. A természet most bontja ki szépségének gazdagságát s minden virág, fü, fa igyekszik kihozni a beléje elrejtett életerőket, gyönyörűséget; csak az ember maradjon meg hamisított díszben, lelki szépségének fogyatkozásában? Hintsük szét az evangélium fényét, a melynek ragyogó sugara, melegsége termelje ki a krisztusi embereket, erősbbitse a keresztyéni erkölcsöket! És mikor imádkozunk, könyörögve kérjük az Isten országának jövetelét, imánk indítson munkára, alkotásra, hogy általunk épüljön, terjedjen az Isten országa! H. S.
