Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1928 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1928-03-31 / 13. szám
O-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 13—ik szára'hagy a serdülő ifjúság igaz, 'krisztusi öntudatukat s vallásos lelkületűket saját erejük folytán nyerjék meg. Jelenleg egyedül a Christian Endeavor társaság az, ahol ifjaink előhozhatják problémáikat s kitárhatják eszméiket, hogy azokat egymás közt meghányva-vetve a közös eszme-csere által lelki épülésre lehessenek minden egyes tagnak. A Christian Endeavor az egyedüli intézmény egyházaink ifjai között, amely a keresztyén életszabályok gyakorlását és fejlesztését tűzte ki céljául. Magasztos és komoly e cél! Valóban méltó a legmesszebb menő támogatásra e társaság- Vajha minden egyházunk meggyőződne a Christian Endeavor szükséges voltáról és a legmelegebb pártolással felkarolná ügyét, hogy a Jézus zászlaja alá minél több öntudatos keresztyén ifjút tudnék toborozni! Vallásos nevelésünknek haladnia kell a korral. Csupán így biztosíthatjuk számunkra a jövőt! Tóth Béla, theológus. Lancaster, Pa. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. 14-ik lecke. 1928 április 11-re. COPYRIGHTED BY PROVIDENCE LITHOGRAPH CO. Jézus a szenvedő Messiás. Mánk 8:27-37. Biblia olvasásra. H. A könyörületes barátok. János 11:33-44. K. A választott szolga. Zsid. 6:13-20. Sz. A szenvedő hős. Ézsaiás 50:4-11. Cs. A Megváltó elhagyatva. Máté 26:36-46. P. A vigasztaló Jézus. János 16:25-33. Sz. A koronérző Messiás. Ézsaiás 63:1-9. ARANYIGE: Ha valaki én utánam akar jöni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. Márk 8:34. Bevezetés. Rét különböző szempontból kiindulva kérdezhette Jézus az ő tanítványait a feltett kérdés alapján. A tanítványok kimennek a népek közé, kipróbálják azokat a megfigyeléseket, tanításokat, meMye/ket Jézustól elsajátítottak. Sokféle emberekkel találkoztak s igy nagyon érdekes volt rájuk nézve az, hogy vájjon megfelel- nekné a megbízatásnak, megtudják-e értettni az Isten országának evangéliumát. És mikor visszatértek, Jézus megkérdezte őket mit láttak, hallottak és hogy mit mondanak ő felőle az emberek. A második gondolat pedig az, hogy a farizeusok igyekeztek elvonni a nép figyelmét Jézustól lés igyekezteík arra is, hogy a tanítványokat megnyerjék, és mikor arra gondoltak a tanítványok, hogy elhagyják a Mestert, Jézus nyíltan megkérdezte tőlük: vájjon ti is al akartok-e hagyni engem ? Ha az emberek prófétának állítanak engemet lenni, ti minek mondatok enge- met ? A lélek értéke. Mit ér, ha az egész világot megnyerjük is, ha a nyereség lelkünk árába került. Ki ne ismerné Newton életének történetét? Gyermek korában az utcán tanyázott, ott ismerkedett meg rossz gyermekekkel, akikkel pajtáskodott. Mikor fiatal ember volt, mint rabszolga került az áfrikai gyarmatokra, gonoszságának hire ismert volt egész világrészen. Végre megszabadult a rabszolgaságból, hazafelé vette útját, hogy meglátogassa hozzátartozóit. A hajón álmot látott, álmában egy angyal jelent meg előtte és egy gyűrűt nyújtott át neki ezzel a szavakkal: Vigyázz erre a gyűrűre, nehogy valaki elvegye tőled. Newton elvette a gyűrűt és ujjára húzta, sokáig gyönyörködött benne és mintegy Ígéretet tett, hogy soha senki el nem veheti tőle, mert harcolni fog érte élete árán is. Egy kevés idő múlva másik angyal is megjelent előtte, aki finom modorral, tetszéssel, ékes beszéddel köze- letett hozzá. Tekintete a gyűrűre esett és megkérdezte, ha megszabad-é nézni a gyűrűt? Newton szabadkozott s ekkor az ismeretlen lény megfogta Newton kezét s sima (finomsággal addig parolázott vele, míg a gyűrű lecsúszott az angyal kezébe. Nagy nevetve aztán a tengerbe dobta az értékes gyűrűt. Newton most már gondolkodott, bánkódott a dolog felett, sajnálta a szép ékszert, amíg az eset felett töprengett, ismét megjelent előtte az első angyal és számon kérte tőle a gyűrűt. Könnyező szemekkel vallotta be gyengeségét, elmondta, hogy elvették tőle és a tengerbe dobták. Az angyal abban a percben leszállt a tetnger fenekére, felhozta a gyűrűt és igy szólt: most már látom, hogy nem tudod gondját viselni a gyűrűnek, mertartom a te számodra. Ez a látomás ébresztette fel Newton lelkiismeretét. A gyűrű jelképezte az ember lelkét. Isten drága ajándékképen adja azt, de könnyen elveszti az ember. Jézus számon kéri tőlünk, megkeresi ezer veszély közt is, és megtartja számunkra. Newtont ez a látomás egyik a legbátrabb hirdetőjévé tett Isten igéjének, és bátor elszántsággal hirdette az evangéliumot a pogá- nyok közt is. Ebben a leckében megtanulunk vallomást tenni Jézusról. Kicsoda Ő és hogy micsoda helyet foglal el a mi életünkben. Megértjük azt is, hogy mibe kerül Jézus követjőjévé lenni, mit kér tőlünk Jézus, mit várhatunk mi is Jézustól ? Kérdések. Mi felől kérdezősködött tőlük az utón? Mi volt a tanítványok felelete? Kik lehetnek Jézus tanítványai? Miibe kerül a Jézus követése és mit nyerünk általa ? ÉRTESÍTÉS. A sztrájkoló bányászok helyzetéről és segélyezéséről felvilágosítással szolgálnak: Nt. Borsos István, Nt. Várady Arthur, Nt. Szabó István, Nt. Kerekes Béla, Nt. Csontos Béla cimöket bárki is megtalálhatja a Református Árvaházi Naptárban. A magyar ref. egyház, kíilfö egyházakkal való szellemi, kapcsolatai. Irta: Borsos István, ref. lelkész. A magyar református egyház, a református külföld szellemi javai átvételére, lelki segélynyújtásának az elfogadására mindenkor 'készséget és fogékonyságot tanúsított. A nyugati nagy református népek lelkében időnként felmerülő értékes vallási eszme áramlatokat átvette s egyéni jelleméhez mérten földolgozta és áthasonlitotta- Igaz nem mindent vett át szolgailag, de mégis megmutatta, hogy a külföldi testvérek a maguk sze- retetét, bizalmát, a maguk imádságát és fáradságát, a maguk pénzét és vérét, gyenge gyarló, de nem holt tagjára pazarolták. 1. A szellemi érintkezés legfontosabb csatornája volt a reformáció kezdetétől fogva a magyar református papnövendé'k ifjaknak a külföldi iskolákban való tanulmányozása, az u. n. “academica pe- regrinatio.” 2. A másik nem sokkal csekélyebb dolog volt a külföldön tanuló ifjak anyagi támogatása, “Stipendiumok,” alapítványok tétele. 3. Napjainkban a legfontosabb e 'kapcsolatban a “diák csere.” Kálvin szerint a keresztyén egyházaknak az “egységnél” nincs más köteléke: csak Krisztus- Schaff Fülöp a Reformed Church in the U. S. mult századában élt theologusa megállapítása szerint a keresztyén hitbeli és szeretet egység szempontjából. A hitforma ember felelete az Isten kérdéseire, de Isten igéje jobb, mint a legjobb emberi hitforma. A hitforma hitvallás, de a hit jobb, mint annak vallása s hit nélkül a legjobb vallás is csak zengő érc és pengő cimbalom. Bármennyire becsüljük is a tanbeli egységet, van egy magasabb egység, — a lelki életnek egysége, a szeretet egysége, mely bennünket egybekapcsol a Krisztussal és mindazokkal, akik Őt szeretik, bármily fele- kezetben, bármily hitformában. Ez 'ésszerű, emberies és liberális theologia. (Dou- mergue.) Ellenszenv a Helvética Confenssi Dogmái ellen. Erdélyben a XVI.-XVII. és XVIII-ik században, több református theologus úgy irodalmilag, mint prédikációkban nyíltan fellépett a Helvética Confessió- ban kifejezésre juttatott “Predestinació” tan és egyéb kálvin református dogmák ellen, mert hitvallási könyvük volt a
