Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-07 / 6. szám
\ 6-ik szám AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3. oldal FÖLÖTTÜNK FEKSZIK egy levél. Cleve- ^ landban keltezett. Az első magyar református, az east sidei egyház egyik hűséges tagja irta. Arról értesit bennünket, hogy ott is, az ö szomszédságukban is, megalakult a episkopális célzatokat szolgáló független egyház. Sebestyén Endre alakította meg. Nemsokára lelkészt is fognak kapni. Persze Debrecenből. Vagy legalább is Baltazár püspök kerületéből. Mert hát eddig még minden episkopális és független lelkész a püspök ür kerületéből jött Amerikába. Gondolkozzunk csak egy kicsit a dolog fölött. A clevelandi első egyház nem vállalt szolidaritást a többi (detroiti, mckees- porti, tolédoi, loraini, clevelandi presby- térian, new brunswicki, stb.) egyházakkal, amelyek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a püspök urat mindaddig nem fogadják, amig megnyugtató feleletet nem ad ama kérdésünkre, hogy hát igaz-e, hogy szerződő társát, a Reformed Churchöt s ezen keresztül a Presbyterian Egyházat is megrágalmazta? Igaz-e, hogy virágzó magyar református egyházak megrontására ellenpapokat küldött Amerikába? A clevelandi egyház nem hajlandó várni a feleletre, hanem szeretettel keblére öleli a püspök urat és január 4- én, sőt január 25-én is magasztos ünnepség keretében üdvözli őt. Ugy-e, kedves olvasó, azt várná minden jó lélek, hogy ezt a püspök ur hasonló szeretettel viszonozza? Hát nem ez történt. Hanem az, hogy szó nélkül tűri, hogy az általa becézett függetlenkedő mozgalom ennek az egyháznak a tőszomszédságában is megkezdje a rombolás munkáját. Mily sötét színben tünteti ez fel azt az erkölcsi felfogást, mely ma Magyar- országon uralja a lelkeket- Képzeljük csak el: a püspök ur megígéri a függet- lenkedőknek, hogy minden erejével támogatni fogja őket és igen fog őrülni, ha minden oldalon terjeszkedve gyarapodni fognak; sőt még püspöki áldásával és minden malasztjával is elhalmozza a füg- getlenkedők mozgalmát, melynek célja az, hogy most már a clevelandi egyházat is rombolja, tagjai között az egyenetlenség, a gyülölség és a békételenség mag- vát elhintse. Ezt a püspök ur mind tudja, sőt ezzel a romboló munkával magát nyíltan azonosítja és, horribile dictu, püspöki áldásában részesíti. Ugyanekkor égisz nyugodt lelkiismerettel, mintha az égékz világ legtermészetesebb dolga vol- má^elmegy ebbe a gyülekezetbe pénzt gyűjteni. És a gyülekezet ad neki. Abból a-'-kézhőlitér és fogad el könyöradpmányt, jótéteményt; *amelyik-*ivézbe~ előzőleg már MEGJEGYZÉSEK beleharapott. Szinte megborzad az ember, mikor ily torz erkölcsi felfogást lát. —• (És akadnak emberek, akik bennünket kárhoztatnak azért, mert mi, látván mindezeket, nem vagyunk hajlandók glóriát fonni a püspök homloka köré. A MERIKA PROTESTÁNS társadalmát éles hitvita tartja manapság izgalomban. Ez a hitvita nemcsak egy felekezet- re szorítkozik. Kiterjed ez az összes számottevő felekezetekre. Részt vesznek ebben a presbyterianusok, a reformátusok, a methodisták, az episkopálisok, a baptisták és a többi kisebb felekezetek is. Két hatalmas párt áll egymással szemben. Az egyik modernista, a másik fundamentalista s harcol egymással. Ebben a harcban egyik sem kérdezi a másiktól, hogy melyik felekezethez tartozik, mert felekezeti határokat egyik párt sem ismer. A modernista támadja a fundamentálistát; a fundamentálista támadja a modernistát. A fundamentálista pogánynak nevezi a modernistát; a modernista viszont azt állítja, hogy a keresztyénségnek ő adja meg az igazi értelmét. Kik a fundamentálisták és kik a modernisták? Erre a kérdésre egy tanító és ismeretterjesztő sorozatos cikkben fogunk később részletesen megfelelni. Most csak ennyit: a fundamentalista az évszázadokon keresztül sértetlenül megmaradt tekintélyekre akarja felépíteni az ő ke- resztyénségét; mig a modernista az élet- tapasztalatokon épült keresztyénségéhez akarja átformálni ezeket az évszázados tekintélyeket. Tehát a modernista reformálni akar, mig a fundamentálista csökönyösen ragaszkodik ahoz, ami meg van, úgy ahogy van. Ebben a pillantban még senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz ennek a hitvitának a kimenetele ? Ma még a fundamentálisták vannak fölényben. Ám a modernisták tábora napról-napra növekedik. Ha ezek fölénybe kerülnek, két lehetőség közül az egyik minden bizonnyal bekövetkezik: vagy az amerikai protestáns világ vallásos felfogása fog gyökeresen megváltozni; vagy pedig külön egyházba tömörülnek a modernisták és külön egyházba tömörülnek a fundamentálisták is és lesz Amerikában két hatalmas protestáns egyház, melyek közül az egyiknek az lesz a célja, hogy az Isten-, Krisztus- és vallásfogalmakat a mai kor szellemi nívójához, szükségeihez és körülményeihez képest megreformálja; mig a másik szent kötelességének fogja tartani, hogy korunk gondolatvilágát, szel lemi, lelki és érzelmi szükségeit idomítsa a hagyományos Isten-, Krisztus- és vallásfogalmakhoz. Mert a kettő között csak ez a külömbség: az, hogy az egyik a kor szellemét akarja a hagyományokhoz, mig a másik a hagyományokat akarja a kor szelleméhez alakítani. Előre bocsátjuk, hogy ebben a cikksorozatban sem az egyik, sem a másik árnyalatot nem fogjuk előtérbe tolni. Jellege ennek csupán tanítás, ismeretterjesztés lesz. Úgy véljük, hogy olvasóközönségünknek nemcsak joga van ahoz, hogy megismerje a körülte tomboló vallásos hitviták lényegét, de meg is érett már arra, hogy ezekbe őket bevezessük. A NEW BRUNSWICKI episkopális ma- gyár egyházban, melynek Schodle Gyula Ádám a plébánosa, nagy az elégedetlenség az episkopálizmus miatt. A kedélyek már annyira fel vannak izgatva, hogy gyűlést is csak rendőri felügyelet alatt tarthatnak. Ez hát az a boldog állapot, amibe Nánássy Lajos, a perth am- boyiak független, de episkopális érzelmű lelkipásztora ringatta a new brunswicki magyar reformátusokat s velük együtt még néhány kisebb gyülekezetét. Mi már régen megmondottuk, hogy bármennyire szépnek és kellemesnek is tűnik fel Ná- nássyék előtt az episkopális vallás, annak szelleme, egyházi berendezkedése annyira idegen a mi népünk előtt, hogy azt velők elfogadtatni nem lehet. A hol sikerült is görbe utakon a gyülekezetei bevinni, ott most már a nép kezd ébredezni és igyekszik ettől a boldog állapottól szabadulni. Ez történik most New Brunswickon és meg fog ez történni másutt is. — Mi tiszteletben tartjuk az episkopális egyházat, mint olyat. De már engedtessék meg nekünk annak ismételt kijelentése, hogy mindaddig, mig van ezen a világon református közegyház, addig a mi kálvinista népünknek nincs semmi helye az episkopális egyházban. A ZT MONDJÁK, HOGY ZITA, a volt magyar királynő, Amerikába készül. Nem tudjuk, mi igaz ebből a hírből. Hinnünk kell azonban, hogy van benne valami igazság. Mert hiszen annyira elfogta az európai nagyságokat az amerika- járás láza, hogy nem csudálkozhatunk azon, ha Zita királynő is megkapta ezt a lázt. Amint hírlik, utjával azt akarja elérni, hogy az amerikai magyarság tüntetőleg álljon mellé. Persze számit az amerikai magyarok dollárjaira is, mert hát egy trónkövetelő édesanyjának pénzre van szüksége. Mily dicső névsor: Zadra- vecz, Károlyi, Haller, Baltazár, Schlachta Margit s mindezek tetejébe Zita! Vajon mikor szakad már meg ez a dicső névsor! ? 1
