Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1928-04-07 / 14. szám

14-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal A magyar ref. egyház, külföldi egyházakkal való szellemi, kapcsolatai. mindig' tisztában volt. A külfödön járt papoknak a legjobb állások betöltésénél előnyt biztosítottak az egy'házi törvé­nyekben. Az ilyen papok neve volt Cla- rissimus, — Reverendissimus helyett. Sőt a theologiai tanároktól mind e mai napig megkívánja a külföldi tainulmány utón való részvétet, a melyet csak más egyéb, ezzel egyenértékűnek tekintett tudomá­nyos minősítések megtétele esetén enged el. A XVII-ik században .a Carolina Re- solutio hatása alatt a Királyhágón innen és túl, Magyarországon úgy mint Erdély­ben úgy politikai mint társadalmilag nagy súlyú világi elemekre kellett tá­maszkodni, hogy felvehessék -a harcot az Állam rossz indulatu egyház politikájá­val. Azonban sem a félig "Hierarchikus” (papi vezetésre alapított egyházkor- mányzat) sem a lutheri — német typusu “consistorialis” (világi előkelőségek kor­mányzata) nem volt rokon szénves a' magyar ref- egyházakban, a Kálvini De- mocrati’kus Presbyteri kormányzat fej­lődött ki, amint az az amerikai Reformed Church in the U. S. és a Presbyterian Church-ben ma is érvényben van, a mely két nagy Kálvini egyház fennhatósága alá bocsátott el bennünket a Magyaror­szági Református Egyház. A dordrechti kálvinista orthodoxia a maga mereven “Scholastikus” rendszeré­ben sohasem tudott Magyarországon ki­zárólagos uralomra jutni. A magyar em­ber a maga világos fejével és erős gya­korlati érzékével sohasem hagyta figyel­men kivül azt az igazságot, hogy a vallás első sorban mégsem tan, tudomány vagy ceremónia, hanem élet kérdés, gyakorlati ügy, amely ,a maga jelentőségét és hatal­mát épen az élet alakításban mutatja meg. így rendezkedett be a reformáció harmadfél százados küzdelmében Püs­pöki rendszerre, zsinat presbyteri alapon. De hit dolgában egy a Reformed Church in the U. S. és a Presbyterian Church-el. Azt a testvéries kapcsolatot, melyet a Tiffini Egyezmény hozott létre a magyar országi és az amerikai két nagy Kálvini egyház között, a létesített “diák csere” fogja kimélyiteni. Gratulálunk Lancas­ter és Daytoni főiskoláinknak, szeret­nénk a Bloomfieldi iskolát is a csere diák intézményébe bevonni. A bloomfieldi iskola tudós tanára tehetné meg az első szükséges lépést a diák csere ügyben. Szeretettel hivjük fel erre a figyelmét. A külföldi egyházakkal való kapcsola­tunkért Kálvinnal szólva “SOLI DE GLORIA” “Egyedül Istené a dicsőség....” VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 15-ik lecke. 1928 április 8. COPYRIGHTED BY PROVIDENCE LITHOGRAPH CO. JÉZUS FELTÁMADÁSA. Olvasandó: Márk 16:1-20. ARANYIGE: Mert én élek, ti is élni fogtok. János 14 :19. Biblia olvasásra. H. A parancsoló hatóság napja. Máté 21 :12-17. K. A tanácskozás napja. Márk 12:28-34. Sz. Az Urra való várakozás. Zsolt. 130:1-8. Cs. A szenvedés napja. Lukács 22:39-46. P. Jézus megfeszítése. János 19:31-42. Sz. A feltámadás jelentó’sége. 1. Kor. IS :20-28. Bevezetés. A hétnek első napján, kora reggel Mária Magdaléna és vele többen a sirhoz men­tek. Útközben azon tanácskoztak, hogy ki fogja elvenni a követ a sir szájáról, melyet a római katonák hengeritették oda, hogy ezzel mintegy lepecsételjék a sir bejáratát. És amint a sirihoz közledtek, látták, hogy a kő el van hengeritve, azon felül pedig egy fényes ruhába öltözött fér­fiú ült, aki egy szólt hozzájuk: Ne féljetek. A názáreti Jézust keresitek, aki megfeszittetett; föltámadott, nincsen itt; íme a hely, ahová őt tet­tétek. De menjetek el, mondjátok meg az ő ta­nítványainak és Péternek, hogy előttetek me­gyen Galileába; ott meglátjátok őt, amint meg­mondotta néktek. Jézus gyó’zelme. Elérkezett ismét a husvét ün­nepe. Kinn a természetben minden életre vágy, előtörnak a virágok, füvek és fák. Szépség és gyönyörűség veszi át birodalmát. A városokban is jelét adják annak, hogy közeleg valami fen­séges ünnep. A kirakatok milyen különös szint öltenek. És sokszor veszélyessé válik a túl űzött hirdetés, mert sokak előtt elvész az ünnep jelentősége. Két ünnep van, amelyiknek életünk­re kiható jelentősége van: karácsony és husvét. Karácsony a bölcső a gyermekeké, husvét a nyi­tott sírral a felnőtteké. Jézus győzelme bizto­sítva van, a feltámadás kövéből épített templo­mok által. Azért zengi a keresztyén világ a hus­vét győzedelmi énekét: Jézus él s mi is élünk. Az üres sir. A tanítványok, a zarándok asszo­nyok s még sok mások keresték fel Jézus sír­ját. Az angyal azonban nagy örömmel hirdette: Nincs itt, feltámadott! Sok embernek a szive ha­sonló az üres sirhoz. Sok hely van a világon, a hol Jézust nem lehet megtalálni. De az a boldog ember, kinek a szivében van Jézus, akinek uti- társává lesz az uj Élet. Aki értünk meghala, lm győzelmet vett vala; Végezve a nagy munka, Kész a váltság számunka, Le van győzve bűn, halál, Bezárt Éden nyitva áll. Keresztyén ifjak társasága. 1928 április 8. TÁRGY: Miért kell hinnünk a halhatatlanság­ban? Kor. 15:16-23. Heti Bibliai tanulásra. H.. Naini özvegy asszony fia feltámasztása Lu­kács 7:11 -17. K. Jézus feltámadása. Márk 16:1-13. Sz. A feltámadás megegyezik az értelemmel. 1. Kor. 15:19, 31, 32. Cs. Az apostolok bizonyítása. 1. Kor. 15 :1 -11. P. A Lélek örökkévalósága. Máté 22:31, 32. Sz. Jézus magyarázata. János 14:1-6. Jézus feltámadása magasztos ünnepén az em­beriség tekintete a temetőkerteken keresztül a: örökkévalóság felé irányul. A halhatatlanságga foglalkozik minden elme, még a gyermekeké is akkor, amikor a tavasz első virága felé nyújtja' kezeiket s önkéntelenül is- eme kérdés merül f előttök: honnan jött a tavasz virága, a mezi ékessége, a fák díszes koronája? A halhatatla ság gondolatát először a Bibliából gyűjtsük ös sze, itt kutassuk Jézus minden szavát, mert Biblia Isten kijelentésének könyve. A zsoltár a próféták, sőt maga Jób is sejtette a halhat, lanságot, de a bizonyságot Jézus vitte diadalé ra feltámadása által. A feltámadás bizonysága alapján épült h keresztyén egyház. Azért méltán ül ünnepe egyház és a keresztyén ifjak társasága. Tov, bá pedig az ember maga egy bizonyságtevő, m lelke drága ajándéka Istennek és ha talán 1 ke nincs békességben Istennel, mintha néni i; na e földön élni, mintha minden gazdagság u lett is végtelen hiányt érezne lelkében. Lelki , tünk eme örökös sóvárgása ösztönöz minket ra, hogy keressük, kutassuk az Isten tökéi törvényét, mely életünkre vonatkozik. A madás bizonysága nemcsak templomok.-'* tett, hanem nemesítette, gazdagította ék A halhatatlanság nélkül az ember olyan, min a szárnyszegett madár, nem bir felemelkedni föld porától. Ott marad, ott vonaglik, pedig mit den vágya a levegő birodalma, de ha egysze. onnan lezuihan, itt a földön ezer veszély környezi és többé nem bir feljutni a magasba. Az ember halhatatlanság nélkül nem lehet a teremtés ko­ronája, minden tudása, hite, szeretete, remény­sége, melyek itt sokszor testet öltenek, a magába zárja. Husvét tehát azt jelzi, hogy mindnyájan az örökéletnek vagyunk hordo: tulajdonosai. Ez pedig az örök élet: megistr ni az Istent. Egyik tudós férfiú mondotta, hogyha n halhatatlanság, akkor az ember élete küze munkája csak olyan, mint egy mozi fénykéf játszása. Kant irja, hogy a halhatatlanság á de minden ember édes álma. így ez nem 1 véletlenség, hanem Isten akarata. Ha a ten emberi testek roncshalmaza, akkor az en­nem viselheti Isten képmását. A gazdag ifjú elment Jézushoz, hogy tudt zódjék az örök élet felől. Husvét ünnepe az ságnak ilyen tudakozó napja, amikor bizo: got vehetünk arról, hogy Jézus megmarad dortársunknak. Csak ne az ut végén isme; meg őt, hanem utazásunk kezdetén, neesak ha. gassuk fenséges szavait hanem cselekedjük uta­sításait.

Next

/
Thumbnails
Contents