Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1927 (28. évfolyam, 2-53. szám)

1927-01-08 / 2. szám

6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 2-ik szám. múlták, különben sem voltak jók sóba. Adakozzunk az egyházra szívesen, ön­kéntesen. Ez nem csak bibliai elv, hanem modern, biztos gondoskodás. “Dicséré az Ur a hamis sáfárt, hogy eszesen csele­kedett volna. Mert a világnak fiai esze­sebbek a világosság fiainál az ő nemek szerint.....A ki hiv a kevesen, a sokon is hiv és aki a kevesen hamis, a sokon is (hamis az.” Luk. 16. — Cselekedjünk esze­sen. Mennyit ajánlunk, mennyi legyen rend szeres adományunk az egyházra? Álla­pítsd meg magad le'kiismeretesen, ami­dőn számot vetsz évi jövedelmeddel. Ne légy kishitű, ne mentegetődzél a rossz munkaviszonyokkal, ne mondd azt, hogy az egyháznak nincs szüksége nagyobb ál­dozatokra. A rossz munkaviszonyok kö­zött is sokszor a szomorú tapasztalat sze­rint sokan háromszorosan annyit költöt­tek haszontalanságokra, nélkülözhető él­vezeti cikkekre és lelki fájdalommal mondjuk, a testet-lel'ket ölő mérgezett italokra, mint az egyházra. Minden eset­ben adj az Isten országának terjesztésére többet, mint az élet nélkülözhető örö­meire, ne légy szűkmarkú, ne félj a rossz munkaviszonyoktól, hagyd el az ivást és áldozz Isten országára annyit, hogy ke­resztyén, református öntudatod, méltó­ságod, szép neved becsületére váljék. Adj bőven!......Az Ur gondot visel! ....... SEGÍTSÜK papságra készülő IFJAINKAT. Az amerikai magyar reformátusoknak van két fontos iskolai intézményük: — egyik Lancasterben, a másik Bloomfield- en. Prófétákat nevelő iskola mindakettő, mindakettő megérdemli az amerikai ma­gyar reformátusság párt fogását. E tekintetben szép példát adott a woodbridgei ref .egyház, amely egy sze­gény bloomfieldi theológus segélyezésé­re 25 dollárt gyűjtött és ezt az összeget Kovách Ferenc tiszteletes ur, aki a bloom fieldi szemináriumnak a tanára is, a főis­kola igazgatójának át is adta. Úgy a woodbridgei egyház, mint pedig annak érdemes lelkésze ezzel az életjellel bebi­zonyították, hogy hivatásuknak eleget tesznek. Az Isten áldása az ilyen egyház­tól el nem maradhat. W OKOS EMBER New Yorkban tartja betétjének egy részét, ahol bármely pilla­natban, bármely célra felmon­dás nélkül megkaphatja. — 4% kamat. Tökéletes biztonság:. KISS EMIL Bankháza 4th Ave.—9th St„ New York City Részletes életjeleket nagy elfoglaltsá­gom miatt nem közölhetek e számban. Különben is ezek az életjelek e szép ka­rácsonyi időben örvendetesen egyformák lennének, mert szabad hinnünk, hogy minden egyházban nagy öröm volt. Öröm a nagyoknak, öröm különösen a kicsi­nyének. Bár ez az öröm állandó volna egyházainkban és meg ne zavarná azt a bűn okozta bánat. Minden egyes egyházban a nagy ün­nepre megtérítettük a szent asztalt, az Ur asztalát. E nélkül istentiszteletünk nem lett volna teljes. Ez az úri szent va­csora volt ünneplésünk koronája. És mégis voltak so'kan, akik hiányosan, ün­nepi korona nélkül ünnepeltek. Mikor az Ur szolgája hívogató szava felhangzott: “Jöjjetek mindnyájan”, akkor tömegesen vonulunk ki a templomból azzal a könnyű mentséggel, hogy nem vagyunk elkészül­ve a szent vendégsére. Én hiszem és val­lom, hogy a méltatlanoknak, a cégéres nyilvános bünönösöknek nincsen helyük az urasztalánál, sem a szenteknek gyüle­kezetében, de a könnyelműségből és fele- dékenységből származó méltatlanság nem lőhet mentség az Isten előtt. E sorok írója sok éven keresztül harcolt ezen könnyelmű eljárás ellen, de ugylátszik egyeseknek harca nem elég. Az összes lelkészeknek, a presbitériumokkal együtt arra kell hatniok, hogy az úrvacsora ne csak egyeseknek istentiszteletét képezze, hanem az egész gyülekezetnek, minden egyes tagnak istentiszteletét, áldozatos vendégségét képezze. Az bizonyos, hogy a mai uzus nagyon botrányos és törhe­tetlen. A vasárnapi iskolák is ünnepeltek A vasárnapi iskoláink egyházaink féltett ve teményes kertjei, jövőnknek támaszai, és biztosítékai. A figyelem és gond, ame­lyet vasárnapi iskolánkra fordítunk, soha sem lehet eléggé nagy. Azért a jövőben fokozatos buzgósággal, modern egyházi eszközökkel és módszerrel műveljük egy házunk veteményes kertjeit. Látjuk, hogy, hogy gyermekeink nincsenek tel­jes számban az iskolában és az iskolából nem kerülnek teljes számban az egyház tagjai közé, Sok helyen teljesen hiány­zik az egyházból az ifjúság. Nagy prob­léma ez és kell, hogy minél előbb megol­dást találjunk rája. Ezzel jár az alkalmas vasárnapi iskolai tanítók kiképzése. Bár eddig is az egyes lelkészek szép eredmé­nyeket értek el ezen a téren, mégis sok helyen sok a kívánni való. El ne mulasz- szuk a vasárnapi tanitók heti gyűlését nemcsak a vasárnapi iskolalecke betaní­tására, a tanítás módszerének ismerteté­sére, hanem a vallásos, lelki élet ápolá­sára is. Olyan tanító, akinek nincsen val­lásos lelki élete, nem akalmas a tanító tisztségére. Canadában a magyar reformátusok egyházi szervezkedését a canadai presby- terian egyház vette pártfogásába és más- ideáig is a szervezkedés szép sikerrel jár. Mióta az Egyesült Államokba a beván­dorlás megszorittatott, honfitársaink Canadában keresik a földi Kánaánt. Ez­zel a nagymérvű bevándorlással termé­szetesen együtt jár az egyházi szervez­kedés. Uj életerős egyházak támadnak, a melyek minket úgy faji, mint lelki ro­konságnál fogva, mint testvér egyházak,, feltétlenül érdekelnek. Örülünk annak,, hogy a Presbyterian Egyház közösségét keresik. Kívánatos volna, hogy a cana­dai magyar presbyteriánus egyházakkal nemcsak baráti, hanem valóságos testvé­ri viszonyban éljünk. Legújabban két lel­késztársunk szánta el magát a canadai magyar misszióra: tiszt. Kovács T. Fe­renc, volt newarki lelkész, aki Windsor- ban és Torontóban eredményes egyházi munkát végez és tiszt. Csutoros István,, volt youkersi lelkész, aki Wellandon építgeti az Isten országát. Kollegiális szeretettel üdvözöljük őket és kívánjuk, hogy az Isten áldása legyen fáradságos munkájukon és kérjük őket, adjanak élet jelt magukról. A múlt hét újságjai hiteles adatokkal számoltak be arról, hogy a mérgezett pá­linka és alkoholikus italok mennyi áldo­zatot kívántak az elmúlt esztendőben. Rettenetes a szám. Nem látjuk-e, hogy mennyire nyomorítja a népünket az ital! Testvéreim, mentsük meg a népet! LEVÉL EGY TÉPELŐDŐ, INGADOZÓ LÉLEKHEZ. Kedves barátom! Hallom nagy szomorúan, hogy lelkedet megejtette a lelki hiúság s nagyravágyás ármánya és elhagyni készülsz az evan­gélium szerint reformált egyházat, amely nek emlőinek édes tején, a tiszta evan­géliumi igazságon idáig te nevelkedtél, a te szüleid, a te őseid. Tehát elhagyod édes lelki anyádat, a mely téged idáig arra tanított, hogy az Istent lélekben és igazságban kell imád­nod, amely hamisítatlanul hirdeti az evan géliumot, az isteni igazgságokat. El­hagyod azt a szent anyaszentegyházat, a melynek magyar ősei martyrvérrel pe­csételték meg hitüket, egyházi életüket, amely kezedbe adja az élet könyvét, a bibliát, amely téged megtanít imádkozni, Istent dicsérni, felebarátodat szeretni,

Next

/
Thumbnails
Contents