Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-07 / 45. szám
2-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 45-ik szám. MIT SZERET AZ ALKOHOL? Ezt a címet szándékosan irtuk így. Mert nemcsak az emberek szeretik az alkoholt, hanem az alkohol is igen szereti az embereket. Különösen szereti az emberi szervezet egyes nagyon fontos részeit. Minden méregnek megvan az a tulajdonsága, hogy az emberi szervezet valamelyik részét sokkal jobban szereti, mint a többit. Például az ólomméreg a kézcsuklóban levő izmokat szereti nagyon s azokban helyezkedik el. A higany a nyálka kiválasztó mirigyekben érzi magát legjobban, a mangán pedig a májat szereti. A dohányban levő nikotin méreg a szív iránt viseltetik különös előszeretettel, az arzénikum pedig a gyomrot részesíti előnyben minden más testrész fő-, lőtt. A sztrichnin a hátgerincet, az alkohol pedig az ember egyik legfontosabb részét: az agyvelőt! S igy az alkohol tekintélyben a legelső az emberpusztitó mérgek között, mert az emberi szervezet legfontosabb és legérzékenyebb részét, az agyvelőt támadja meg s ott fészkeli be magát. Az alkohol azért szereti olyan nagyon az agyvelőt, mert az jórészt az albumínnak nevezett anyagból áll. Az albumin jórészt csak viz s az alkohol ezt a vizet szívja el és szárítja ki az agyvelőt tápláló hajszál erecskékből. Ennek folytán a hajszálerek kiszáradnak és megnyomorítják az agyvelőt alkotó sejteket. Egészen természetes, hogy az agyvelő sejtjei nem bírják ki azt a szakadatlan elszegényedést, amit az iszákos ember által elfogyasztott alkohol idéz elő. Az egyetlen következmény az lehet, hogy az illető ember szellemi kéjífcsségei fokozatosan elgyöngülnek. Dr. Richet, francia tudós, akit az alkohol kutatás terén a világ legelső tekintélyének tartanak, azt mondja, hogy a kis mértékben fogyasztott alkohol fokozott tevékenységre ösztönzi az agysejteket, de ugyanakkor csökkenti az ítélőképességet, a lelkiismeretet és akaraterőt. Az alkohol az agy velő alapját támadja meg, fölébreszti az emberben az állati ösztönöket, úgy, hogy az iszákos ember mindinkább ösztöneire hallgat és nem lelkiismeretére, ítélőképességére és akaraterejére. Mindezek elég komoly adatok ahoz, hogy mi is gondolkozóba essünk fölöttük: Érdemes-e? JOBB ADNI, MINT VENNI. Pár esztendővel ezelőtt érdekes jelenet játszódott le Baltimoreban. Egy ebéd alkalmával találkozott George Peabody, a jótékonyságáról ismert gazdag ember egy ismerősével. Ez az ismerős szintén dúsgazdag ember volt. A neve Johns Hopkins. Ó alapította Amerika egyik legkiválóbb iskoláját, a Johns Hopkins egyetemet, számtalan más óriási adománya mellett. Peabody pedig a Peabody Institute alapitója volt, amelynek könyvtára« a leghíresebbek egyike Amerikában. A kettő közül Peabody volt az, aki a jótékonyság munkáját hamarébb megkezdette. Johns Hopkins még akkor nem tett nagyobb alapítványokat. Valaki megkérdezte Peabodyt, hogy miben telt nagyobb öröme: a pénzszer- zésben-e vagy az adakozásban? John Hopkins erősen figyelt, hogy barátja milyen választ fog adni ? — Nos, válaszolta Peabody, olyan módon, amiből kiérzett az őszinteség — tény az, hogy nagy örömem telt a pénzszerzésben. Azt hiszem, mindenki igy van vele. S amikor egyesek azt ajánlották ,hogy jót cselekedjek a vagyonommaH őszintén megvallva, az eszme eleinte se- hogysem tetszett. Sőt: bántott. De mégis alaposan meggondoltam a dolgot s elhatároztam, hogy megpróbálom, de csak kis mértékben. így építettem meg először az első mintaszerű munkás tömeglakást Londonban. Nehéz sor volt, mi tagadás benne.....De amikor már meg volt, bejártam a házat, felkerestem a benne lakó szegény munkáscsaládokat, a kik abban a házban kényelmesen, tiszta, egészséges Viszonyok között éltek — s úgy éreztem, hogy valami eddig ismeretlen érzés jár át. Már ekkor örültem a dolognak — nagyon. Nemsokára még többet adtam és a jó érzés még jobban erősödött. bennem. Úgy hogy most már egész őszintén elmondhatom, hogy bár örömmel szerzek pénzt, de még nagyobb örömmel osztogatom szét. AKI LÁTJA AZ IGAZI VILÁGOSSÁGOT. Ausztrália Windsor nevű városában él egy ember, akinek Bob Byers a neve. Ezt az életet a mi mindennapi gondolkozásunkkal alig lehetne életnek nevezni. Byers életének minden óráját és percét egy kicsiny szobában tölti. Ott fekszik egy ágyban, mozdulatlanul, esztendők óta. Testének minden része olyan merev, hogy hajlítani vagy megmozdulni teljesen képtelen. Semmi irányban sem tud mozdulni. Még ajkait is annyira össze- szoritja betegsége, hogy elől ki kellett venni néhány fogát, hogy e nyíláson keresztül táplálni tudják. Ez az ember teljes huszonkilenc esztendeje fekszik igy. Huszonkét esztendő óta teljesen vak. Azóta nem látta a napvilágot. De a szive, az elméje hibátlan. Szive tele van jósággal és Isten iránti hálával, még szörnyű állapotában is — és szeretettel embertársai iránt. Soha sem panaszkodott egyetlen szóval sem. Borzalmas tétlenségében azokra az emberekre gondol, akik mint ő, nem látják a napvilágot s nyomorúságában is módját találja, hogy mások szenvedésén segítsen. Tavaly több mint 4000 dollárt gyűjtött össze, amit a pogányok között élő vakok segélyezésére fordított az utolsó centig. A pénzen vak gyermekeket és felnőtteket tanítanak vallásos és egyéb ismeretekre és tisztességes kenyérkeresetre. íme, egy szenvedő ember, aki a reáborult sötétségen keresztül is látja az igazi világosságot! ÁLDOZAT VAGY KIVÁLTSÁG? Livingstone Dávid, a legnagyobb hittérítők egyike, akit a világ az apostolok kora óta ismert, akit Afrika Páljának neveztek el, 1840-ben indult első hittéritői útjára. Mérhetetlen szenvedéseken és nélkülözéseken ment keresztül s ott is halt meg Afrikában, 1874-ben. Holtteste a londoni Westminster apátságban pihen, Anglia legnagyobb fiai között. Egy alkalommal igy nyilatkozott ez a nagy lélek: — Az emberek sokszor emlegetik, hogy milyen nagy áldozatot hoztam azáltal, hogy életemnek olyan nagy részét Afrikában töltöttem el. Pedig nem úgy van. Én sohasem hoztam semmiféle áldozatot : s azt, hogy igy tehettem, életem legnagyobb kiváltságának tartom. EGYFORMÁK VAGYUNK. Los Angeles californiai városban tudományos alapon vizsgálták meg, hogy vájjon értelmiség tekintetében van-e va lami külömbség a fehér és néger iskolás gyermekek között? Öt nagy iskolában megvizsgálták a néger gyermekek értelmi színvonalát és 15 másik nagy iskolában a fehér gyermekeket vetették hasonló vizsgálat alá. Az eredmény az, hogy a fehér és néger gyermekek között egyáltalában semmi külmöbség nincsen ebben a tekintetben. Olvasás, szótagolás és számtanból vizsgálták meg őket. ORMAY ÖDÖN 203-204 Columbia Bank Building PITTSBURGH, PA. Phones: Atlantic C626 Court 1456 l A RELIANCE LIFE INSURANCE CO. A CONTINENTAL ASSURANCE CO. és a | CONTINENTAL CASUALTY CO. FŐÜGYNÖKE Élet, betegsegély, baleset, tűz, automobil b’ztositási szakértő. A pittsburghi és vidéki magyarság minden biztosítási ügyben teljes bizalommal fordulhat hozzá levélileg is.
