Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-04-14 / 15. szám

2 ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 15-ik szám. NOVAK OLGA, Amikor Isten kegyelmes akarata foly­tán át'hajóztam az Óceánt s Amerika földjére léptem nem gondoltam, kogy itt a Kossuth-szoborral kapcsolatos ünnepé' lyéken kívül még egyebeket is tartogat Isten a számomra. Most, amikor már csak néhány nap választ el attól, hogy ismét utrakeljek hazafelé, örömmel és Isten iránti hálával teszek bizonyságot arról, hogy utam fegmaradandób'b em­léke és értéke az lesz, hogy betekinthet­tem az amerikai magyar református egy­ház gyülekezeteinek az életébe s elvi-he­tem tőlük imaga'mmal az otthoni küzdő testvéreik számára a jobb jövendő biztató és felemelő Ígéretét. Nagyon örülök, hogy még időben Washingtonban lemondtam a Kossuth zarándokok hivatalos körútjá­ról s lelkipásztor társaim szives meghí­vása folytán vagy 15 gyülekezet meglá­togatása mellett döntöttem, mert igy töb­bet és mélyebben láttam meg, mint a zarándokok közül bárki s több testvé­rem számára adhattam át anyaszentegy- házam testvéri köszöntését. Fájdalom, időm nagyon kiszabott ‘volt s mindenütt nem fordulhattam meg. De akikkel nem szoríthattam testvéri jobbot, fogadják el tőlem ezen az utón. Mindenütt őszinte örömömre szolgált az az intenzív egyházi munka, amely ügyesen kapcsolja bele a gyülekezet lük­tető életébe annak minden korú tagját, megragadva a lelkek vágyakozását az “egy szükséges dolog” után. Voltam na­gyon szépen dolgozó vasárnapi iskolai összejöveteleken, megfordultam a ser­dülő ifjak és leányok köreiben, láttam szép férfi, női és vegyes énekkarokat, n!ői egyleti munkát, tele templomokat, lelkes és hivatásuk magaslatán álló pres­bitériumokat, láttam példás sőt kima­gasló áldozatkészséget, komoly és nem felszínes egyházias életet, láttam gyüle­kezeteket, amelyek élik a keresztyénsé- get s nemcsak vasárnapi ruhának tekin­tik csupán. S amikor kerestem az okát annak, hogy írni szerzett az itteni ma­gyarságnak olyan nagy -megbecsültetést szerte az országban, ebben a körülmény­ben találtam meg azt. Ez a tény azután annál nagyobb hálaadásra 'késztetett, mert elgondoltam azt, hogy ezt a tisztes­séget itt az uj világban népünknek az a rétege 'vívta ki, amelyik' otthon részint szegénysége, elszigeteltsége, szétszórt­sága s lelkiismeretlen vezetői miatt egy­házi szempontból vajmi keveset jelentett vagy talán épen egvháziatlan életet is élt. Nagyon boldogan megyek haza s ami­kor hálás köszön-etemet fejezem ki az én -szolgálatomat oly szívesen vevő Telki ­pásztortársaimnák, kérem, hogy azt, amit az alábbi sorokban anya szentegyházunk iránti forró szeretetből tárok fel, fogad­ják tőlem szívesen s használják fel gyü­lekezeti életük virágzóbbá tételére. Legyen hála érette, az óhazai reformá­tus egyház is felismerte az idők jelét s a bélmissiói munkákat illetőleg 'minden -gyű lekezetben igyekszik felállítani és kiépí­teni annak ‘kereteit épenugy mint itt. Ná­lunk azonban mintha a ref. női munká­nak jobban é-s szélesebb körben ismerték volna fel a jelentőségét, mint ezt itteni egyház'a-inkban láthattam. Pedig csak fél kézzel dolgozik az a magyar református lelkipásztor s az ő munkájának az ered­ményei is csak kétszerannyi idő múlva je­lentkeznek, aki nem akarja tudomásul venni, hogy néki Istentől rendelt munka­társa az ő felesége is s -rajta keresztül a református női lelkek százai. Óh hányán tettek már bizonyságot velem együtt ar­ról, hogy amit sokszor egy lelkésznek vagy buzgó presbitereinek nem sikerült megvalósitaniok, megvalósították a nők. Hányszor lehetett már hivő, buzgó női lelkeken keresztül -beszervezni az egyház életébe egy rideg és hitetlen férfit avagy egy elveszettnek hitt családot. Ezenkívül gondolni kell a lelkipásztornák arra is, hogy ezer és ezer olyan kérdése, prob­lémája van a női léleknek is, amelyeket természetüknél ífogva nem tud egy férfi munkás megoldani, de a női munkások egymás között épitőleg igazíthatják el azokat. Ki kell tehát építeni a magyar ref. egy­házaknak még jobban, még nagyobb ke­retek között a női 'munkát, azt a -másik nagy területet is, ahol ezer és eze-r elha­nyagolt női lélek vár, akik nélkül az egy­ház egy félig béna testhez vagy egy fél szárnnyal repülni próbálkozó madárhoz hasonlít csupán. S amikor eziránt eltölt engem a re­ménység, nem győzöm elég örömmel üd­vözölni azt a nagyszerű eszmét, amit Lalky Zsigmondné nagytiszteletü asszony a youngst-owni Lorántffy Zsuzsánna Egy­let buzgóságára és lelkes munkálkodása kapcsán felvett s amelynek a célja az, hogy Novák Olgát a budapesti Baár-Ma- das ref. leánygimnázium 'vallástanárnő- j'ét, a magyarországi ref. női munkák egyik kimagasló vezéralakját egy ame­rikai körútra kérjék fel a női munkának minden ref. gyülekezetben -leendő meg­szervezésére, illetőleg megerősítésére. Én abban a szerencsés helyzetben lehe­tek, 'hogy Novák Olgának a budapesti theologián osztálytársa voltam s igy kö­zelről ismerhettem meg nagyszerű és sok oldalú tudományos és theologiai felké­szültségét, mély hitét és kiváló szervező erejét. Ez a kitűnő előképzettség (vallás­tanárnői eminens vizsgája pl. esemény marad a pápai theologia történetében) tette őt méltóvá arra, hogy olyan elő­kelő nevelői állást foglaljon el, mint ami­lyen a budapesti egyház Baár-Madas leánygimnáziumának a vallástanárnői ka­tedrája. Mély hitének egyik eredménye a Lorántffy Zsuzsánna Egyletben folyó áldásos munkája. Kiváló szervező képes­ségére vall az a nagyszerű alkotás, 'ame­lyet Dr. Ravasz Lászlóméval a legutóbbi hónapokban hoztak tető alá s ez a ref. papnék országos szövetsége -stb. Testvéri szívvel s a női munka iránti lelkesedésével a lelkemnek kérem ref. gyülekezeteinket, ajánlják fel segítő jobb jukat Laky Zsigmondnénaik s váltsák va­lóra gyönyörű álmát, amely az ő lelkében az otthoni munkák és munkások 'komoly tanulmányozása által született meg. Azért Írtam Novák Olga nevét e cikk elejére, amelyben pedig egyébről is be­szélteim, hogy jelentőségében annak amit elmondottam ezt vegyék lelkipásztortár- sáim, az amerikai ref. papnék és női kö­rök a legfontosabbnak. Végül hadd búcsúzzam el azzal a lel­kem mélyéről fakadó -jófcivánattal, 'hogy Istennek a Mi Mennyei Édes Atyánknak a kegyelme nyugodjék meg az Amerikai Magyar Ref. egyház életén, hősies küz­delmén és minden irányú munkásságán. Vitéz Komáromi János, lovasberényi ref. lelkész. HÍREK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ÉLŐ REFORMÁTUS TESTVÉREINKRŐL. Csehszlovákiában a reformátusok szá­ma az 1910. évi népszámlálás szerint 223 ezer 168. Három egyházkerületre vannak osztva, mindegyiknek élén egy-egy püs­pök áll. Egyetemes konventjük van. Ja­nuár 24-ikén nyílt meg és 28-ikán zárult be zsinatjuk, -melyen uj egyházi törvény- könyvüket megalkották. Losoncon tíheo- lógiai akadémiát állítottak fel. —- Két egy házi lapunk van. -Egyik a “Református egyház és iskola”, mely az egyetemes egyház hivatalos lapja s megjelenik min­den vasárnap. Ez többnyire egyházi és iskolai politikával foglalkozik s a hivata­los 'közvélemények számára ad helyet. Másik a “Szeretet”, mely havonta két­szer jelenik meg s kizárólag hitébresztő és hitmélvitő cikkeket és hireket tartal­maz. Ez utóbbi néplap, melynek előfize­tési ára nincs s az olvasók önkéntes ado­mányokból tartja fenn magát, 5600 pél­dányban jelenik meg, melyek csehszlová­kiai református testvéreink között folyó lelkes és folyton erősbödő bél-missziói munkáról tesznek bizonyságot.

Next

/
Thumbnails
Contents