Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1927 (28. évfolyam, 2-53. szám)

1927-12-24 / 52. szám

52-ik szám- AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal házainknak, akik a rájuk bizott nyájat hűségesen az evangélium szavaival és tiszta életük példájával legeltessék. 3. Imádkozzunk egyházainkért, hogy a külső formák és múló szertartásokból uj, lelki életre keljenek, amely a keresz­tyén szolgálatban nyilvánul. 4. Imádkozzunk azokért, akik a hitet­lenségnek vagy mértéktelenségnek ve­szélyében forognak, vagy abban elmerül­tek. 5. Imádkozzunk a munkás népért. — Sok helyen a szegény munkás még nem kapja meg munkájának megérdemlett gyümölcsét- Imádkozzunk, hogy az Isten országa jöjjön el mindenkihez. 6. Imádkozzunk, hogy a népek vagyis inkább azoknak vezetői szűnjenek egy­más ellen agyarkodni, hogy ne a fegy­verekre, hanem a kölcsönös igazságra és szeretetre építsék fel országuk határait és hatalmát. 7. Imádkozzunk az amerikai magyar reformátusok lelki egységéért és békes­ségéért. Imádkozzunk, hogy azok, akik ennek a lelki egységnek vagy békesség­nek útját állották, ismerjék be nagyté- vedésüket és engedjenek utat annak a szeretetnek, amely a különböző egyháza­kat is Istenhez vezeti. GYERMEKEKNEK, KARÁCSONYI TÖRTÉNET. Egy jószivü asszonyról fog szólni ez a történet, aki éppen úgy, mint sok gyer­mek és ember félreértette Jézus jövete­lét, 'hadd lássuk meg ebből a történetből, ha vájjon mi befogadjuk-e Jézust hajlé­kunkba ? A régi időben egyik városban azt a pa­rancsot kapták a lakosok, hogy egy bi­zonyos napon a király fog látogatást ten­ni, ennélfogva mindenki igyekezzék a rendet fenntartani, a tisztaságot és a jó­indulatot gyakorolni. A városban élt egy szegény asszonyka, aki elveszítette fér­jét és gyermekeit. Ez az asszony szépen rendbe hozatta lakását, kivül-belül gyö­nyörűen kifestette, a szobák is csak úgy ragyogtak a tisztaságtól. Mivel a legjob­ban elkészült az egész városba, igy biz­tosra vette, hogy nála fog a király be- szállani, o.tt fogja az éjszakát eltölteni. Mikor elérkezett az a bizonyos nap a jószivü asszonyka egész nap az ajtó előtt várta vendégét, de bizony az csak nem érkezett meg. Estefelé, mikor már sö­tétedni kezdett, az ajtón kopogtatást hal­lott, szive csak úgy repesett örömében, hát mégis ő nála tér be a király, s gyor­san rendbe hozta a fogadó szobáját és az ajtóhoz sietett, hogy kinyissa azt ked­ves vendégének. Hát amint kinyitotta az ajtót, majd 'hátra esett meglepetésé­től, mert hát ott nem volt király, hanem egy szegény vándor feleségével és ki­csinyke fiával. A szegény ember szállást kért az éjszakára. Szállást az éjszakára — mondja az asszony —- azt nem lehet megtennem, én most vendéget várok, jöj­jön holnap, holnapután, vagy bármikor, csak éppen most ne háborgasson, mert mindent elkészítettem az én szeretett vendégemnek. A szegény ember szomo­rúan fordult el az ajtótól, hát nincs egy hajlék az egész városba, ahol meghúzód­hatna kicsiny családjával — gondolta a szegény ember. Az asszony még egy pil­lantást vetett a távozó utasokra s ez a pillantás elegendő volt arra, hogy kis gyermek mosolygó arcát megláthassa. Soha olyan édes, angyali arcot nem látott az asszony, hogy közelebbről megnéz­hesse, vissza hívta az utasokat, bevezette házába s jó vacsorával kínálta meg őket. S mig azok vacsoráztak, ő meg befutott a városba, hogy tudakozódjék a király után, de bizony senki sem tudott felvilá­gosítást adni. Már hazatérőben volt ami­kor találkozott három vándorral, akik kerestek valakit, a királyt, a követet Kérdezősködtek a jószivü asszonytól is, de ő semmiféle felvilágosítást adni nem tudott. Addig beszélgettek, mig végre hazaértek, már akkorára nagy tö­meg nép gyűlt össze a jószivü asszony házához, mindeki hírét vette az uj vándor családnak. Amint benyit az asszony hát a szeme káprázik a fénytől, a kis gyer­meket kézről-kézre adják, a zarándokok is-azonnal felismerték, hogy ez az a 'gyer­mek akit ők kerestek: a király. Ez a történet röviden azt juttatja eszünkbe, hogy nagyon sokszor várjuk Jézust, és a számára készített hely miatt kizárunk mindenkit szivünkből. *’cr Midőn hálás köszönetét mondunk azért az állandóan növekvő támogatásért és szives barátságért, amelyben magyar vevő-közön­ségünk Áru-osztályunkat részesitette, MAGYAR OSZTÁLYUNK egész személyzete BOLDOG KARÁCSONYT és BŐSÉGGEL ÁLDOTT UJ-ESZTENDŐT kivá'n a magyarságnak. KARÁCSONYI BEVÁSÁRLÁSRA MÁR CSAK NÉHÁNY NAP MARADT, vásároljon addig, amig a választék teljes és mindén pénz­tárcának megfelel. Gazdag választék a csa­lád bármely tagja számára. Játék-osztályunk az apróság gyönyörűségére nagyszerűbb, mint bármikor volt. A nagy, fényes trónon ülő Santa meglátogatására hozza el gyermekeit. sy*

Next

/
Thumbnails
Contents