Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-07 / 45. szám

6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 45-ik szám. akarták elárverezni az egyetlen protes­táns kollégiumot a hitelezők. Az utolsó percben sikerült tízezer dollárt keríteni Amerikában. Az amerikai csekket az in­tézet karácsonyfája alá tették. Az igaz­gató, hálatelt szívvel csak ennyit sürgö- nyözött vissza Amerikába: Százharma­dik zsoltár! Nagy a lelkészhiány. Egy másik roppant nehézsége a protes­táns közegyházaknak Európában a lel­készhiány. Nagyon sok lelkész elesett a harctereken. Akár megáldotta az egyház a fegyvereket, akár nem, sok lelkipász­tor akadt, aki életének feládozásában sem akart elmaradni a többiektől. Ma pedig a lelkiállapot olyan európaszerte, hogy nem igen vonzza a fiatalembereket a lel- készi pálya felé. Ausztriában, sok olyan protestáns egyház van, amely évek óta hasztalan vár lelki pásztorra. Még Fran­ciaországban is, hol a vizonyok sokkal jobbak, 148 protestáns egyház van lelki- pásztor nélkül. A protestáns sajtó. Meg kell emlékezni a protestáns sajtó rendkívül nehéz helyzetéről is. A pénz el­értéktelenedése ezen a téren is óriási pusztításokat végzett. A francia katholi- kusoknak van egy központi hírszolgálati irodájuk .amelynek a katholikus lapok roppant nagy hasznát veszik, de a pro­testánsoknak nincsen. Csak is heti vagy havonta megjelenő lapok segítségével próbálják ezt a nagy fontosságú munkát végezni. Magyarországon van már pro­testáns sajtó szövetség, amelynek élén a reformátusok részéről Ravasz László püspök és gróf Bethlen István, a luthe- hánusok részéről pedig Kapy Béla püs­pök és báró Kaas Albert állanak. Egy nemzetközi protestáns hírszolgálati iro­da, amely mögött ott állana egypár erős napilap, igen nagy szolgálatokat tehetne a protestantizmus ügyének. A római egyház megerősödése. És mindezzel szemben ott áll a római egyház megerősödése, különösen diplo­máciai téren. Róma rendkívüli ügyesen tevékenykedik a diplomácia terén, kibé­kül egyes kormányokkal, mint Francia- brszágban és Olaszországban tette, kü­lön nunciusokat küld, mint Magyaror­szágba is. A katholicizmus újjáéledését különösen Franciaorszában lehet tapasz­talni ,ahol a papság igen szépen visel­kedett a háború alatt. 4600 kath. pap halt meg a háborúban és vagy tízezer kapott kitüntetést, ami népszerűségüket emeli. Hadvezéreik között sok van, aki hitbuz­gó kathcdikusnak vallja magát, Foch mar shalltól lefelé, akinek öccse jezsuita. Nem szabad elfelejteni, hogy Franciaország csak egyharmadrészben katholikus és hogy a protestáns papság épen úgy nagy­szerűen megállotta a helyét, de az adott előnyök kihasználásban amazok ügyeseb­bek. A katholicizmus egységével szemben a megoszlott protestantizmus igen nagy hátrányban van. Mig a Vatikán kezén mérhetetlen kincsek mennek keresztül a segély céljaira, a protestánsok segély­szövetsége Zürichben csaknem tehetetlen volt ugyanezen a téren. így volt lehetséges, hogy a római egy­ház egyszerűen megvásárolt számos tönkrement protestáns intézményt és sok uj templomot épített, iskolát és kórhá­zat alapított. íme csak egy megdöbben­tő adat: Németországban 88 protestáns intézmény volt kénytelen kapuit bezárni 1923 folyamán, mig az 1923-at megelőző öt esztendő alatt a római egyház kerek hétszáz hasonló uj intézményt alapított. Haldoklás-e csakugyan? Mindez azt bizonyítja,, hogy a protes- tántizmus valóban élet halál küzdelmet folytat Európában. Hogy ez a küzdelem haldoklás-e vagy nem, azt csak a jövő fogja megmutatni. A cikk írója nem fűz semmi vigasztaló megjegyzést soraihoz. Akik azonban még ma is hinni tudnak a protestantizmus világküldetésében, akik hiszik és vallják, hogy az Ur Jézus övéi­vel marad a világ végzetéig s hogy Isten­nek Lelke nem szűnik meg munkálkodni az emberek lelkében, azok nem félnek a jövendőtől, akármennyire sötét is legyen a jelen. A romok fölött uj élet támad a protestáns egyházak számára is. Isten akarata talán épen azért küldte ezeket a romokat, hogy valóban uj krisztusi élet kezdődjék fölöttük. INGATLANFORGALMI OSZTÁLYA SAJÁT ÉPÜLETÉBEN DETROIT — MICHIGAN. 7932 W. JEFFERSON AVE. A MULI NAGYJAI BÁRÓ BÁNFFY DEZSŐ, magyar minisz­terelnök a múlt század végének egyik legki­magaslóbb református vezérférfia volt. Tisza Kálmán nevezte ki 1875-ben Belső Szolnok megye főispánjává, később Szolnok Doboka és Beszterce Naszód megyék vezetője lett. Gyorsan emelkedett rendkívüli hatalomra egész Erdély fölött. Később a képviselőház elnöke lett, 1895-ben pedig miniszterelnök. Református egyházunkban több mint két évtizedig játszott vezérszerepet. Mint legidő­sebb főgondnok elnöke volt a konventnek is. Tisza Kálmán halála után ő lett a magyar reformátusság vezére. Ő építette meg a ref. egyház gyönyörű székházát is Budapesten. A bibliát minden nap olvasta, betegségében felolvastatta s minden héten ő maga tartott bibliamagyarázatot cselédségének. Született 1843-ban Kolozsvárott, meghalt 1911-ben Budapesten, A KERESZTYÉN SZABADSÁG.* Az emberi léleknek egyik legfőbb vá­gya a szabadság. Lsten csakugyan sza­badságra szánta az embert, csakhogy más értelemben, mint ahogy azt a bűntől elvakitott ember képzeli. Az ember sza­bad, mert maga döntheti el a maga sor­sát. Neki magának lehet és kell válasz­tania Isten és a Sátán, élet és halál, üd­vösség és kárhozat között. Neki magának kell odaszánnia magát az egyik részére. A nagy ellenség, a Sátán torzító tükröt tart az ember elé s úgy mutatja neki,, mintha az, ha Istennek szánja magát, nem szabadság volna, hanem rabság. S a botor ember belemegy a hálóba. Szabad akar lenni, nem függni senkitől, még Is­tentől sem s rabbá lesz, Sátánnak, a bűn­nek, a halálnak, a kárhozatnak rabja. Óh, emberi lélek, szánd oda magadat Isten­nek, akinek kegyelme által életre kel­hetsz, uj életre, igazi életre, örök életre. NIKOLAI FÜLÖP. Nikolai Fülöpöt, Libetbánya lelkipász­torát együtt fogták el iskolamesterével, Gregorioval, de őt János király elé akar­ták vinni. Dobronya mellett azonban mégis arra határoztak, hogy végrehajt­ják rajta a halálos Ítéletet. Előbb azonban felszólították, hogy vonja vissza tanítá­sát s biztatták, hogy a királytól még ju­talmat is kap. Erre Nikolai Fülöp ezt fe­lelte: “Teljesen meg vagyok győződve, hogy a valódi helyes utón vagyok, mely az ég felé vezet. Drágább előttem az én Istenem kegyelme, mint egy világi ural­kodó kegye. A pokoltól nem félek, mert bizonyos vagyok benne, hogy mihelyt átestem az előttem álló kínzásokon, Krisztus azonnal fölvesz engem magához a mennyei paradicsomba.” Felbőszült el­lenségei erre átdöfték a holttestét és lángok közé vetették. így halt meg Niko­lai Fülöp 1527 aug. 24-én.

Next

/
Thumbnails
Contents